< Bibliai kérdés a Jelenések könyvéből

K: János azért írta a János evangéliumát, hogy az embereket Krisztusba vetett hitre hívja. Tehát az evangélium a hitetlenek számára szól, hogy higgyenek. János azonban a Jelenések könyvét a keresztényeket üldöző Néró idején a hívők számára írta, hogy reményt és bátorítást adjon nekik, és segítse őket a hit megőrzésében. Igaz ez? Vagy az az igazság, hogy a két könyvet két különböző szerző írta, figyelembe véve az írásstílus és a célok sokféleségét és különbségeit?

V: Mindkettőt János írta, és ahogy láttad, az elsődleges célközönségük eltérő volt. A János-evangélium azonban a hívők számára is értékes olvasmány, a Jelenések könyve pedig a hitetlenek számára is alkalmas. A Jelenések könyvét általában a legnehezebben értelmezhető könyvnek tartják, bár az érett hívők mégis folyamatosan olvassák és megértik.

K: Milyen párhuzamok vannak a Jelenések könyvében a Biblia többi részének versével?

V: Meglepő módon kevés olyan fogalom van, amely kizárólag a Jelenések könyvére jellemző, amint azt ez a 121 hasonlóság is mutatja.

Mivel a Jelenések könyve 404 verset és körülbelül 9 667 görög szót tartalmaz, a 121 párhuzam azt jelenti, hogy 3,3 versenként 1 párhuzam, illetve 80 görög szónként 1 párhuzam található.

Részleges hasonlóságok

K: Mivel a Jelenések könyve annyira szokatlannak tűnik, miért kellene szentírásnak tekinteni?

V: A Jelenések könyve sok korábbi ószövetségi és újszövetségi íráshoz hasonló, amint azt az előző kérdésre adott válasz is bizonyítja. Irenaeus (182–188), Justinus a Mártír, a Muratorianus-kánon, Tertullianus, Alexandriai Kelemen és Hippolytus mind azt állították, hogy János írta. Tertullianus „Öt könyv Marcion ellen” című művének 4. könyvében a 180–184. sorok nagyon erőteljesen utalnak arra, hogy János írta a Jelenések könyvét. A Diognetushoz írt levél (kb. 130–200) 12. fejezetében úgy tűnik, utal rá, és Ignatius, aki János apostol tanítványa volt, a szmirnaiakhoz írt levelében emlékezteti olvasóit a korábban ismert tanításukra, amelyről semmiféle feljegyzésünk nincs, kivéve a Jelenések könyvét. Alexandriai Dionysius valószínűleg az első volt, aki megkérdőjelezte, hogy János ugyanaz az apostol János-e, de ez a mű megírását követően 150 évvel történt.

A Papiaszról szóló írások 8. töredéke, amelyet valószínűleg Kr. u. 400 körül írtak, így szól: „Ami a könyv (a Jelenések könyve) ihletettségét illeti, feleslegesnek tartjuk hozzátenni még egy szót is; hiszen az áldott Gergely Teológus és Cirill, sőt még ennél is régebbi korból származó emberek, Papiasz, Iréneusz, Metód és Hippolütosz is teljesen kielégítő tanúbizonyságot tettek róla.” (Ante-Nicene Fathers 1. kötet (Roberts & Donaldson szerkesztők, 1994) 155. o.).

K: A Jelenések könyvében milyen módon lehet felvázolni a könyv szerkezetét?

V: A Jelenések könyvét felépíteni lehet úgy, hogy megkülönböztetjük azt, amit János látott (1. fejezet), a jelen dolgait (2–3. fejezet) és a jövőbeli eseményeket (4–22. fejezet). Egy másik módszer szerint négy látomásra oszthatjuk: 1. fejezet, 2–3. fejezet, 21–22. fejezet, és az összes többit egy harmadik látomásba csoportosíthatjuk. Hasznosabb vázlatot kapunk, ha felismerjük, hogy Isten a Jelenések könyvét a 7-es szám köré szervezte.

1. A könyv áldása: a Szentlélek hét aspektusa, Jézus hétféle leírása, hét gyertyatartó, hét gyülekezet

2–3 Hírnökök a hét gyülekezethez: most és később: Efézus, Szmirna, Pergamon, Tiatira, Sardis, Filadelfia, Laodicea.

4–5 A mennyei trón: ajtó, trón, 4 élőlény, tekercs, bárány, angyalok, teremtmények

6–7 A hét pecsét: hódítás, háború, éhínség, pestis. A vértanúk oltára, földrengés/144 ezer/nagy sokaság (csak 6)

8–11 A hetedik pecsét: a hét trombita: föld, tenger, folyók, 3 jaj, Eufrátesz, 7 mennydörgés, eljött az idő

12–15 Hét jel: az asszony/a sárkány, háború a mennyben, a tengeri fenevad, a 666-os számozású szárazföldi fenevad, a 144 ezer, 3 angyal, az aratás

16–18 Hét csésze: tenger, szárazföld, folyók, nap, sötétség, az Eufrátesz az Armageddonhoz, eljött az idő, hogy Babilon elpusztuljon

19–22 A hét utolsó dolog: esküvői vacsora, a fehér lovon ülő lovas, az ezeréves királyság, a nagy fehér trón, az Új Jeruzsálem/menny/föld, az élet folyója

K: A Jelenések könyvében milyen módon értelmezték az emberek ezt a könyvet?

V: A Jelenések könyve nehéz értelmezni, de ráadásul az emberek túlságosan bonyolulttá tették azzal, hogy egymásnak ellentmondó információkat írtak le az értelmezéséről. Tehát hogyan kellene értelmeznünk? Öt egymással ellentétes válasz létezik.

Kizárólag szimbolikus: A Jelenések könyvében szereplő dolgok többsége nem fog szó szerint megtörténni, nincs ezeréves királyság a földön, és minden csupán a szellemi elvek szimbóluma. Ezt a nézetet vallotta Dionysius of Alexandria (246–265), Eusebius of Caesarea (318–340), Augustine of Hippo, valamint szinte az összes keresztény 325 után.

Történelmi: minden már megtörtént, amikor a könyvet írták. (Csak néhány liberális vallja ezt a nézetet.)

Teljes preterista: minden már megtörtént, de a könyv megírása után. (Kevesen vallják a teljes preterista nézetet.)

Részleges preterista: a legtöbb dolog már megtörtént, de néhány dolog még nem. (R. C. Sproul ezt a nézetet vallotta. Ők is tagadják a földi ezeréves királyságot, és néhányan az elragadtatást is.)

Futurista: A hét gyülekezet kivételével minden még be kell teljesedjen. (Ez a szokásos nézet, amely nyilvánvalóan János tanítványára, Papiaszra vezethető vissza, Kr. u. 95–110.)

A korai keresztények, akik úgy vélték, hogy a Jelenések könyvében szereplő események többsége csupán szimbólum, amely soha nem fog bekövetkezni.

Korai keresztények, akik úgy vélték, hogy a Jelenések könyvében leírt események szó szerint bekövetkeznek a jövőben.

K: A Jelenések 1:3 alapján a keresztényeknek időt kellene szánniuk a végidőkről való tanulmányozásra?

V: Igen, mert a Jelenések 1:3 ezt mondja. Mivel az Újszövetség tananyagának körülbelül kétharmada Krisztus második eljövetelével foglalkozik, R. C. Sproul a Now That’s a Good Question című művében (488–490. o.) így fogalmaz: „Tehát már pusztán az Új- és az Ószövetségben található, Isten országának jövőbeli beteljesülésére összpontosító információk mennyisége alapján is nyilvánvaló, hogy ez rendkívül fontos kérdés volt a korai keresztény egyház számára, és maga Jézus tanításában is. … Ugyanakkor nem szabad, hogy ez a kérdés teljesen lekötözzön minket.”

K: Miért van hét „boldogság” a Jelenések könyvében (Jel 1:3; 14:13; 16:15; 19:9; 20:6; 22:7; 22:14)?

V: Ez a hét boldogság, vagyis a hét áldás, amelyet Isten kínál, összhangban áll azzal, hogy a hét a könyv vezérmotívuma. Röviden összefoglalva: azok, akik hallgatnak; azok, akik meghalnak; azok, akik ébren maradnak és megőrzik ruhájukat; azok, akiket meghívnak; azok, akik részesülnek az első feltámadásban; azok, akik megtartják a szavakat; és azok, akik kimossák ruhájukat.

K: A Jelenések 1:4-ben és a Jelenések 4:5-ben a Szentlélek egy vagy hét?

V: A Szentírás csak egy Szentlélekről beszél. A Jelenések 1:4 azonban azt mutatja, hogy a Léleknek hét különálló része van. Ezeket az Ézsaiás 11:2-ben az Úr Lelkének, a bölcsességnek, a megértésnek, a tanácsnak, az erőnek, a tudásnak és az Úr félelmének nevezi. A Zakariás 3:9 a főpap, Józsué elé helyezett kőről beszél, egy kőről, amelynek hét szeme van. A Zakariás 4:10 szintén említi az Úr hét szemét.

K: A Jelenések 1:4, 8, 11, 17-ben vajon az Atya vagy a Fiú az Alfa és az Omega, aki volt, aki van és aki eljön, az első és az utolsó?

V: Ezt a két címet, akárcsak sok más címet, az Atya és a Fiú egyaránt viseli. Egy másik példát a közös címekre lásd a János 8:58-ban. Milánói Ambrus (kb. 378) A Szentlélekről című művének 1. könyve 13. fejezetében bővebben írt az isteni nevek megosztásáról. További információkért lásd: The Nicene and Post-Nicene Fathers, 2. sorozat, 110–111. o.

Bizonyára nehéz lehet Jehova tanúja lenni, amikor az Atya és a Fiú ennyi címet oszt meg egymással. A JW Awake magazin (8/22/1978 , 28. o.) szerint az Alfa és az Omega itt Jehova Istenre utal. Ugyanakkor a „10/1/1978 ” című Watchtower magazin (15. o.) szerint ez Jézus Krisztusra utal.

K: A Jelenések 1:7-ben, amikor Jézus visszatér a felhőkön, utalhat ez arra, hogy Guru Maharaj Ji repülőgéppel repül Indiából Amerikába, ahogyan azt a Divine Light Mission tanította?

V: Nem, legalább négy okból.

1. Az ApCsel 1:11 szerint Jézus ugyanúgy fog visszatérni, ahogyan felment a mennybe.

2. Az ApCsel 1:11 szerint ugyanaz a Jézus lesz az.

3. A Jelenések 1:7 szerint „minden szem meglátja Őt”.

4. A Jelenések 1:7 és az Apostolok cselekedetei 1:11 egyaránt egy csodás eljövetelre utal, amelyet az emberek látványosnak fognak tartani. Senki sem fordított nagy figyelmet arra, hogy Guru Maharaj Ji repülőgéppel repült Indiából.

Lásd még a Zsidókhoz írt levél 12:1-ről szóló értekezést.

K: A Jelenések 1:7-ben és az Apostolok cselekedetei 1:11-ben az, hogy Jézus a felhőkön tér vissza, azt jelzi-e, hogy az emberek úgy gondolták, létezik egy kozmikus „felfelé”? (Ezt a kérdést a szkeptikus Bart Ehrman tette fel a Jesus, Interrupted című könyvében, 280–281. o.)

V: Meglep Ehrman abszolút szkepticizmusa ebben a kérdésben. Ha egy Apollo űrhajó keringett volna a Föld körül, és egy felhős napon áthaladt volna a felhőkön, hogy leszálljon, azt mondanám, hogy a felhőkön keresztül jött le. Ha egy repülőgép felszállt volna, azt mondanám, hogy felrepült az égbe. És nem kell hinni egy kozmikus „felfelé” irányban ahhoz, hogy azt mondjam: matematikai szempontból a „felfelé” egyetlen irány, amelyet r-nek nevezünk, ha radiális koordinátákat használunk.

K: A Jelenések 1:7-ben és az Apostolok cselekedetei 1:11-ben „érthetetlen” lenne, hogy Jézus szó szerint a felhőkben térne vissza, ahogyan Moon tiszteletes állítja?

V: Nem. Íme, amit a szektavezető, Moon tiszteletes írt: „Következésképpen a legfontosabb kérdés az, hogy milyen nézőpontból értelmezzük a Bibliát... mivel a modern ember értelmének teljesen felfoghatatlan, hogy az Úr a felhőkön jönne el, ezért szükséges, hogy a Bibliát részletesen, másodszor is átgondoljuk...” Isteni Elv, 500. o.

Ez nem érthetetlenebb, mint az, hogy Jézus a felhőkön távozott az ApCsel 1:11-ben. Talán az Egyesülési Egyház sok tagjának egyik alapvető problémája az, hogy nem hisznek Isten útjaiban, és könnyen rávehetők arra, hogy mások útját kövessék. Lásd még a következő kérdést is.

K: A Jelenések 1:7-ben hogyan láthatja „minden szem” Jézus visszatérését a felhőkön?

V: A tizenkilencedik és a huszadik század elején a szkeptikusok ezt a verset használták arra, hogy bebizonyítsák, a Biblia téved, mert lehetetlen, hogy minden szem lássa Jézust, tekintve, hogy a Föld gömbölyű. Ez még a televízió és a videó feltalálása előtt volt.

Természetesen televízió vagy élő videó nélkül is, ha Jézus körpályán jönne a földre, vagy ha egyenes pályán jönne, és az útja több mint 24 órát venne igénybe, akkor is minden szem láthatná Jézust.

K: A Jelenések 1:7 szerint Jézus visszatérése láthatatlan lesz, ahogyan azt a Jehova Tanúi tanítják?

V: A Jelenések 1:7 nem is lehetne egyértelműbb: „minden szem látni fogja Őt”. Ezenkívül az Apostolok cselekedetei 1:10–12 azt mondja, hogy Jézus úgy fog visszatérni, ahogyan felment a mennybe. Láthatóan látták, ahogy Jézus felment a mennybe.

K: A Jelenések 1:8-ban az „Alfa és Omega” Jézus?

V: Igen, ellentétben azzal, amit a Jehova Tanúi állítanak. A Jehova Tanúi teológiája szerint csak az Atya a „Mindenható” Isten, Jézus pedig a „Hatalmas Isten”, és itt a „Mindenhatóról” van szó. Teológiájukkal azonban van egy probléma, mert három okból is egyértelműen Jézusról van szó.

1. Jézust szúrták át, nem az Atya Istent.

2. A Jelenések 1:8-ban Jézus jön el.

3. A beszélő személy az Ál-fa és az Omega a Jelenések 22:12–13-ban, és ez a személy Jézus a Jelenések 22:20-ban.

Emellett az „Alfa és Omega” jelentése hasonló a „első és utolsó” kifejezéshez, amely Jézus címe a Jelenések 1:17–18 és 2:8 versekben.

K: A Jelenések 1:10-ben az „Úr napja” itt szombat vagy vasárnap?

V: Valószínűleg vasárnap volt, mert „az Úr napja” az a nap lenne, amikor Jézus feltámadt a halálból. Ahogy egy prédikátor mondta: János talán elbátortalanodott, ezért Isten elvitte őt a gyülekezetbe! Néhány keresztény nem ért egyet ezzel, és úgy véli, hogy ez a szombat volt.

Pál az 1 Korinthus 16:2-ben utasította a korinthusiakat az Isten népének szóló rendszeres adománygyűjtésre, amelyet a hét első napján kellett összegyűjteni. Miért adna ilyen utasítást, ha nem lett volna már eleve külön gyülekezetük a hét első napján? Pál soha nem mondta nekik, hogy gyűljenek össze az adományozásra, feltehetően azért, mert már eleve összegyűltek a hét első napján.

K: A Jelenések 1:16-ban és 2:12-ben hogyan jöhet ki éles, kétélű kard Jézus szájából?

V: János azt írja le, amit látott, és annak hatásait. Hogy János fénysugarakat látott-e, vagy valami mást, az nem a lényeg. Mivel Isten az Ő szavával teremtette a világegyetemet (Zsoltárok 33:6,9), Isten Igéje a leghatásosabb fegyver, ami létezik.

Hallottam egy kissé tiszteletlen cikkről, amely egy hipotetikus csata kimenetelét tárgyalta Jézus és Superman gonosz változata között. Azt írta, hogy Jézus nyerne, egyszerűen azért, mert bármi is történne vele, Jézus mindig feltámadna. Ez a cikk figyelmen kívül hagyta az Isten által kimondott szavak erejét, valamint azt a mindenható hatalmat, amellyel bárkit szinte végtelen számú darabra robbanthat el. Jézusnak elég lenne csak kimondania a szavakat, és Superman minden erejétől megfosztva lenne. A kriptonitra – még ha létezne is – nem lenne szükség, bár Jézus azt is létrehozhatná.

K: A Jelenések 1:17-ben miért esett János Jézus lábai elé, mintha meghalt volna? János valóban meghalt?

V: Ez az a hatás, amit Isten szentsége gyakorol az emberekre – még a hívőkre is –, mielőtt a mennyben átalakulnának. Lehet, hogy János maga sem tudta, meghalt-e vagy sem. Vagy János valóban meghalt Jézus jelenlétében, vagy csak elájult, mintha halott lenne. A legtöbb ember az utóbbira gondol. A Bibliában gyakran előfordul, hogy az emberek félelmet vagy rettegést éreznek, amikor találkozásuk van Istennel. Nézzük csak Ézsaiást és Dánielt; emellett az angyal Zakariáshoz és Máriához intézett szavai is ezek voltak: „Ne féljetek!” A megdicsőülés során, amelyen János is jelen volt, a látványtól elámultak, de nem estek le, mintha meghaltak volna.

K: A Jelenések 1:19–20-ban miért szerepelnek itt a gyertyatartók, és miért éppen gyertyatartók?

V: A gyertyatartókról azt mondták, hogy a gyülekezetek szimbólumai. A zsidó hagyományban a menórának gyakran hét ága volt. A gyertyatartót azért alkották, hogy fényt adjon a sötét helyeken. Ugyanakkor önmagában nincs fénye, hanem az a feladata, hogy hűségesen égesse el a benne folyó olajat. A hét szám a teljesség metaforája is. Abban az időben sok más gyülekezet is létezett, de úgy tűnik, Jézusnak nem kellett a nyolcadikhoz vagy a kilencedikhez szólnia; elég volt, ha a hét gyülekezethez szólt.

K: A Jelenések 1:20-ban, valamint a Jelenések 2. és 3. fejezetében kik a hét gyülekezet hét angyala?

V: Az itt szereplő görög szó, az angelos, jelenthet hírnököt éppúgy, mint angyalt. Krisztus nem a mennyben lévő angyalokat bátorította és feddte meg; inkább Jézusnak bátorító és feddő szavai voltak a hét gyülekezet számára, és az üzenetet angyalok közvetítették. Függetlenül attól, hogy ez a hét angyal volt-e, vagy emberi hírnökök, akik meglátogatták Jánost, feladatuk az volt, hogy közvetítsenek a hét gyülekezet felé.

K: A Jelenések 2:1–3:22 alapján mit tudunk általánosságban a hét gyülekezetről?

V: Ezek a gyülekezetek óramutató járásával megegyező irányban háromszöget alkotnak Kis-Ázsiában (a mai Törökországban), és János valószínűleg ebben a régióban végzett szolgálatot. Sok más városban is voltak gyülekezetek, amelyeknek levelet lehetett volna írni, de valamilyen okból mind a hét gyülekezetnek külön üzenete volt. Valószínű, hogy ez a hét gyülekezet hétféle gyülekezettípust szemléltetett, mind akkoriban, mind ma. Ha segít, a következő emlékeztetővel jegyezheted meg a hét gyülekezet sorrendjét: „Eat small peppers, then serve food late” (Egyél apró paprikát, majd későn tálald fel az ételt).

K: A Jelenések 2:1–7 alapján mit tudunk Efézus városáról?

V: Efézus a Római Birodalom egyik nagyobb városa volt, bár sokkal-sokkal kisebb volt, mint Róma és Alexandria. Amíg később meg nem épült Konstantinápoly, Efézus volt a meghatározó város Korinthosz és Antiochia között. Hogy képet adjunk a jelentőségéről: az ehhez a kikötővároshoz vezető út 70 láb széles volt, lakossága pedig egyharmad millió fő volt.

Ephesus már a Kr. e. 12. század előtt is lakott volt, és Kr. e. 133-ban békésen került római uralom alá. A színház, ahová Pál belépett, 25 000–50 000 embert tudott befogadni. Milétosz volt a vezető kereskedelmi kikötő, de amikor a kikötője (Pál ideje előtt) feltöltődött, Efézus vette át a helyét. Amikor később az efézusi kikötő is feltöltődött, Szmirna váltotta fel Efézust a vezető kikötő szerepében. Efézusban a meghatározó befolyást az ókori világ hét csodájának egyike, az Artemisz-templom, a vadászat istennőjének szentelt templom gyakorolta. A városban sok zsidó kereskedő élt.

Emellett Timóteus is Efézusban tartózkodott az 1 Timóteus 1:3 szerint.

K: A Jelenések 2:7, 11, 17, 26; 3:5, 12, 21 versekben mi a különbség a keresztény és a győztes keresztény között, és hogyan válhatunk az utóbbivá?

V: Keresztényekként Isten nem csupán a mennybe hívott minket, hanem arra is, hogy győztes keresztény életet éljünk. Lehet, hogy valaki jó eredményeket ér el az iskolában, sok pénzt keres, vagy politikai hatalomra tesz szert, de Isten arra hív minket, hogy keresztényként legyünk sikeresek. A keresztény sikerét azonban nem ezek a dolgok mérik, hanem alapvetően az, hogy kifejezzük-e Isten iránti szeretetünket azzal, hogy engedelmesen megcselekszük, amit Isten akar tőlünk, és nem tesszük azt, amit Isten nem akar tőlünk. A siker a szívünkben és az elménkben kezdődik, de gyümölcse a cselekedeteinkben és szavainkban nyilvánul meg. Ne legyél kudarcot vallott keresztény! Törekedj arra, hogy győztes keresztény legyél; képes vagy rá, mert Isten benned munkálkodik. Íme néhány dolog, amit a korai keresztények tanítottak a sikeres keresztény életről.

Minucius Felix (210) „Milyen gyönyörű látvány ez Isten számára, amikor egy keresztény harcol a fájdalommal; amikor fenyegetésekkel, büntetésekkel és kínzásokkal szembesül; amikor kigúnyolva a halál zúgását, lábbal tapossa a hóhér borzalmait; amikor szabadságát emeli királyok és fejedelmek ellen, és egyedül Istennek engedelmeskedik, akinek ő tartozik; amikor diadalmasan és győztesen lábbal tapossa azt az embert, aki ítéletet mondott ellene! Mert az győzött, aki elnyerte azt, amiért küzdött.” Minucius Felix: Octavius, 37. fejezet, 196. oldal

Alexandriai Kelemen (193–217/220) „De menjen el, és alávesse magát az Ige irányításának, mint edzőjének, és Krisztusnak, a verseny elnökének; és előírt ételként és italként vegye az Úr Újszövetségét; gyakorlásként a parancsolatokat; eleganciaként és díszként pedig a nemes hajlamokat, a szeretetet, a hitet, a reményt, az igazság ismeretét, a szelídséget, a szelídséget, az irgalmat, a komolyságot: hogy amikor az utolsó trombita jelzi a verseny kezdetét és az innen való távozást, mintha az élet stadionjából indulna, jó lelkiismerettel állhasson győztesként a Bíró elé, aki a jutalmakat osztja, és nyilvánvalóan méltónak bizonyuljon a magasságban lévő Atyaországra, ahová koronákkal és az angyalok üdvrivalgásával tér vissza.” Ki az a gazdag ember, aki üdvözül? 3. fejezet, 592. oldal

Tertullianus (kb. 208) „A Jelenések könyvében találod a rendeletet, amely meghatározza azokat a jutalmakat, amelyekkel Ő a győzelemre ösztönöz – mindenekelőtt azokat, akiknek az a kiváltsága, hogy az üldözésben győzedelmeskednek, és győztes küzdelmükben valójában nem hús és vér ellen, hanem a gonoszság szellemei ellen küzdenek.” *Az üldözés elől való menekülésről*, 1. fejezet, 116. oldal

Origenész (Kr. u. 225–253/254) „Lehetséges lett volna-e isteni segítség nélkül, hogy Jézus, aki ezekben az években szavainak és tanításának terjesztésére törekedett, olyan sikeres lett volna, hogy a világ minden táján nem kevés ember – görögök és barbárok, műveltek és tudatlanok egyaránt – elfogadta tanítását, olyannyira, hogy inkább a halálig küzdöttek annak védelmében, mintsem hogy tagadják azt, amit senki másról nem tudunk, hogy bármely más rendszerért tett volna?” Origenész: Celsus ellen, 1. könyv, 26. fejezet, 407. oldal.

Origenész (225–253/254) „De nincs hatalmuk azok felett, akik »felvették Isten teljes fegyverzetét«, akik erőt kaptak, hogy »ellenálljanak az ördög cselvetéseinek«, és akik folyamatosan küzdenek velük, tudván, hogy »nem test és vér ellen küzdünk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, e világ sötétségének uralkodói ellen, a magas helyeken lévő gonosz szellemi erők ellen«.” Origenes: Celsus ellen, 8. könyv, 34. fejezet, 652. oldal.

Karthágói Cyprianus (kb. 246–258) „ugyanolyan dicséretre méltók Krisztus békéjének megőrzésében, mint amilyen győztesek voltak az ördöggel vívott küzdelmükben.” 1. értekezés, 22. fejezet, 428. oldal

Adamantius (kb. 300) azt mondja, hogy Krisztusban diadalmaskodunk. Párbeszéd az igaz hitről, 20. fejezet, 105. oldal

Lactantius (kb. 303–320/325) „merészen szálljunk szembe az ellenséggel, akit ismerünk, hogy győztesen és diadalmasan, legyőzött ellenfelünk felett, megkaphassuk az Úrtól azt a vitézségi jutalmat, amelyet Ő maga ígért.” Az isteni intézmények, 7. könyv, a legvégén, 223. o.

Lactantius (315–315/330) „Ezért Isten a legnagyobb előrelátással járt el, amikor az erény tárgyát azokba a gonoszságokba helyezte, amelyeket erre a célra teremtett, hogy versenyt rendezzen számunkra, amelyben a győzteseket a halhatatlanság jutalmával koronázza meg.” Az Isteni intézmények összefoglalása, 29. fejezet, 233. oldal

K: A Jelenések 2:2–7 szerint milyen értelemben állt az efezusi gyülekezet kereszteződésnél, és milyen értelemben állnak ma egyes gyülekezetek kereszteződésnél?

V: Sok jó volt a gyülekezetben. Mivel azonban sokan elhagyták első szerelmüket, ha ez így folytatódott volna, a rossz fenyegetett volna elnyelni a jót, és a gyülekezet haszontalanná vált volna. A helyzetet ekkor még meg lehetett volna fordítani, de a gyülekezet vezetőinek és tagjainak el kellett dönteniük, melyik utat választják.

A gyülekezetek tanbeli kérdésekben állhatnak döntés előtt, vagy abban, hogy csatlakozzanak-e egy nagyobb szervezethez, vagy sem, illetve hogy milyen programokat támogassanak. Döntés előtt állhatnak a lelkész kiválasztásában vagy egy épület felépítésében is.

Az első lépés ahhoz, hogy sikeresen átvészeljük egy ilyen választási helyzetet, az, hogy felismerjük: ilyen helyzetben vagyunk.

A második lépés az, hogy imádkozzunk azért, hogy Isten akarata teljesüljön.

A harmadik lépés az, hogy felismerjük az egyes utak következményeit, valamint a helyes út választásának költségeit (vagy a vele járó munkát).

A következő lépés az, hogy imádkozva kidolgozzunk egy tervet arra, hogyan juthatunk el a helyes útra.

K: Mit jelent a Jelenések 2:4-ben, hogy a hívők elhagyták az első szerelmüket?

V: Még az igazi szeretet is elhalványulhat, ha nem ápoljuk és nem tápláljuk. A keresztényeknek kötelességük kitartani és hűségesek maradni Krisztushoz. Sajnos előfordulhat, hogy hagyják, hogy szeretetük kihűljön, és csak ritkán akarnak Krisztushoz közeledni. Egy kis lámpatartó évekig képes fenntartani ugyanazt a lángot, feltéve, hogy az alját rendszeresen olajjal töltik fel. Hasonlóképpen, ahhoz, hogy szeretetünk tartós legyen – legyen az Isten iránt vagy mások iránt –, azt is olajjal kell feltölteni.

K: A Jelenések 2–3. fejezetében szereplő üzenetek a) az akkori helyzetet írták le, b) röviddel később beteljesült próféciák voltak, vagy c) az egyház történetére vonatkozó, az idők során beteljesülő próféciák voltak?

V: Mindenki egyetért abban, hogy ez a Jelenések idején és röviddel azután létező hét helyi gyülekezetet írja le. Ezen túlmenően két fő nézet létezik.

Az egyházi korszakok elmélete: Ez a nézet szerint ez az egyház hét korszakát ábrázolja. Ennek az elméletnek egy szembetűnő hiányossága, hogy a támogatói nem értenek egyet a korszakokról, kivéve azt, hogy Efézus a korai egyház volt, és a jelen korszak a laodiceai korszakba tartozik. Egyszer vasárnapi iskolát tartottam, ahol kártyákra osztottam az egyháztörténetet hét korszakra. Nem írtam rájuk dátumokat. Minden három-négy fős csoportnak meg kellett próbálnia összeilleszteni a kártyákon szereplő leírásokat a Jelenések könyvében szereplő egyházakkal. A csoportok nem mind értettek egyet az illesztéssel, és egyetlen csoport illesztése sem követte a történelmi sorrendet.

J. Dwight Pentecost is hirdette ezt az elméletet a Pál-levelekről és a Jelenések könyvéről szóló kurzusán. A jegyzetek szerint

Kr. u. 33–100 között Efézus volt

Kr. u. 100–316 között Szmirna volt az üldözött egyház

Kr. u. 316–615: Pergamon – az állami egyház

Kr. u. 615–1517: Tiatira – a római katolikus egyház (mi van a görög ortodox keresztényekkel???)

1517–1750: Sardis – a református egyház

Kr. u. 1750–1850: Filadelfia – a hívő egyház

1850-től: Laodicea – a liberalizmus

Egyháztípus-elmélet: Ma például nehéz elhinni, hogy a kínai, az indonéziai és az észak-amerikai egyháznak pontosan ugyanazok a problémái, erősségei és hiányosságai lennének. A Jelenések könyvében szereplő hét egyház hét egyháztípust szemléltet, amelyek mindegyike többé-kevésbé jelen volt az egyháztörténet egészében.

K: A Jelenések 2–3. fejezetében hogyan lehetne röviden összefoglalni a gyülekezeteket és a gyülekezet történetét?

V: Először próbáljuk meg összefoglalni a hét egyházat, majd az egyháztörténet korszakait, és nézzük meg, hogyan illeszkednek egymáshoz.

1. Efézus – a szeretet nélküli gyülekezet

Nem tűri a gonoszt

Megpróbálta és elutasította a hamis apostolokat

Elhagyták első szerelmüket

Jó, hogy gyűlölik a nikolaiták tanítását

2. Szmirna – az üldözött gyülekezet

Szegénység

A Sátán zsinagógája által

Szenvedés előtt állnak, bebörtönzés

10 napos megpróbáltatás

3. Pergamum – a kompromisszumot kötő egyház

Ahol a Sátán trónja áll

Bileám bálványai és a nemi erkölcstelenség

Nikolaiták

4. Tiatira – a toleráns gyülekezet

Többet tesz, mint eleinte

Jezabel eltűrése, erkölcsi züllés

Bálványáldozatok elfogyasztása

Megpróbáltatás a bűneikért

5. Sardis – a halott gyülekezet

Azt állítja, hogy él, de halott

A cselekedetei nem teljesek

Néhányan nem szennyezték be ruhájukat

6. Filadelfia – a „hűséges” gyülekezet

Nyitott ajtó, kevés erő

Sátán zsinagógája a lábad elé borul

Tarts ki! Megmenekülsz a próbatétel órájától

7. Laodicea – a langyos gyülekezet

Se nem meleg, se nem hideg

Azt hiszed, gazdag vagy, vedd meg az igazi gazdagságot.

Jézus kopogtat

Íme a gyülekezet történetének hét korszaka

1. Kr. u. 33–325: A nikaiai zsinat előtti egyház

10 jelentős üldözés. 40–70 ezer vértanú

Több mint 30 eretnekség. Teszteld a hamis prófétákat

Tartsuk be a helyes tanokat. Utasítsuk el a gonoszt

Evangelizáció

2. Kr. u. 325–451. A niceai és a khalkédóni egyház

Hamis könyvek

Viták

Rengeteg tanítás

Róma városának kifosztása

3. Kr. u. 451–634, a muszlimok előtti egyház

Justinianus idején nagy pestis dúlt Keleten

Közeledő szenvedés

Hamis művek

Rengeteg ikon és ereklye

4. Kr. u. 634–1215: a muszlimoktól a IV. Lateráni Zsinatig

A muszlim hódítások és üldözések

Ikonok és ereklyék

Kr. u. 800. A vikingek

5. 1215–1415 A.D. A IV. Lateráni Zsinattól a reformációig

A mongolok hatalma

Keresztes hadjáratok

Bubópestis

Harc

erkölcsi züllés

A pápai trón

6. 1415–1840: A reformációtól a második nagy ébredésig

1453-ban a törökök elfoglalják Konstantinápolyt

Gyarmatosítás

Rabszolgaság

Erkölcsi züllés

Misszionáriusok

7. 1840-től napjainkig: a második nagy ébredéstől napjainkig

1830-as évektől: hamis vallások (Jehova tanúi, LDS stb.)

Számos tudományos fejlődés

Darwin. Liberális teológia. Nácizmus, kommunizmus

Súlyos üldözés. Több vértanú, mint bármely más korszakban.

Amerikai polgárháború, Taiping-felkelés Kínában

A Hármas Szövetség háborúja Dél-Amerikában

Két világháború. A hidegháború

Járványok (spanyolnátha stb.)

Sok misszionárius

Néhány dolog egyezik, sok viszont nem. Tehát ezek nem az egyháztörténet korszakai.

K: A Jelenések 2:5-ben mit jelentene, ha elvennék a gyertyatartójukat?

V: Két dolgot jelenthet, vagy akár mindkettőt. Azt jelentheti, hogy az egyház többé nem hordozza Krisztus fényét; külsőleg továbbra is egyháznak tűnne, de valójában halott lenne.

Másodszor, ez onnan továbbmehet odáig, hogy egyáltalán nem létezik.

K: A Jelenések 2:6-ban kik voltak a nikolaiták?

V: Azt tanították, hogy a keresztény számára teljesen rendben van, ha erkölcstelen életet él. Eusebius Egyháztörténete (3. könyv, 29. fejezet, 161. oldal) szerint a Jelenésekben említett nikolaiták Nikolasztól származtak. Irenaeus „Az eretnekségek ellen” című művének 1. könyve, 26.3. fejezet, 352. oldal, valamint a 3. könyv, 11.1. fejezet, 426. oldal (Kr. u. 182–188) szintén libertineknek írja le őket, vagyis olyanoknak, akik egyszerre akarnak szellemi és erkölcstelenek lenni. A libertinek egyik jellemzője, hogy gyakran elutasítanak minden erkölcsi abszolútumot, és úgy gondolják, hogy szinte semmi sem fekete-fehér. Alexandriai Kelemen (193–217/220), Tertullianus (198–220), Hippolytus (225–234/5) és Petaui Victorinus (307-ben vértanúhalált halt) szintén tárgyalják a nikolaitákat.

K: A Jelenések 2:7-ben és a Jelenések 22:2-ben szereplő fa ugyanaz, mint az Édenkertben lévő?

V: Isten képes olyan dolgokat teremteni, amelyek örökké fennmaradnak, így nagyon is lehetséges, hogy ugyanarról a fáról van szó. Ugyanakkor semmi sem zárja ki, hogy egy másik fáról legyen szó, vagy egy olyan fáról, amely a Mózes 2:9-ben említett fából nőtt ki.

K: A Jelenések 2:8–11-ben mit tudunk Szmirna városáról?

V: Szmirna Efézusból északra, 40 mérföldre feküdt. Homérosz szülőhelyeként egy nagyon ősi kikötőváros volt, nevét feltehetően a mirha nevű illatszerről kapta. Az első lakosok valószínűleg nem görögök voltak, hanem a lelegek, akik Kr. e. 10. században a trójaiak szövetségesei voltak (Iliász X, 429; XX, 96). Herodotosz leírása alapján az ióni görögök Kr. e. 688 előtt elfoglalták a várost az eoliai görögöktől, akik akkor éppen a városon kívül ünnepelték Dionüszosz, a bor istene tiszteletére rendezett ünnepet. A hatalmas lídiai Mermnad-dinasztia királya, Gyges (kb. i. e. 687–652) ellenezte Szmirnát, és a várost i. e. 627-ben a III. Alyattész (i. e. 609–560) vezette lídiaiak elpusztították. Szmirna csupán egy kis falucsoport volt, amíg i. e. 288 körül a macedón hadvezér, Liszimakhosz „újraélesztette”. Szmirna Rómával szövetkezett a szeleukidák ellen, és i. e. 195-ben templomot épített Roma istennőnek. A pártusok i. e. 41–39 között megszállták Szmirnát. A római császár imádata ott erős volt, mivel Kr. u. 26-ban engedélyt kértek Tiberius császártól, hogy templomot építhessenek a római császárnak, mint istennek. Tizenegy másik város is versengett azért, hogy az első császári templomot építhesse, de Smyrna nyert. A polgároknak minden évben tömjént kellett égetniük a császár tiszteletére, és amikor ezt megtették, igazolást kaptak. Szmirnában jelentős zsidó lakosság is élt. A legmagasabb ponton, az 525 láb magas Pagos/Pagus/Pagros-hegyen épületek gyűrűje állt, amely távolról koronának tűnt. Ezeket „Szmirna koronájának” nevezték. A hegyet keletről és nyugatról körülölelő út az „Arany utca” nevet viselte. Valószínűleg az út mindkét végén állt egy-egy templom. A Wycliffe Bible Dictionary 1601–1602. oldalán és a Wycliffe Dictionary of Biblical Archaeology 542–543. oldalán azt is hozzáteszik, hogy a lakosság száma abban az időben körülbelül 200 000 fő volt. Az Encyclopaedia Britannica (1949) szerint 1940-ben a ugyanazon a helyen fekvő modern Izmir város lakossága 184 000 fő volt.

Földrajzilag Szmirna azon a ponton fekszik, ahol a Hermus folyó az öbölbe torkollik. Jól védett kikötővel rendelkezik, és a The New International Dictionary of the Bible (950. o.) szerint a Hermus-völgyön átvezető kereskedelmi útvonal végpontja volt.

K: Miért áll a Jelenések 2:9-ben, hogy a keresztények szegénységben éltek, amikor Smyrna valójában gazdag város volt?

V: Lehetséges, hogy gazdasági üldözés érte azokat, akik nem voltak hajlandók tömjént égetni a császár tiszteletére. Emellett a börtönbe zárás általában nem büntetés volt, hanem inkább a tárgyalás előtti előzetes letartóztatás, illetve a bűnösök kivégzése.

K: A Jelenések 2:9-ben hogyan alkotthattak a zsidók Sátán zsinagógáját?

V: A Biblia nem mondja ki kifejezetten, hogy Sátán zsinagógájának nevezték, csupán azt, hogy Sátán zsinagógájaként működött. Ha egy zsinagóga vagy bármely vallási gyülekezet aktívan ellenzi az evangéliumot, azt a Sátán használja fel.

A kereszténység korában Ignác (Kr. u. 98–116), János tanítványa, levelet írt a szmirnaiaknak. Polikárp Szmirna püspöke volt, akit Kr. u. 155-ben vértanúhalálra ítéltek. A vádlók szmirnai zsidók voltak.

K: A „Rev 2:12 –17” című műben mit tudunk Pergamum városáról?

V: Pergamum egy gazdag, szárazföldi város volt, körülbelül 65 mérföldre Smyrnától északra. Kr. e. 133-ban békésen került római uralom alá. Pergamumban a két legfontosabb befolyás egyikét a császár iránti erős imádat jelentette. A második jelentős befolyás a mágia és az asztrológia volt, amelyek Babilonból származtak. Pergamumban voltak templomok Athéné, Aszklépiosz, Dionüszosz és Soter Zeusz [Zeusz, a Megváltó] tiszteletére. Kr. e. 29-ben templomot építettek Augustusnak. 200 000 kötetes könyvtárat hoztak létre, hogy versenytársa legyen az alexandriainak. Az egyiptomi fáraó leállította a papirusz exportját, hogy ezt megakadályozza. De Pergamumban ezután állati bőrből egy speciális típusú pergamentet vagy velumot készítettek; ezt pergamenának nevezték.

K: A Jelenések 2:13-ban hogyan lehetett Sátánnak „trónja” Pergamumban?

V: Ez nem azt jelenti, hogy itt lakik a Sátán, hanem inkább azt, hogy ez a római császár (ezen a trónon) imádatára összpontosuló sátáni tevékenység központja volt. Pergamumban állt az isteni Augustusnak és Roma istennőnek szentelt templom. Ott állt továbbá a kígyóisten, Asclepius temploma is, amelyről a modern orvostudomány a szimbólumát kapta. Volt ott egy „Megváltó Zeusz” nevű templom is.

K: ARev 2:14 -16 és a2:21 -23 című cikkekben leírtak szerint követhetik-e az igaz hívők Bileám tanításait, és követhetnek-e el nemi erkölcstelenséget?

V: Sajnos igen. Dávid is ezt tette az Ószövetségben, és Isten megbüntette bűneiért. Valójában Bileám soha nem hazudott, és nem mondott semmi valótlant. De ártott Isten népének, és később az izraeliták kivégezték, mert valós információkat adott át Isten ellenségeinek, amelyeket azok Isten népe ellen használhattak fel. Bileám és az izraeliták történetét a 4Mózes 22–24, 31:8–16 meséli el, és megismétli a 5Mózes 23:4–5; a Józsué 13:22; 24:9–10; a Nehémiás 13:2; a Mikás 6:5; a 2Péter 2:15 és a Júdás 11.

K: A Jelenések 2:17-ben mi a fehér kő jelentése?

V: Azokban az időkben, amikor nyilvános eseményre került sor, például versenyre vagy színházi előadásra, a fehér kő belépőként szolgált. Kis fehér köveket használtak szavazáskor is. Továbbá a bálványimádók ünnepségére való belépéshez és a bálványimádók ételeinek elfogyasztásához szükséges jegy helyett fehér kővel lehetett elmenni és megenni a rejtett mannával. Manna vagy bálványimádók étele; melyiket választanád?

K: A JelenésekRev 2:18 –29-ben mit tudunk Tiatira városáról?

V: Földrajzi szempontból Tiatira Kis-Ázsiában egy stratégiai jelentőségű város volt, amely a Hermus és a Kaikosz folyó völgyeit összekötő főútvonal mentén feküdt. 45 mérföldre keletre helyezkedett el a tartományi főváros, Pergamon városától, és Pergamonból Laodiceába, valamint az összes keleti tartományba vezető úton át kellett haladni Tiatira városán. Smyrnától 52 mérföldre északnyugatra feküdt. Thyatirát i. e. 300-ban alapította I. Szeleukosz szíriai király, a Bithünia határán, határerődként. Ma a török város, Akhisar áll ezen a helyen.

Thyatira i. e. 133-ban békésen került római uralom alá. Az Apostolok cselekedetei 16:14–15, 40 szerint egy Lídia nevű bíborárus, akivel Pál Filippiben találkozott, Thyatirából származott. Ebben a határerődben festékeket, ruhákat, rézárukat és kerámiákat gyártottak. Különösen fontos központja volt a gyapjúkereskedelemnek. Bizonyítékok szerint itt több kereskedelmi céh működött, mint bármely más ázsiai városban.

A tiatirai gyülekezetnek sok olyan erőssége volt, mint a szomszédos pergamoni gyülekezetnek, de nagyobb gyengeségei is voltak. Ahhoz, hogy valaki a helyi iparban dolgozhasson, csatlakoznia kellett egy kereskedelmi céhhez. Ezek a kereskedelmi céhek szakszervezet, polgári szervezet, társasági klub és istentiszteleti központ keverékét jelentették (jaj!). A kereskedelmi céhekben való tagság fontossága talán kísértésbe ejtette az ottani keresztényeket, hogy kompromisszumot kössenek. Kétségtelenül a keresztény kereskedőknek meg kellett küzdeniük azzal a döntéssel, hogy csatlakozzanak-e a céhekhez, vagy pedig elveszítsék a megélhetésüket. Mivel a hívők tudták, hogy a bálványok valójában semmit sem jelentenek, nem tehettek volna úgy, mintha bálványokat imádnának, hogy elősegítsék az üzletüket, és így több pénzt adhassanak Istennek? Válaszra volt szükségük erre a kérdésre, ahogyan nekünk is szükségünk van ma a kompromisszumokról szóló válaszra; Isten választ adott a tiatirai gyülekezetnek írt levélben.

Bár Tiatira a római korban létezett, úgy gondolom, ma is sok keresztény él Tiatira-ban. A tiatirai keresztények nem kerülhették el a világot; minden kelet és nyugat között utazó szárazföldi utazó áthaladt a városukon. Ott volt a világ csábítása, gazdagsága és élvezetei, a világ ígérete és tudása, valamint a világ követelései és üldözése. A tiatirai keresztények, akik az egyházban szent menedéket kerestek, talán csalódtak; a világ az egyházukban is jelen volt. Mit kellett volna tenniük, és mit kell tennünk ma, amikor a világ az egyházban van? Erre válaszokra van szükségünk, és Isten a tiatirai gyülekezetnek írt levélben legalább részben megadta ezeket a válaszokat.

A Sátán kétféleképpen hatol be az egyházba: rések létrehozásával és a már meglévő rések kiszélesítésével. Ha a keresztényeknek nincs meg Krisztus öröme, akkor megnyílnak a helyettesítő örömök előtt. Ha nem növekednek Isten bölcsességében, akkor megnyílnak bármilyen úgynevezett bölcsesség előtt. Ha nincs meg bennük az Istentől származó erő, akkor megadják magukat az üldözéseknek, amelyek mindenkit érnek. A már meglévő rések bezárásának elmulasztása is súlyos hiba. Amikor farkasok és más nem keresztények kereszténynek álcázzák magukat, vagy éppen a bűnös hívők maguk vezetik tévútra másokat, a jó keresztény nők és férfiak hátralépnek, és nem tesznek semmit. Ha bűnt látunk az egyházban, gyakran inkább figyelmen kívül hagyjuk. Nem a lelkészeknek és más keresztényeknek kellene inkább cselekedniük ilyenkor? Pozitív gondolatokat és szeretetet akarunk sugározni, pontosan úgy, ahogy Krisztus tette.

Talán a tiatiraiakhoz hasonlóan nekünk is szükségünk van egy új Krisztus-képre. Jézus olyan kompromisszummentes, mint a lángoló tűz, akaratában és szeretetében olyan szilárd, mint a csiszolt réz. Isten túlságosan szeret minket ahhoz, hogy életünkben a legjobbal kevesebbel is beérje. Ennyire kevéssé szeretjük másokat és az egyházat, hogy nem is érdekel minket? Ha a hívők csak tisztábban látnák Krisztust, akkor a világ örömei, tudása és hatalma is annak tűnnének, amik valójában: utánzatoknak. Nézzünk Jézusra!

K: A Jelenések 2:20-ban szereplő erkölcstelen asszony valóban Jezabelnek hívták?

V: Lehet, hogy ez volt a valódi neve, vagy csak egy becenév, de valószínűbb, hogy ez a nő gonoszságát hasonlítja össze azzal az Izabellel, akiről az 1. Királyok 21. fejezetében olvashatunk.

K: A Jelenések 2:20-ban milyen módon engedhetnék meg a keresztények az erkölcsi kompromisszumot az egyházban, amit pedig nem szabadna?

V: Számos módon vétkezhet egy gyülekezet – beleértve vezetőit és tagjait is – azzal, hogy enged a kompromisszumoknak. Íme néhány konkrét példa.

a) A tanítás terén lehet egy tehetséges és ékesszóló lelkész és Isten igéjének hirdetője, aki nem hisz a pokolban.

b) Erkölcsi szempontból lehet olyan evangélista, aki jó eredményeket ér el, de ő maga szexuális bűnben él.

c) Lehet egy ifjúsági csoportvezető, aki házasságon kívüli szexuális kapcsolatban él a barátjával.

d) Lehet olyan együttműködés, amelyben olyan szervezetekkel állnak partnerségben, amelyek egyháznak nevezik magukat, de tagadják a keresztény hit alapvető tanait.

K: A Jelenések 2:20 szerint milyen módon tudnak és kell a keresztényeknek kompromisszumot kötni az egyházban?

V: Rendben van, ha másodlagos vagy jelentéktelen kérdésekben kompromisszumot kötünk. Íme néhány példa olyan gyülekezetekre vagy keresztényekre, akik ezeknek a különbségeknek ellenére is együttműködnek.

a) A Föld kora, valamint a Biblia és a tudomány (elismerve, hogy a Teremtés könyve teljes egészében igaz és Isten Igéje)

b) A hívők keresztelése kontra csecsemőkeresztelés (Déli Baptista Egyház és az Amerikai Presbiteriánus Egyház)

c) Az egyházaknak össze kellene vonniuk erőforrásaikat egy közös missziós testület és vasárnapi iskolai kiadvány létrehozása érdekében (Déli Baptista Egyház kontra Bibliai Egyházak)

d) A közös istentisztelet napja szombat vagy vasárnap (Hetednapi Baptista Egyház és mások)

e) Presbiterek és diakónusok a gyülekezetben kontra diakónusok, egy lelkész és nincs más presbiter

f) Létezik-e az emberek szabad akarata vagy sem (John Wesley és a kálvinista metodisták)

g) Szőlőlé kontra bor az Úr vacsorájában

h) A nők fejfedője a gyülekezetben

i) Bevándorlási törvények

j) Az alkoholfogyasztás (de nem a részegség)

k) A gyerekeknek mindig a fő istentiszteleten kell lenniük (misszionárius baptisták kontra déli baptisták)

l) Lehetséges-e az üdvösség elvesztése vagy sem (Bibliai Metodista, Karizmatikus, Missouri-i Luteránus Egyház kontra a legtöbb baptista és az Amerikai Presbiteriánus Egyház)

m) Mechanikus hangszerek a templomban (Krisztus Egyháza vs. mások)

n) Izrael támogatása, és általában a politika nagy része

o) Csak kis és nagy gyülekezetek; nincsenek megagyülekezetek

p) A nagy nyomorúság előtti elragadás, a harag előtti elragadás, a nagy nyomorúság közepén történő elragadás, a nagy nyomorúság utáni elragadás

q) Az Úr vacsorájának havonta egyszeri vagy heti részvétele (a legtöbb evangélikus szemben a nazarénusokkal és az anglikánokkal)

r) Helyettesítő teológia: Izrael már nem Isten kiválasztott népe vs. Izraelnek továbbra is van helye a próféciákban (szövetségi teológia vs. diszpenzacionalizmus)

s) Nyelveken szólás (karizmatikusok vs. nem karizmatikusok)

t) A keresztény zene stílusa és az egyházi kórusok. Csak a Szentírás szövegét szabad énekelni.

u) A római katolikus vagy ortodox apokrif iratok szentírásnak minősülnek (a korai keresztények és az anglikánok többsége kontra karizmatikusok és a legtöbb protestáns)

v) Pál írta-e a Zsidókhoz írt levelet, vagy sem? (A korai keresztények többsége úgy vélte, hogy igen.)

w) A bor és a kenyér Krisztus jelenlétét is jelenti-e vagy sem (a Missouri-i Szinódus lutheránus egyháza kontra a baptisták)

x) A lábmosás és a szent csók manapság

y) Különböző tananyagok a különböző osztályok számára szemben azzal, hogy minden felnőtt (és idősebb gyermek) számára egyetlen tanterv legyen

z) A traducianizmus kontra a lelkek teremtéselmélete

aa) Az amillennializmus és a premillennializmus (az Amerikai Presbiteriánus Egyház kontra a legtöbb más egyház)

ab) A legjobb angol Bibliafordítás a __________.

ac) Részleges preterizmus kontra futurista nézet a Jelenések könyvéről

ad) Megengedjük-e a táncot vagy sem.

ae) Nem teljesen értünk egyet abban, hogy mely területeken tudunk kompromisszumot kötni, és melyeken nem. (ez itt humor)

K: A Jelenések 2:27-ben szereplő, a Zsoltárok 2:9-ből származó idézet Krisztusra vagy a keresztényekre utal?

V: Elsősorban Krisztusra utal, másodsorban pedig Krisztus megengedi, hogy a keresztényekre is alkalmazzuk. Krisztus a mennyben uralkodik, de az Efézus 2:6 és a Jelenések 3:21 szerint mi is Krisztussal együtt ülünk majd a trónján.

K: A Jelenések 3:1–6-ban mit tudunk Sardis városáról?

V: Földrajzilag Sardis a Hermus-völgyben feküdt, 2,5 mérföldre a Hermus-folyótól délre, az 1000 láb magas Tmolus-hegy lábánál. Körülbelül 30 mérföldre délre feküdt Thyatirától és 50 mérföldre keletre Smyrnától.

Még jóval a Római Birodalom előtt Sardis a hatalmas Lüdiai Birodalom fővárosa volt. A Britannica Enciklopédia szerint a kimmeriek a 7. században, a perzsák és az athéniak pedig a 6. században foglalták el Sardist. A szardiszi lídiaiak i. e. 560-ban elfoglalták Efézust. Szardisz kiváló helyszín volt fővárosnak, mivel a Tmolus-hegy magas sziklái rendkívül megnehezítették a város elfoglalását.

János korában szinte mindenki ismerte azt a történetet, hogy a perzsák hogyan foglalták el Sardist. Egyes források szerint ez i. e. 549-ben történt, mások szerint i. e. 546-ban, megint mások szerint pedig i. e. 539-ben. Egy lídiai katona véletlenül elejtette a sisakját, és miközben a perzsák figyelték, óvatosan leereszkedett a sziklafalon átvezető keskeny ösvényen, hogy visszaszerezze. Éjszaka a perzsák ezt az utat használták a város elfoglalásához. Micsoda fontos sisak volt az! Sardiszt Kr. e. 214-ben Nagy Antiokhosz ugyanígy, szintén éjszaka foglalta el. Ahogy a Jelenések 3:2–3 mondja, ébereknek kell lennünk.

Sardis-t Kr. u. 17-ben földrengés pusztította el, de újjáépítették. A Wycliffe Bibliai Szótár 1525. oldalán az áll, hogy ott állt egy nagy, de befejezetlen Artemisz-templom. Mérete 160 x 300 láb volt, 78, egyenként 58 láb magas oszloppal.

Az Obádiás 20-ban szereplő utalás Sardisra vonatkozhat, ami azt jelentené, hogy a zsidó telepesek már akkor is jelen voltak Sardisban. A harmadik századtól kezdve ott állt a valaha felfedezett legnagyobb zsidó zsinagóga. Az Anchor Bible Dictionary 5. kötete (982–984. o.) szerint ez egy díszes épület volt, 85 × 20 méter méretű, amely akár 1000 embert is befogadhatott. Hozzáteszi, hogy ez cáfolja azt az elméletet, miszerint a zsidókat a római városokban „gettóba zárták”. Más zsinagógák jóval kisebbek voltak, de voltak zsinagógák Acmoniában, Apameiában, Aphrodisiásban, Hierapoliszban, Laodiceában, Milétoszban és Prienében is.

A keresztény korszakban Melito (virágzott Kr. u. 161-ben) Sardis híres püspöke volt. A perzsa II. Chosroes Kr. u. 616-ban elpusztította Sardist. A kereszténység fennmaradt Sardisban, és püspökök éltek ott egészen Gregoryig (kb. Kr. u. 1315–1343).

K: A Jelenések 3:3-ban a „tolvajként jön” kifejezés Krisztus második eljövetelére utal-e?

V: Az egyik nézet szerint nem, mert Krisztus eljövetele nem attól függ, hogy az egyház megtagadja-e a bűnbánatot.

Egy másik, eltérő nézet szerint viszont, ha nem hajlandók bűnbánatot tartani, akkor amikor Krisztus váratlanul visszatér, ugyanolyan felkészületlenek lesznek, mint egy háztulajdonos, akinek a házába betörő tolvaj tör be.

K: A Jelenések 3:5-ben egy keresztény törölhető-e az élet könyvéből?

V: Ez az ige a három alábbi dolog közül kettőt mondja ki, de az igazi keresztények nem értenek egyet abban, hogy melyik kettőt.

1. Mindenki egyetért abban, hogy a mennyben lévő hívők soha nem esnek el, és nem veszítik el üdvösségüket.

2a. Azok a keresztények, akik úgy vélik, hogy az üdvösséget nem lehet elveszíteni, ezt általános ígéretként értelmezhetik, amely feltétel nélkül minden igazi hívőre vonatkozik mind a mennyben, mind a földön.

2b. Azok a keresztények, akik szerint elveszítheti az üdvösségét, ezt konkrét ígéretként értelmezhetik, mivel bizonyos földi hívőknek – akiket „győzteseknek” neveznek – megadatik az ígéret, hogy soha nem veszítik el az üdvösségüket. További információkért lásd az Efézusbeliekhez írt levél1:14 és a Zsidókhoz írt levél 6:4-10-ről szóló elemzést.

K: Mit tudunk a Jelenések 3:7-13-ban említett Filadelfia városáról?

V: II. Eumenész pergamoni király alapította a Kr. e. 2. században, és hűséges testvére, Attalusz tiszteletére Filadelfiának (a testvéri szeretet városának) nevezte el. A várost és Sardiszt egy földrengés pusztította el Kr. u. 17-ben, majd a Római Birodalom pénzéből újjáépítették. A várost ideiglenesen Neokaisareiának nevezték át Caesar tiszteletére.

K: A Jelenések 3:8-ban hogyan nyit meg Jézus egy ajtót az emberek előtt?

V: Legalább háromféleképpen.

Üdvösség: Jézus megnyitja számunkra a mennyország kapuját. Ő egyszerre a kapu (János 10:9) és a kapus is (János 10:3). (Mellékesen megjegyezzük: ha a mennyországnak lenne szó szerinti kapusa, az Jézus lenne, nem Péter.) A menyegzői lakomára vezető ajtó Máté 25:10 szerint bezárult.

Szolgálat: A nyitott ajtó a szolgálat metaforája volt, amint azt az ApCsel 14:27 és az 1Kor 16:9 is mutatja.

Igehely: Amikor János látomásban a mennybe került, az a Jelenések 4:1-ben szereplő nyitott ajtón keresztül történt.

Remény és helyreállítás: Még egy olyan gonosz hely is, mint az Akór völgye, lehetett a remény kapuja a Hóseás 2:15 szerint.

K: A Jelenések 3:12-ben, mivel a keresztények élő emberek, hogyan lehetnek a keresztények oszlopok Isten templomában?

V: A Mindenható Isten, ha akarja, élő emberekből is létrehozhat egy templomot. Isten meg is fogja tenni ezt, az 1 Péter 2:5-6 és az 1 Korinthus 3:16-17 szerint. Ez azonban az örök együttlétünk szimbóluma Istennel, nem pedig azt jelenti, hogy márványba fogunk átalakulni.

Feltételezhető, hogy innen származik a „az egyház oszlopa” kifejezés.

K: A Jelenések 3:12; 7:15; 11:1,2,19 (kétszer); 14:15,17; 15:5,6,8 (kétszer); 16:1,17; 21:22 (nincs templom, kétszer) versekben a templom 16 alkalommal szerepel a Jelenések könyvében. Mi ennek a jelentősége?

V: Nincs olyan gyakran említve, mint a trón, de jelentős háttérként szolgál, mint a menny központja, és a Jelenések 15:8 szerint tele van Isten dicsőségével. A Jelenésekben gyakran változik a helyszín: a trónteremtől a templomig, majd a földig.

K: A JelenésekRev 3:14 –22-ben mit tudunk Laodicea városáról?

V: A „Laodikeia” név két görög szó összetétele: a #2992-es laos (nép) és a #1349-es dike (jog, igazságosság). Gaebelein Concise Commentary című művében (szerző: Arno C. Gaebelein, 1861–1945) a 1208. oldalon a Laodicea jelentését „a nép ítélete vagy jogai”ként adja meg. A KJV Parallel Bible Commentary (Thomas Nelson Publishers, kb. 1994) 2666. oldalán Laodiceára hivatkozva szintén a „nép jogai” kifejezést említi.

II. Antiokhosz Kr. e. 250-ben újjáépítette Laodiceát. Felesége, Laodike után nevezte el. A várost Kr. u. 60-ban, a Jelenések könyvének megírása előtt, egy földrengés elpusztította.

A laodiceaiak elég gazdagok voltak ahhoz, hogy külső kormányzati segítség nélkül újjáépítsék a várost. Laodiceának termékeny földje volt, fényes fekete gyapjúruhákat és szemkenőcsöt állítottak elő. Sajnos vízellátása gyenge volt. A közeli Hierapolisszal ellentétben, ahol meleg víz volt, és Kolosszéval, ahol hideg víz volt, Laodiceában a víz langyos volt, mivel forró forrásokból vezették be csöveken keresztül. Ezekre a dolgokra utal a Jelenések 3:14–22-ben található, a laodiceai gyülekezetnek szóló üzenet.

K: Mivel a Jelenések 3:14 szerint Krisztus „Isten teremtésének kezdete”, vajon ez azt jelenti-e, hogy Krisztus teremtett lény, ahogyan azt a Jehova Tanúi tanítják?

V: Nem. Az itt szereplő görög szó, az „arche”, az a szó, amelyből az angol nyelv az „arch” előtagot merítette. Az „arche” jelentése: fej, uralkodó, valamint kezdet. Az „architect” (építész) szó az „arche”-ból származik; ennek megfelelően Jézus az egész teremtés építésze.

A Williams-fordítás itt nagyon egyértelmű. Azt írja: „Isten teremtésének eredete”, és egy lábjegyzetben ezt hozzáteszi: „görögül: kezdet, de filozófiai értelemben, tehát eredet.”

Bár az egész teremtésnek Krisztuson keresztül volt kezdete és jött létre, az elsődleges gondolat itt az, hogy Krisztus már a teremtés előtt is létezett, és uralma van a teremtés felett.

K: A Jelenések 3:15–16-ban mit jelent az, hogy valaki szellemileg langyos?

V: Lelkileg forrónak lenni azt jelenti, hogy melegen szereted Istent, és az emberek láthatják, hogy a Szentlélek lángja fényesen ég benned. Így kell lennünk. Lelkileg hidegnek lenni azt jelenti, hogy elfordultál Istentől, vagy közömbössé és apátiává váltál Isten szolgálata iránt. Bár ez rossz, az egyetlen jó dolog ebben az, hogy az illető gyakran tudja, hogy hideg Isten iránt, és talán úgy dönt, hogy bűnbánatot tart. A lelki langyosság viszont azt jelenti, hogy nincs heves szeretet, de nem is teljes az apátia. Egy ilyen hívő nem ott van, ahol Isten szeretné, hogy legyen, de még mindig elég közel van Istenhez ahhoz, hogy ne lássa szükségét a bűnbánatnak.

K: A Jelenések 3:17-ben milyen kétféle módja van a szellemi vakságnak?

V: Valaki fizikailag vak lehet, vagy gyenge a látása, és nem veszi észre, mennyire vak. Gondoljunk csak azokra az emberekre, akik azt hiszik, hogy éjszaka is tudnak vezetni, annak ellenére, hogy sötétben nem látnak jól. Lelki értelemben az első módja annak, hogy valaki vak legyen, az, ha nem látja, mit akar Isten, és nem képes megkülönböztetni a jót a rossztól. A második módja az, ha azt hiszi, hogy látja, mi tetszik Istennek és mi a helyes, pedig valójában nem képes rá. A Jelenések 3:17 arra utal, hogy a laodiceaiak mindkét értelemben lelkileg vakok voltak.

K: Miért fedd meg és miért fegyelmezi Isten azokat, akiket szeret (Jelenések 3:19 és Zsidók 12:5–6)?

V: Isten úgy fegyelmezi gyermekeit, ahogyan a jó szülők is fegyelmezik a számukra fontos gyermeket. Túlzottan szeretik a gyermeket ahhoz, hogy fegyelmezés nélkül nőjön fel. A jó szülők számára a gyermek jóléte, erkölcsi jelleme és fejlődése fontosabb, mint a rövid távú kényelme.

K: A Jelenések 2–3-ban mi a közös a hét gyülekezetnek írt levelekben?

V: A levelek általában részlegesen leírják, ki is Krisztus, mit csinálnak jól (Laodicea kivételével), és miben kell fejlődniük (Filadelfia kivételével). Végül pedig ígéretet adnak nekik, amire várhatnak. Feltételezhetjük, hogy hiányosságaik részleges megoldása az, ha ezeken a konkrét módokon tekintenek Jézusra, és az Ő által nekünk adott reményre.

K: A Jelenések 4:1 szakít a Jelenések 3. fejezetével. Mit gondolsz, miért említik gyakran a gyülekezeteket a 3. fejezet végéig, majd a Jelenések 22:16-ig soha többé nem esik szó róluk?

V: Sokan úgy értelmezik a „gyere fel ide” kifejezést, hogy az egyház az elragadtatás során elhagyja a földet. Az elragadtatásról bővebben olvashatsz az 1. Thesszalonikiakhoz írt levél 4:15–17-ben, a Máté evangélium 24:36–44-ben és a Márk evangélium 13:32–37-ben.

K: A Jelenések 4:1 szerint a 2. és 3. fejezetben leírt események mind a földön játszódnak le, és az 5. fejezet utáni események többsége is a földön történik, vagy következményei vannak a földön. Mit gondolsz, miért összpontosítanak ezek a két fejezet a mennyre?

V: A Jelenések könyvében a földön bekövetkező nagy eseményeket a mennyben végbemenő, látszólag apró cselekedetek váltják ki. Minden, ami a földön történik, Isten tervének része.

K: A Jelenések 4:2–4-ben ki ül a trónon, az Atya vagy a Fiú?

V: Határozottan az Atya, mivel a Jelenések 5:7-ben a Fiú vette át a tekercset az Ő jobb kezéből. A Jelenések 5:13 alapján nem a Bárány az.

Az azonban, hogy ez az Atya, nem jelenti azt, hogy Isten ember lenne, vagy embertől származna, ellentétben a 4Mózes23:19 és az 1Sámuel15:29 szövegével. Inkább arról van szó, hogy Isten megjelenhet égő csipkebokorként vagy bármilyen formában, ahogyan csak kívánja, és így jelent meg Jánosnak ebben a látomásban.

Az, hogy Isten trónon ül, a Jelenések 4:9; 5:1,7,13; 6:16; 7:10,15; 19:4; 21:5; az 1 Királyok 22:19; a 2 Krónikák 18:18; a Zsoltárok 47:8; az Ézsaiás 6:1; valamint az Ezékiel 1:26-27 versekben is szerepel.

K: A Jelenések 4:4; 11:16 és 14:3 versekben kik azok a 24 vén, akik saját trónjaikon ülnek?

V: Isten még nem árulta el nekünk, kik ők. Három alapvető nézet létezik.

(valószínűtlen) Angyalok: Az angyalok egy különleges rendje. Ugyanakkor koronáik és trónjaik vannak, míg a Biblia más részeiben az angyaloknak nincsenek koronáik vagy trónjaik. Az Expositor’s Bible Commentary 12. kötete, 462. oldala ezt a nézetet támogatja.

Egyéni személyek: A tizenkét apostol és a tizenkét, akik Izráel tizenkét törzsét képviselik. Jézus a Máté 19:28-ban megígérte a tanítványoknak, hogy tizenkét trónon fognak ülni. Jákób tizenkét fiának és a tizenkét apostolnak a nevei szerepelnek az Új Jeruzsálem tizenkét kapuján és tizenkét alapkövén a Jelenések 21:12–14-ben.

Csoportok: Izráel tizenkét törzse és a keresztények. A 1001 Bible Questions Answered (272. o.) szerint ők az „enthroned church” (trónra emelt egyház). Ezt előrevetítve az 1 Krónikák 24-ben 24 rotáció volt a lévitikus papságban. Nincs azonban precedens arra, hogy a keresztények tizenkét csoportba tartoznának, és furcsa lenne, ha ezt szimbólumként adnák meg, amikor a szimbólumnak a legtöbb hívő számára, aki elolvassa, semmi értelme nem lenne. A Jelenések 5:9–10-ben olyan dalt énekelnek, amelynek szövege vagy „megváltottál minket Istennek”, vagy „megváltottál embereket Istennek”.

K: A Jelenések 4:4, 9–10-ben János saját magát látja-e ebben a látomásban?

V: Ha a 24 vén valószínűleg egyéni személyek, akkor igen, János látná magát ebben a látomásban.

K: A Jelenések 4:6–9; 5:14; 14:3; 15:7-ben kik azok a négy élőlény?

V: Az igazi keresztények nem értenek egyet e titokzatos „kerubokhoz tartozó” angyalok kilétéről. A kerubokról az Ezékiel 10:1–16; 1:5–21;3:12 –14,23 is említést tesz. A kerubok vagy:

azonosak az Ézsaiás 6-ban szereplő szeráfokkal, mivel a leírások összeegyeztethetők, vagy pedig

Különböznek az Ézsaiás 6-ban szereplő szeráfoktól: mivel az Ószövetség két különböző szót használ Ézsaiásban és Ezékielben.

K: A Jelenések 4:11 szerint mit tehetünk jobban az életünkben, hogy tanúskodjunk arról, hogy Isten méltó?

V: Ahogyan megtapasztaljuk Istent, nekünk is hirdetnünk kell, hogy Ő méltó. Sok mindent tehetünk.

Emlékezhetünk arra, kié vagyunk. Annak ellenére, hogy hívőként már átadtuk az életünket Jézusnak, amikor reggel felkelünk, átadhatjuk azt a napot Istennek.

Elismerhetjük, hogy Istenre vagyunk utalva. Étkezés előtt imádkozhatunk, hogy megköszönjük Istennek az ételt, megkérjük Őt, hogy áldja meg, és imádkozhatunk másokért is.

Kerülhetjük, hogy a jövőnkkel dicsekedjünk. Amikor valakinek el kell mondanunk, hogy elkötelezzük magunkat valami mellett, ne azt mondjuk: „Holnap megteszem”, hanem inkább: „Ha az Úr is úgy akarja, holnap megteszem”, ahogyan a Jakab 4:15 mondja.

Kerülhetjük, hogy bármivel is dicsekedjünk, hanem inkább dicsőséget adjunk az Úrnak, ahogyan Pál példájával mutatja nekünk a Galátusokhoz írt levél 6:14-ben.

Fontosabbnak tekinthetjük másokat magunknál, ahogyan a Filippi 2:3–4 mondja.

Ne feledjük, hogy az egyik célja annak, hogy itt vagyunk a földön, nem csupán a beszéd, nem csupán a cselekvés, hanem egyszerűen a ragyogás. A Filippi 2:15b–16a így szól: „…Isten fiai, akik hibátlanok egy romlott és eltorzult nemzedékben, amelyben úgy ragyogtok, mint a világosságok a világban, miközben hirdetitek az élet igéjét…”

De nem a saját fényünkkel próbálunk ragyogni, mint a nap; az Isten feladata. Visszatükrözött fényben ragyogunk, mint a hold, amely fényt ad az útjukra, amíg maguk is meglátják a napot.

K: A Jelenések 5:1–5-ben szereplő „sors tekercse” hogyan viszonyul az Ezékiel 2:9–3:3-ban szereplő tekercshez?

V: Mindkettő egy-egy „szerencsétlenség tekercse” volt a mennyben, amelynek mindkét oldalán írás volt. A legtöbb, nyilvánosan eladott tekercsnek csak a belső oldalán volt írás. Ha azonban sok szó volt benne, és magánjellegű tekercsről volt szó, akkor mindkét oldalán lehetett írás. A római jogban a végrendelet általában legalább öt pecséttel lezárt tekercs volt. A pecséteket csak felhatalmazott személy nyithatta fel.

K: A Jelenések 5:2, 5:12, 6:10, 7:2, 7:10, 8:13, 10:3, 11:12, 11:15, 12:10, 14:7, 14:9, 14:15, 14:18, 16:1, 16:17, 18:2, 19:17, 21:3–4 (4:1, 14:2, 19:1, 6 utalás) miért szólal meg az angyal „hangos kiáltással”?

V: A „hangos hang” kifejezés, amelyet „hangos kiáltásnak” is fordítanak, 19 alkalommal fordul elő, és további 3 alkalommal utalnak rá a Jelenések könyvében. Célja, hogy a tanúk, sőt valójában mindenki hallja, beleértve a mennyben lévő hívőket, az angyalokat és a démonokat is. Alapvetően azt hirdeti, mi fog történni, és általában azt is, hogy miért.

K: A Jelenések 5:5-ben Jézus oroszlánként fog-e visszajönni, vagy bárányként, ahogyan azt a Jelenések 5:8 említi?

V: Krisztusnak két aspektusa van: egyrészt áldozatul lett feláldozva, mint egy Bárány, másrészt másodszor is eljön, az oroszlán hevességével. Az, hogy oroszlánként tér vissza, nem változtat azon, amit a múltban tett, amikor bárányként áldozták fel (János1:29 ). Mellékesen megjegyezzük, hogy az Újszövetségben Jézust csak János írásaiban említik bárányként.

K: Mit jelentenek szerinted a Jelenések 5:6-ban szereplő hét szarv és hét szem?

V: Isten mindenható, mindent látó és mindent tudó. A hét szellem a hét részből álló Szentlélek.

K: A Jelenések 5:8–13-ban ez Krisztus imádása?

V: Igen. Ezek kiváló versek, amelyek Krisztus imádatát mutatják be. Kérjük, vegye figyelembe a következőket.

1. Leborultak a Bárány előtt. (5:8)

2. Ezt a cselekedetet a szentek imáival együtt végezték. (5:8)

3. Dicsőítették a Bárányt, mint méltót. (5:9)

4. Ezután az angyalok is méltónak dicsőítették a Bárányt. (5:12 )

5. Az angyalok énekelték, hogy a Bárány méltó arra, hogy sok mindent kapjon, beleértve a tiszteletet, a dicsőséget és a dicséretet. (5:12 )

6. Ezután minden élőlény így szólt az Atyához és a Bárányhoz: „Legyen dicséret, tisztelet, dicsőség és hatalom…” (5:13 ).

7. A négy élőlény mindehhez „Ámen”-t mondott.

8. Végül, amikor az idősebbek leborultak és imádták őket az 5:14-ben, nyilvánvalóan azokat imádták, akiket az 5:8–12-ben dicsőítettek.

Ez éles ellentétben áll a mormon apostol, Bruce McConkie állításával, aki szerint helytelen Jézust imádni. (McConkie ezt a „Kapcsolatunk az Úrral” című, a Brigham Young Egyetemen elhangzott beszédében mondta). Ez éles ellentétben áll a Jehova Tanúival is, akik úgy vélik, hogy „tisztelhetjük Jézust, hasonlóan ahhoz, ahogyan sokan hűséget esküsznek hazájuk zászlajára”, de nem imádhatjuk Őt.

K: Mit mond a Jelenések 5:8; 14:1–2; 15:2 arról, hogy hangszeres zenét használjunk-e Isten imádásához?

V: Mivel az Ószövetségben, valamint a mennyben is mechanikus hangszereket használtak Isten imádására, a zenei imádat elfogadható és tetszik Neki.

A Krisztus Egyháza azonban másképp látja ezt. A Krisztus Egyháza „Hangszeres zene az istentiszteleten” című füzetének 25–26. oldalán elismerik, hogy a zene otthon elfogadható, és még ha a hárfákra való hivatkozásokat szó szerint is kell érteni, „az, amit Isten a mennyben rendel el, az egy dolog; az, amit az egyház számára engedélyez, az valami más.”

Próbáljuk követni ennek a logikának a következetességét. Míg Isten az Ószövetség idején élvezte a hangszeres zenét, ma már nem szereti azt a földi istentisztelet során. De Isten az Újszövetségben soha nem mondta nekünk, hogy ez megváltozott volna. Míg Isten ma talán szereti a hangszeres zenét a mennyben, a földi istentisztelet során nem szereti azt. Míg a földön ma már elfogadható a hangszeres zene (ha az építő jellegű), az istentisztelet során nem elfogadható.

El tudom képzelni, ahogy egy Krisztus Egyházához tartozó szülő azt mondja tizenéves gyermekének: „Lejátszhatod azokat a keresztény CD-ket, ha akarsz, de amíg hallgatod őket, jobb, ha a szívedben nem folyik Isten imádata.”

K: A Jelenések 5:9-ben, a Zsoltárok 33:3-ban; 40:3-ban; 96:1-ben; 98:1-ben; 144:9-ben; 149:1-ben; valamint az Ézsaiás 42:10-ben mi a jelentősége az új éneknek?

V: Isten új dalt ad nekünk a Zsoltárok 40:3-ban. A régi dalok is jók voltak, de Isten olyan új dicsőítési módokat is akart, amikkel korábban még nem dicsőítettük Őt. A házastársad születésnapján minden évben ugyanazt a születésnapi kártyát használod újra, vagy minden évben új kártyát adsz neki? Isten az Ézsaiás 43:18–19-ben is új dolgokról beszél.

K: A Jelenések 5:10-ben hogyan vagyunk királyok és papok?

V: Nem tudjuk biztosan, de a „királyok” résznek kétféle beteljesülése lehet. A Jelenések 20:4 szerint a Millenniumi Királyság idején Krisztussal együtt fogunk uralkodni. Lehetséges, hogy Istennek lesz még valamilyen uralkodása azután is, az új égben és az új földön. Papok vagyunk, akik az Istennek szolgálunk a Millenniumi Királyság előtt, alatt és után is.

K: A Jelenések 5:12 szerint mit kell adnunk Istennek?

V: Istennek máris hatalma van az univerzum és az egyház felett. Nekünk az életünk feletti hatalmat kell felajánlanunk Istennek.

Istené a ezer dombon legelésző marhák (Zsoltárok 50:10), ezért ajánld fel Istennek minden gazdagságodat.

Isten mindentudó, ezért ajánljátok fel neki az elméteket.

Isten mindenható, ezért ajánljátok fel neki minden erőtöket.

Isten méltó rá, ezért élj úgy, hogy dicsőítsd Őt.

Isten dicsőséges, ezért élj úgy, hogy dicsőítsd Őt.

Isten annyira megáldott minket, ezért élj úgy, hogy az életed áldás és dicséret legyen számára.

K: Miért dicsérné minden nyelv Istent a Jelenések 5:13-ban és a Filippi 2:10-11-ben?

V: Ez nem kényszernek tűnik, hanem inkább annak, hogy amikor még a tévelygők is meglátják Isten szépségét és igazságosságát, ők is dicsérni fogják Őt.

K: A Jelenések 6:1-8-ban szereplő négy lovas már megérkezett?

V: Valószínűleg nem. Azok a dolgok, amelyeket jelképeznek (hódítás, háború, éhínség és halál/pestis), már János születése előtt is léteztek. A Jelenések 6:1–8-ban szereplő négy lovasról szóló prófécia azonban valószínűleg még nem teljesült be, mert ezek a dolgok még nem következtek be ilyen nagy mértékben és a megfelelő sorrendben – hacsak nem számítjuk 1415-öt a hódításnak, 1914-et a háborúnak, 1917-et az éhínségnek és 1918-at a pestisnek.

K: A Jelenések 6:1-ben a fehér lovon ülő lovas Jézus Krisztus, vagy valami gonosz, mint például az Antikrisztus?

V: Nem Jézus Krisztus. Bár Jézus is fehér lovon jön el, ez nem ő, mert Jézusnak nincs íja (vagy üres íja), Jézust nem úgy írják le, mint aki „elindult, hogy legyőzze és meghódítsa”, és Jézus nem egyenrangú a háborúval, az éhínséggel és a pestissel. Ennek a lovasnak a kiléte és a Krisztussal való hasonlósága összefüggésben állhat a Máté 24:23-ban leírtakkal, ahol Krisztus számos hamis prófétája fog megjelenni. A rómaiak nagy birodalmat alkottak, de nem voltak különösebben híresek az íjhasználatról. Az iráni pártusok sokat használták az íjat, és valódi fenyegetést jelentettek a Római Birodalomra. Későbbi birodalmak voltak a hunok, a bizánciak, a muszlimok, a frankok, a mongolok, Tamerlán, a britek, Napóleon, a nácik, a kommunisták és az amerikaiak. A hunok és a mongolok különösen híresek voltak az íjhasználatról, bár az íj itt lehet, hogy csak egy háborús fegyver metaforája. Nyilakról nincs szó, így lehet, hogy harcról van szó, vagy a harc fenyegetéséről.

K: A Jelenések 6:8-ban mi is pontosan a negyedik (sápadt) ló színe?

V: A görögök nem ugyanazokat a színmegnevezéseket használták, mint mi. Guy Deutscher „Through the Language Glass: Why the World Looks Different in Other Languages” című könyve szerint a görögök másképp írták le a színeket, mint mi. Gyakran azt mondták, hogy valami fekete vagy fehér, a tengert pedig „bor-sötétnek” írták le. A görögöknek nem volt szavuk a kékre. A görög chloros szót, amelyet általában „zöldnek” fordítanak, a görögök a méz és az emberek arcának leírására is használták. Tekintettel a szó széles jelentéskörére, valószínűleg a legjobb angol fordítása ennek a szónak a „sápadt”.

K: A Jelenések 6:9–11 szerint hány keresztényüldözés történt?

V: Az alábbiakban részleges felsorolást találunk a keresztények üldözéseiről és az ezernyi áldozatról:

Ami a keresztények mások elleni üldözését illeti, nem olvastam arról, hogy a niceai zsinat előtti keresztények bárkit is üldöztek volna. A Római Birodalom 385-ben kivégezte Priscillianus eretneket. Az eretnekek kivégzése ellen tiltakoztak az egyházi írók: Ambrus, Leo és János Krisztosztom. Sajnos az eretnekek kínzását és kivégzését Ágoston támogatta.

K: A Jelenések 6:12-ben milyen nagy földrengések történtek?

V: A Jelenések könyvében említett földrengések és sötétség még nem következett be. Íme néhány olyan földrengés, amely már megtörtént.

1201-es földrengés a mai Szíriában – 1 000 000 halott

1556. január 23–24.     Földrengés Shanxi tartományban, Kínában     830 ezer halott, XI. osztályú

1883 Földrengés Jáva közelében, Indonéziában 100 ezer halott

1883 A Krakatoa kitört. 12 négyzetmérföld (31 négyzetkilométer)nyi föld került a légkörbe. A robbanás hangját 3000 mérföld (4800 km) távolságban is hallották. Angliában és Amerikában a „nyár nélküli év” 1816 volt, a Tambora kitörése után.

K: A „Rev 6:12 –14” című műben: hogyan történhettek meg ezek a dolgok a Naprendszerünkben?

V: A Mindenható Isten bármikor és bármilyen módon megváltoztathatja vagy felülírhatja a természet törvényeit, ahogyan csak akarja. Tudja, egyeseknek nagyon nehezen megy az a gondolat, hogy egy természeti törvényt felülírhatnak. Például amikor a Wright fivérek kísérleteztek, sokan annyira biztosak voltak abban, hogy „az ember nem tud repülni”, hogy a levegőnél nehezebb tárgyakra vonatkozó természeti törvényről alkotott korlátozott nézeteik miatt képtelenek voltak hinni a repülőgépekben. A Wright fivérek teljesítménye nem csupán azért volt figyelemre méltó, amit tettek, hanem a természeti törvények állítólagos „bizonyosságainak” kulturális légkörében is.

K: A Jelenések 6:13-ban mi a jelentősége a késői fügéknek?

V: A zöld füge télen jelenik meg, amikor könnyen lehullik a fákról, mert a fáknak nincsenek leveleik.

K: A Jelenések 6:14-ben milyen lenne, ha minden sziget elmozdulna?

V: Az Indonéziát, sőt még a távoli Madagaszkárt is sújtó hatalmas szökőár oka az volt, hogy a Maláj-félsziget összesen 10 lábnyit elmozdult. 1883-ban a Krakatoa-sziget kétharmada eltűnt egy vulkánkitörés során.

K: A Jelenések 6:16-ban Jézusnak, Isten Bárányának, van-e haragja?

V: Igen, Jézusnak haragja is van, ugyanúgy, mint irgalma. A Rómaiakhoz írt levél11:22 azt mondja, hogy vegyük figyelembe Isten jóságát és szigorát egyaránt.

K: A Jelenések 6:16-ban miért akarnának az emberek a harag napján a hegyek alá menni?

V: Ennek nem lenne értelme, ha elsősorban a földrengéstől félnének. Nyilvánvalóan a föld feletti veszélyektől féltek leginkább, például a nukleáris robbanásoktól, a nap sugárzásától, vagy egy aszteroidától, illetve üstököstől.

Egyébként mi történt 2019. július 19-én? Valójában semmi, és hála Istennek ezért. Egy 2019 OK nevű aszteroida, amely másodpercenként 15 mérföldes sebességgel haladt, 45 000 mérföldre közelítette meg a Földet. Ha becsapódott volna, ereje körülbelül 30-szorosa lett volna a hirosimai atombomba erejének, és egy egész várost teljesen elpusztíthatott volna. A tudósok szerint 1 a 3800-hoz volt az esélye annak, hogy 2022. május 6-án egy nagy piramis méretű aszteroida becsapódjon a Földbe. 2029. április 13-án egy Apophis nevű aszteroida 19 000 mérföldre halad el a Földtől. Szélessége 1100 láb. Egy évtizeddel ezelőtt még nem voltak biztosak abban, hogy becsapódik-e a Földbe vagy sem, de a tudósok ma már biztosak abban, hogy nem fog becsapódni. 1908. június 30-án azonban bekövetkezett a „tunguszkai esemény”. Úgy tűnik, egy kis meteorit csapódott be Szibériába, és 830 négyzetmérföldnyi területen a földdel tette egyenlővé a fákat. A becsapódás ereje 10–15 megatonna TNT-nek felelt meg.

K: A Jelenések 7:1-ben a föld négy sarkán álló négy angyal arra utal-e, hogy a földnek négy sarka van?

V: Nem. Ezek a négy égtájra álló négy angyalra utalnak. Ezek talán megegyeznek a Jeremiás 49:36-ban említett „négy széllel”, amelyek Elám ellen indultak, valamint a Zakariás 6:1–8-ban szereplő négy harci szekérrel.

K: A Jelenések 7:1–8-ban és a Jelenések 14:1–4-ben kik azok a 144 000?

V: A szöveg szerint 144 000 zsidó/izraelita férfi, a tizenkét törzsből mindegyikből, Dán kivételével. Bár manapság sok zsidó nem követi Krisztust, a Zakariás 12:10–14 azt mutatja, hogy eljön majd az az idő, amikor a zsidók gyászolni fogják azt, akit átdöfték (Krisztust). A Rómaiakhoz írt levél 11:25–28 azt mutatja, hogy a végén a zsidó nemzetből sokan Krisztushoz fordulnak majd. Vannak, akik a Jelenések könyvében szereplő dolgok nagy részét allegorikusnak próbálják beállítani, ami a Jelenések 7. és 14. fejezetének nagy részét értelmetlenné tenné.

Ez azonban nem támasztja alá azt a hamis, szélsőséges nézetet, miszerint minden zsidó a mennybe jut, függetlenül attól, hogy elutasítja-e Krisztust. Jézus a János 8:24-ben azt mondta a nagyon vallásos farizeusoknak, hogy ha nem hiszik el, hogy Jézus a Messiás, akkor valóban bűneikben fognak meghalni. Egyéb versek, amelyek azt mutatják, hogy a zsidóknak éppúgy szükségük van Jézusra, mint a nem zsidóknak: ApCsel 3:19–20; Mt 23:29–33; Jn 10:7–8, 14–16. Arra a bizonyítékra, hogy Isten nem utasította el a zsidókat Jézus eljövetele után, Pál a Róma 11:1-ben azt a tényt hozza fel „bizonyítékként”, hogy ő maga is eljutott a Krisztusba vetett hitre.

További információkért lásd az előző négy kérdést.

K: A Jelenések 7:1–8 és a Jelenések 14:1–4 versekben a 144 000-es szám szimbolikusan utalhat-e a keresztényekre általában?

V: Nem, egy értelmezési elv alapján egyértelműen zsidó hívőkről van szó. Ha egy bibliai értelmezés Isten néhány értékes versét értéktelenné teszi, és legjobb esetben is olvasásra sem méltónak, legrosszabb esetben pedig félrevezetővé, akkor lehetséges, hogy nem a legjobb értelmezéssel rendelkezel – csak lehetséges. Ha azt állítod, hogy ezek mind hívők, az értéktelenné vagy félrevezetővé teszi azt a tényt, hogy férfiakról van szó. Az a tény, hogy ezeket a törzseket kifejezetten megemlítik, és hogy minden törzsből 12 000-en vannak, azt jelentené, hogy Isten félrevezető útra terelte az embereket, azt mutatva, hogy 12 000-en egy adott törzsből származnak, miközben valójában nem igaz, hogy abból a törzsből származnak. Ráadásul az egyházat csak Kr. u. 160-tól nevezték „Izraelnek”.

Valószínűleg azt a részletet, hogy zsidó férfiakról van szó, akikből mindegyik törzsből 12 000-en vannak, Isten szándékosan tette oda, hogy megmutassa nekünk: ez szó szerinti, és nem csupán a keresztények szimbolikus ábrázolása.

K: A Jelenések 7:2–4-ben, mivel egy angyal keleten támad fel, vajon ez azt jövendöli-e, hogy Moon tiszteletes egy keleti nemzetből származik, ahogyan azt Moon tiszteletes az Isteni elv című művében az 519–520. oldalon (5. kiadás, 1977) írja?

V: A Jelenések 7:2–4 így szól:

a) Egy angyalról van szó, nem a Messiásról (az angyalokat nem szabad imádni a Jelenések 22:8–9 és a Kolossébeliekhez írt levél 2:18 szerint).

b) A keleti irányról van szó, nem pedig egy keleti országról vagy városról.

Ezen felül az ApCsel 1:11 szerint ugyanaz a Jézus lesz, és Jézus ugyanúgy fog visszatérni, ahogyan eljött. Az Egyesülési Egyház megpróbál különbséget tenni a visszatérő „Krisztus” és a meghalt „Jézus” között. A Filippi 2:10–11 szerint azonban minden térd meghajol Jézus előtt.

K: A Jelenések 7:3-ban pontosan mit tett a 144 000 hívőn lévő pecsét?

V: A pecsétet jelölő „taw” szó valószínűleg hasonlított egy kisbetűs „t”-re. A keresztények már a legkorábbi idők óta használták a kereszt jelét. A pecsétnek három szempontja lehet.

1) A pecsét a tulajdonjog jelképe volt, azt mutatta, hogy ez a 144 000 ember Istenhez tartozik, és különleges módon tartozik hozzá. Lásd még a Jelenések 14:3–4-et és az Ezékiel 9:4–7-et.

2) A fenevadnak is megvolt a maga pecsétje, talán ennek a pecsétnek a hamisítványaként, a Jelenések 14:9-ben szereplő 666-os számmal.

3) A pecsét minden bizonnyal védelmet nyújtott nekik Isten haragja és a pokolból érkező démoni sáskák ellen, a Jelenések 9:4 szerint. Lehetséges, hogy a pecsét fizikai védelmet nyújtott nekik, sugárzás vagy más eszközök révén. Alternatív megoldásként a pecsét csupán egy jel volt, és a sáskák tudták, hogy nem szabad bántaniuk őket, mert a büntetés nagyon súlyos lenne.

K: A Jelenések 7:3-ban Isten pecsétje csak a 144 000-en volt, vagy később azokra is rákerült, akik hittek és engedelmeskedtek az üzenetüknek?

V: A Jelenések 7:3 szerint a 144 000-en volt. Mivel azonban a pokolból jött sáskák mindazoknak ártanak, akik nem rendelkeznek Isten pecsétjével, lehetséges, hogy a védelmet nyújtó pecsétet más, új hívők is megkapták. A Jelenések 14:3–4 is említi, hogy a megpecsételtek a földről megváltottak, akik feltehetően többen vannak, mint a 144 000.

K: A Jelenések 7:3–8 és a Jelenések 14:1–5 alapján lehetséges-e, hogy a 144 000 egy kiválasztott hívők csoportja, ahogyan azt a Jehova Tanúi tanítják (Érvelés a Szentírásból, 1989, 76. o.)?

V: A 144 000-ről azt mondják, hogy Izráel tizenkét törzséből származó férfiak (nem nők). Bár ezek a versek nem használják a „férfiak” szót, egyértelműen férfiakról van szó, mert a Jelenések 14:4 szerint „nem szennyeződtek meg nőkkel”. Miért használnának ennyi tintát az említett törzsek mindegyikének leírására, ha ez nemcsak irreleváns, hanem félrevezető is lenne?

Az Épistola az Efézusbeliekhez2:19 ; az Épistola a Filippiekhez3:20 ; a Kolossébeliekhez írt levél 3:1; valamint a Zsidókhoz írt levél 3:1;12:22 szerint a mennyország mindazoké, akik hisznek Jézusban.

A The Complete Book of Bible Answers (A Bibliai Válaszok Teljes Könyve) 60–61. oldalán a következő kiegészítés olvasható: „Mi a helyzet a Watchtower [JW] azon állításával, miszerint a Jelenések 7-ben említett törzsek nem lehetnek Izráel szó szerinti törzsei? Először is ki kell emelni, hogy már maga az a tény, hogy konkrét törzseket említenek, azokhoz tartozó konkrét számokkal együtt, kizárja annak minden lehetőségét, hogy ez csak egy szófordulat lenne. A Bibliában sehol máshol nem jelent az Izrael tizenkét törzsére való hivatkozás mást, mint Izrael tizenkét törzsét.” Bár a „törzs” szót gyakran használják a Szentírásban, soha nem használják másra, mint a szó szerinti törzsekre.

Vannak, akik úgy vélik, hogy a 144 000 az összes keresztényre utal, de ez téves. Ha a 12 000 csupán szimbolikus szám lenne, akkor azok összege, a 144 000 is szimbolikus számnak kellene lennie. Ha így van, akkor a világon mit is szimbolizál a 144 000? (A legtöbb, általam ismert Jehova tanúja azonban egyetért abban, hogy a 144 000 szó szerinti szám.)

K: Miért hiányzott a Dán törzs a Jelenések 7:5–8-ban?

V: A Szentírás nem mondja meg, de sokan úgy gondolják, hogy azért, mert Dán volt az első törzs, amely bálványimádóvá vált; teljesen bálványimádókká lettek, és nagyrészt elpusztultak. Egyesek azt feltételezik, hogy mivel Jeremiás (4:15 ) Jeruzsálem pusztulására utalva említi Dánt (valamint Efraimot), ezért ezeket a törzseket nem említik.

Egyesek – már Irenaeus (182–188) is az Irenaeus: Az eretnekségek ellen című művének 5. könyvében, 32. fejezet, 2. szakasz, 559. oldalon, valamint tanítványa, Hippolytus (Kr. u. 222–235/6) „Értekezés Krisztusról és az Antikrisztusról” című művének 14–15. fejezetében, 207. oldalon már feltételezték, hogy a Jeremiás 8:16 és a Mózes 5. könyve 33:22 arra utal, hogy az Antikrisztus a Dán törzsből fog származni. Dán nevét azonban az Ezékiel 48:2-ben az ezeréves királyság idején történő földelosztás során megemlítik.

Egy utolsó lehetőség az, hogy a Dán törzs – de a többi törzs közül egyik sem – kihalt.

K: Miért nem szerepel az Efrajim törzs a Jelenések 7:6–8-ban, és miért említik helyette Józsefet?

V: Efraim részt vett Isten pogány imádásában (Bírák 17 és Hóseás 4:17). Ezért inkább Józsefet említették, mint azt a törzset, amely Szamária szinonimája volt.

K: Miért szerepel a Jelenések 7:7-ben a Lévi törzs, hiszen a lévitáknak nem volt földjük?

V: Az, hogy szerepelnek, azt jelenti, hogy ez nem csupán földterületek szerinti felsorolás volt. Talán azért, mert papi és lévitai szerepük véget ért, miután Krisztus eljött.

K: A Jelenések 7:9–17-ben kik alkotják a nagy sokaságot?

V: Ezek a 144 000-en kívüli egyéb hívők. A Jelenések 7:14 szerint a nagy sokaság azokból áll, akik kijöttek a nagy nyomorúságból. A „megmosták ruháikat, és fehérré tették azokat a Bárány vérében” kifejezés arra utal, hogy ezek a hívők hitükért vértanúként haltak meg.

A Nero-féle üldözés során meggyilkolt keresztények Római Kelemen és a római történetíró Tacitus szerint a nagy sokaságot alkották. Fontos megjegyezni, hogy a Jelenések 7:9 szerint a nagy sokaság Isten trónja előtt áll. Ezenkívül a Jelenések 19:1 egyértelműen kimondja, hogy „a mennyben” vannak, ellentétben azzal, amit a Watchtower tanít (Watchtower magazin, 1982. február 1., 26. o.). A Watchtower magazin 1985. március 1-jei száma (14. o.) szintén tárgyalja a Jehova Tanúinak a nagy sokaságról alkotott nézetét.

K: Miért gondolja, hogy a Jelenések 8:1 szerint fél órás csend volt?

V: A mennyben fél órára minden éneklés elhallgatott, és a Szentírás nem mondja meg, miért. Az emberek azonban öt elméletet állítottak fel. Hogy fejlesszük megkülönböztető képességeinket, először áttekintünk négyet, amelyek nem a helyes válaszok, majd egy ötödiket, amely valószínűleg a helyes válasz.

1. Nem ez a válasz: az ezeréves királyság kezdete. Ez a csend csak a mennyben van, a földön nem. Ez azt jelentené, hogy a hetedik pecsét egy kellemes áldás, az ezeréves királyság lenne, nem pedig nyomorúság, mint a többi hat pecsét.

2. Nem ez a válasz: rövid szünet az ítéletben. Az első nézethez hasonlóan ez is azt jelentené, hogy a hetedik pecsét kellemes áldásként kezdődne.

3. Nem ez a válasz: szünet a Jánosnak adott kinyilatkoztatásban. Ez azonban nem azt mondja, hogy fél óráig csend volt; hanem hogy fél óráig csend volt a mennyben. Ez a nézet lényegében értelmetlenné tenné a fél órás csendet.

4. Nem ez a válasz: szünet, hogy Isten népének imái eljussanak a trónhoz. Körülbelül fél órába telt, amíg a pap elvégezte a tömjénáldozatot. Az imák azonban már ezt megelőzően feljutottak a trónhoz.

5. A válasz: Egy drámai szünet a közelgő szörnyű ítéletek előtt. Ez egy csendes áhítat, hasonló ahhoz a csendhez, amely a Habakuk 2:20-ban leírtak szerint uralkodik, amikor az Úr a szent templomában tartózkodik, a Habakuk 3:3–16-ban leírt ítéletek előtt. A Zefánia 1:7 is egy csendről beszél közvetlenül az Úr napja előtt, valamint a Zefánia 1:8, 15–18-ban leírt ítéletekről. A Zakariás 2:13 is azt mondja, hogy minden testnek el kell hallgatnia, amikor Isten felébred.

A Jelenések könyvének tanulmányozása olyan, mintha az óceánba gázolnánk. A parton 15 vagy 20 lábnyit sétálhatunk a vízben, és arra a következtetésre juthatunk, hogy az egész óceán meglehetősen sík és sekély. Aztán egyre gyorsuló ütemben mélyülni kezd, amíg el nem érjük a meredélyt. A Jelenések könyve egy csodálatos képpel indult, majd a gyülekezetek meglehetősen ismerős körülményeiről szólt, és fokozatosan egyre mélyebbre merült, de még mindig olyan csapásokról volt szó, amelyekhez kapcsolódni tudtunk, mert már láttunk hasonló dolgokat, bár korlátozottabb mértékben. A hetedik fejezetben kezdett egyre mélyebbé válni a szöveg, és a félórás késleltetés szinte egy szünet a meredély előtt. Innentől kezdve olyan dolgok történnek, amelyek egyáltalán nem hasonlítanak ahhoz, amit az emberiség eddig látott. Tehát ez az utolsó esélyünk, hogy egy nagy levegőt vegyünk, mielőtt mélyen leereszkedünk.

K: A Jelenések 8:3-ban szereplő angyal valóban Jézus?

V: Semmi nem utal arra, hogy ő lenne. Sok angyal volt a mennyben, akik különböző feladatokat láttak el, és nincs megalapozott ok arra, hogy ezt Jézusnak nevezzük.

K: A Jelenések 8:5-ben és 6:9–11-ben miért térnek vissza a szentek imái a földre Isten haragjaként?

V: Nem csupán haragra imádkoznak, hanem az isteni igazságosságra, és Isten haragja fogja ezt megvalósítani.

K: A Jelenések 8:7-ben mi okozhatja a szárazföld növényzetének egyharmadának elégését?

V: A természetben egy vagy több meteorit okozhatja ezt, vagy emberi kéz műve, elegendő atomrobbanásból származó radioaktív csapadék. Vagy lehet valami természetfeletti is, amelynek egyáltalán nincs természetes magyarázata.

K: A Jelenések 8:8-9-ben mi lehet az a nagy, lángoló hegy?

V: A természetben egy vagy több meteorit okozhatja ezt, vagy emberi kéz műve, elegendő atomrobbanásból származó radioaktív csapadék. Egy atomrobbanás gombafelhőt hoz létre, amelynek alja keskenyebb, teteje pedig hullámzó felhő. Ne feledjük, hogy János csak azt írta le, amit látott és hallott, és olyan nyelven írta le, amelyet megértett. Vagy lehet, hogy valami természetfeletti dologról van szó, amelynek nincs semmiféle természetes magyarázata. A tengerek vérré válása lehet szó szerinti vér, de valószínűbb, hogy ez csak a látszat nyelvezete.

K: A Jelenések 8:10–11-ben mit tudunk egyáltalán az ürömről?

V: Az üröm egy nagyon keserű, szörnyű ízű gyógynövény volt, amelyet a bélparaziták eltávolítására érdemes lenyelni. Az ürömből készítenek egy abszint nevű alkoholos italt. Ez az egyik azon kevés alkoholos ital közül, amelyet 2007-ig betiltottak az Egyesült Államokban. Azért tiltották be, mert úgy vélték, hogy a folyamatos fogyasztása őrültséghez vezet. Az ürömről említést tesz a Mózes 5. könyve 29:18; a Példabeszédek 5:4; a Jeremiás 9:15; 23:15; a Siralmak 3:15,19; valamint az Ámós 5:7.

K: A Jelenések 8:10–11-ben miért nevezik a lángoló csillagot ürömnek, és hogyan mérgezheti meg a vizeket?

V: Nem tudjuk, mi volt az a csillag: meteorit, radioaktív rakéták vagy a Napból kilökődött anyag, amit napkitörésnek nevezünk.

A napkitörésekkel kapcsolatban a legfontosabb: ne álljunk az útjukba. A legnagyobb ismert napkitörés 2001. április 2-án, hétfőn, közép-amerikai idő szerint délután 3:51-kor történt. NEM a Föld felé tartott, de óránként 4,5 millió mérföld (7,2 millió km) sebességgel haladt, és mindössze körülbelül 21 óra alatt tette meg a 93 millió mérföldes távolságot. A második legnagyobb, 1989. március 6-án történt kitörés megzavarta néhány kanadai villamosenergia-hálózat működését. Ez annak ellenére történt, hogy nem érte el a Földet, és a Földet mágneses mezőnk védi.

Milyen valószínű, hogy egy napkitörés eltalálja a Földet? A Föld sugara 3959 mérföld, és körülbelül 93 millió mérföldre van a Naptól. Ha egy napplazma-kibocsátás elhagyja a Napot, olyan hatalmas a tér, hogy annak az esélye, hogy véletlenszerűen eltalálja a Föld egészét vagy egy részét, csupán 1,4 × 10⁻⁸. Ez 0,000000014. Tehát nincs ok aggodalomra – kivéve Isten szavát. Isten azt mondja, hogy valami – legyen az napkitörés vagy sem – el fogja találni a Földet, de a számok azt mutatják, hogy ez biztosan nem véletlenszerűen fog megtörténni.

K: A Jelenések 8:12-ben hogyan lehetséges, hogy a mennyei testek csak fényük kétharmadát bocsátják ki?

V: A legegyszerűbb magyarázat az, hogy a fény egyharmadát por vagy hamu takarja el.

Egyes keresztény kommentátorok szimbolikus jelentésekkel mentek túlzásba. Néhányan azt állították, hogy ez az igazság fényének eltűnését jelenti (Lee, Scott, Kiddle), például az iszlám szellemi sötétségét (Lee) vagy a nyugati kormányok bukását (Scott). Ez a Jelenések 8–22: Exegetikai kommentár című mű 23. oldalán olvasható. Pedig a középkorban a világ nagyobb hányada hitte, hogy Krisztus Isten, mint a Jelenések megírásának idején. Tehát az ő logikájuk szerint a napnak és a holdnak fényesebbnek kellett volna lennie, nem pedig sötétebbnek. Mint látható, ennyi különböző és fantáziadús szimbolikus értelmezés mellett reménytelen megérteni a Jelenéseket. A legegyszerűbb azt mondani, hogy a sötétség sötétséget jelent.

K: A Jelenések 8:13-ban ez egy angyal, vagy „sas/keselyű”?

V: Az „angyal” kifejezés az örmény kéziratban és a többségi szövegben (Textus Receptus) található változat. A másik lehetséges görög szó egy ragadozó madárra utal, például sasra vagy keselyűre. Ez a Sinaiticus kéziratban található. A Jelenések 8:2–9:12 verseket egyetlen nikéai előtti író sem idézte. A 3. század közepén vagy végén írt p115 kézirat a Jelenések könyvéből 119 verset idéz, beleértve a Jelenések 8:3–8, 11–13 verseket is, és ebben a ragadozó madár szerepel.

K: A Jelenések 8–9-ben a trombiták csupán a hét pecsét „összefoglalása”, vagy a hetedik pecsét „összevonása”?

V: Egyáltalán nem. Egyébként az összefoglalás a trombitákra és a hét csészére is vonatkozik, de itt csak a pecsétek és a trombiták összehasonlítását tárgyaljuk. Számoljuk össze a részleteket mindkettőben, hogy megkapjuk a hasonlóság hozzávetőleges százalékos arányát.

Az első négy trombita a földet és az eget érinti; az utolsó három magukat az embereket. Az első négy pecsét az embereket érinti, a hatodik pedig az eget.

A rekapituláció elméletének fő bizonyítéka itt csupán az, hogy a Jelenések 6:12-17 hasonlóságot mutat a Máté 24:29-cel. Azonban, eltekintve attól a ténytől, hogy a Máté 24:29-ben van némi hasonlóság, hol vannak a rekapitulációs elmélet többi bizonyítékai? Van itt egy tanulság, amit meg kell tanulnunk. Egyes teológiai főiskolákon elhangzó tanítások tele lehetnek badarsággal. Ha egy neves professzor mond valamit, 0%-os bizonyítékkal, akkor azt ostobaságként el kell utasítani.

K: A Jelenések 8–9-ben a trombiták mire hasonlítanak?

V: Hasonlítanak a Biblia más részeire.

Egyesek hasonlóságot látnak az egyiptomi csapásokkal, bár a sorrend eltérő.

K: A Jelenések 8:9-ben hogyan történhetett meg a hét trombita?

V: A Mindenható Isten a földet, a környezetet és az eget tetszése szerint, bármikor megváltoztathatja.

K: A Jelenések 9:1-2,11; 11:7; 17:8; 20:1,3 alapján mit tudunk a mélységről, vagyis a feneketlen kútjáról?

V: A mélység nem a Hádész, nem a pokol, és nem is a tűz-tó. Nem sokat tudunk róla, csak annyit, hogy olyan hely, ahová egyetlen démon sem akar menni. Különbözik a pokoltól, vagy pedig a pokol egy másik része. Nem tudjuk, hogy van-e bármilyen kapcsolata a Lukács 16:26-ban említett szakadékkal, amely Lázár és a gazdag ember között volt. Íme, mit mond a Biblia a mélységről.

Lukács 8:31 A démonok könyörögtek Jézusnak, hogy ne parancsolja meg nekik, hogy oda menjenek.

Jelenések 9:1, 20:1 A Halálhoz és a Hádészhez hasonlóan a mélységnek is van kulcsa, amellyel bezárhatja a lényeket.

Jelenések 9:2 A mélység egy füsttel teli verem.

Jelenések 9:3 Azok a különleges sáskák, amelyek öt hónapig kínozták az embereket, a mélységből jöttek.

Jelenések9:11 A sáskák királya, a mélység angyala Abaddon (héberül), Apollyon (görögül).

Jelenések 11:7 A fenevad, amely megöli a két tanút, a mélységből származik.

Jelenések 17:8 A fenevad, amelyen az asszony ül, a mélységből jön ki.

Jelenések 20:2 A Sátánt 1000 évre bezárják a mélységbe. Érdekes, hogy a Sátánt nemcsak odadobják, hanem láncra is verik.

Jelenések 20:3 1000 évre lezárják.

Jelenések 20:7 A mélység Sátán börtöne lesz. (A kínzásról azonban nincs szó.)

A Rómaiakhoz írt levél 10:7-ben költői módon, mellékesen említik. A mélység a Jelenések 9:1-2; 20:1 szerint olyan hely, ahová kulcsra van szükség. A Jelenések 20:1-3 szerint Sátánt ezer évre oda zárják. Lehet, hogy ez ugyanaz a hely, mint a külső sötétség a Júdás levelében 6. A „csillag” nem csillag vagy meteorit volt, hanem inkább egy érző lény, egy „ő”.

K: A Jelenések 9:1-ben szereplő csillag lehetett-e Mohamed, ahogyan egyes keresztények feltételezik?

V: Nem, mert ezek a sáskák nem ölnek, és a keresztényekre hatással voltak Mohamed hódításai.

K: A Jelenések 9:1–11-ben mik lehetnek ezek a sáskák?

V: Ezek nem lehetnek közönséges sáskák, hanem olyan dolgok, amelyeket János a sáskákhoz hasonlónak látott. Füst szállt fel a feneketlen mélységből, elsötétítve a föld égboltját, és a füstből előbukkantak ezek a sáskák, szinte mintha vulkánkitörés lenne a pokol mélyéből. Az emberek többféle lehetőséget is felvetettek: különleges állatok, idegenek, sugárhajtású repülőgépek, démonok, vagy kizárólag a feneketlen mélységbe zárva tartott démonok. Nézzük tehát meg jellemzőiket, és lássuk, mi tűnik valószínűbbnek.

Hatások: Skorpióhoz hasonló farkuk volt, amellyel az embereket kínozták. Nem károsítják a növényzetet, és nem ölnek meg embereket, csupán öt hónapig kínozzák az embereket. A hagyományos és a nukleáris bombák károsítják a növényzetet és megölnek embereket, így azok nem jöhetnek szóba.

Külső: Lovakhoz hasonlítottak, csakhogy fejükön aranykorona volt, és emberi arcuk. Valami olyasmi volt a hajuk, mint a nőknek, és oroszlánfoguk. Vasból (vagy acélból) készült páncél borította őket.

Szervezet: Nagy számban voltak, de mindannyian egy király, egy Abaddon/Apollyon nevű démon irányítása alatt álltak.

K: A Jelenések 9:2–10-ben miért kínozzák a sáskák az embereket öt hónapig?

V: A Szentírás nem mondja meg, de a sáskarajok szokásos időszaka öt hónap, májustól szeptemberig.

K: Mit jelent a Jelenések 9:6-ban az, hogy az emberek a halált keresik, de nem találják meg?

V: Azt jelenti, hogy ebben az időben Isten nem engedi, hogy az emberek a halál révén elkerüljék az ítéletet.

K: A Jelenések 9:11-ben ki az az Abaddon (héberül) vagy Apollyon (görögül)?

V: Abaddon héberül a „Pusztítót” vagy a „Pusztulást” jelenti. Bizonyos zsidó vallási irodalmakban Abaddon a halál megszemélyesítője volt (1QH 3.16, 19, 32; 1Q ap Genesis 12:17 [TDOT, 1:23]). Egy apokrif műben, az 1 Enoch 86:1-ben egy „csillag” (egy démon) hullott le az égből, amelyet mások is követtek.

K: A Jelenések 9:13-ban miért az oltár négy szarva közül jött a hang?

V: A „szarvak” itt sarkokat is jelenthetnek. A Jelenések 6:9–11-ben az oltár alatt fekvő vértanúk imáikban igazságot kértek. Ezért ez a parancs valószínűleg az ő imáikhoz kapcsolódik.

K: Mi a jelentősége az Eufrátesz folyónak a Jelenések 9:13–21-ben és az Ézsaiás 11:15–16-ban?

V: Eredetileg az Eufrátesz volt az Édenkert négy folyójának egyike a Teremtés könyve 2:14 szerint. Ez volt az az irány, ahonnan Izrael elleni támadók gyakran érkeztek, amint azt a Jeremiás könyve 2:18 is említi. Sumer, Babilónia és Asszíria az Eufrátesz folyó két partján terült el. Elám, majd később Perzsia a folyótól keletre feküdt. Egyiptom, Görögország és Róma viszont nem. Négy angyalt szabadítottak fel, hogy 200 millió lovas katonát vezessenek az emberek harmadának megölésére. Szaddám Huszein irányítása alatt álló iraki hadsereg körülbelül egymillió katonából állt. A második világháborúban a szövetségesek és a tengelyhatalmak katonáinak száma összesen körülbelül 70 millió volt. Mao Ce-tungot, amikor megkérdezték, mekkora hadserege van Kínának, azt válaszolta, hogy ha az összes tartalékost behívnák, akkor körülbelül 200 millió lenne. Lásd a Time Magazine 1965. május 21-i számának 35. oldalán megjelent cikket. Ahhoz, hogy Indián kívül bármely más ország ennyi katonát tudjon összegyűjteni, szövetségre kellene lépnie más országokkal, talán egy nagy muszlim dzsihád keretében. Több mint 600 millió muszlim él Irán keleti részén, Pakisztánban, Indiában, Bangladesben, Kínában, Malajziában, Indonéziában és a volt szovjet köztársaságok keleti részén.

K: A Jelenések 9:16–17-ben szereplő 200 milliós sereg mi is valójában?

V: Úgy hangzik, mintha tankokról és/vagy tarackokról lenne szó. Legalább négy lehetőség merül fel.

Lehet, hogy természetfeletti harcosok (démonok), akik embereket ölnek.

Valószínűbb, hogy hétköznapi emberekről van szó. Az 1960-as években Mao elnök azt állította, hogy az összes tartalékos behívásával Kína szárazföldje önmagában is képes lenne 200 millió fős hadsereget felállítani.

Robotharcosok. Egy robotnak nem kell emberhez hasonlítania. Ahogyan az emberek önvezető autókat fejlesztenek, úgy egy robot is lehet önvezető tüzérségi fegyver vagy harckocsi.

A fenti lehetőségek kombinációi.

K: A Jelenések 9:16–19-ben mi ez a lovasok serege? Lehetnek tankok és páncélos járművek, repülőgépek és helikopterek?

V: A Jelenések könyve valójában nem mondja, hogy ezek repülni tudnának, de ezt a lehetőséget sem zárja ki. Nem feltétlenül kell mindegyiküknek egyféle dolognak lennie. Például lehetne egy gépesített hadosztály tankokkal, teherautókkal, autókkal és motorkerékpárokkal. Robotok is szerepelhetnek közöttük. Mindez azonban puszta spekuláció. Még ki kell derülnie, hogy mik is valójában.

K: A Jelenések könyvében (Rev 9:16 –17) hogyan lehetne 200 millió lovasból álló sereg a földön?

V: Ezek nem ősi katonák voltak, és nem is közönséges lovakon ültek. Ne feledjük, János azt mondta, hogy azt írta le, amit látott és hallott. Tehát a saját nyelvét használta annak leírására, amit látott. János ezeket a lovakat úgy nevezte, amelyek szájából füst és tűz áradt (kipufogócsövek?). A mozdonyokat „vaslovaknak” nevezték, az autókat pedig eredetileg mechanikus lovaknak tekintették. Tehát lehet, hogy „lovakról” van szó, bár gépesített lovakról, nem pedig biológiaiakról. A színek sok zászló színeihez hasonlítanak, amelyek vörösek, kékek és sárgák.

K: A Jelenések 9:21 és 18:23 versekben mit jelentenek ezek a bűnökre utaló szavak?

V: A mérgezésre / varázslásra utaló görög szó, a pharmakon, az angol „pharmacy” (gyógyszertár) szó eredete. Általánosságban gyógyszereket jelenthet, legyenek azok jótékony hatásúak vagy mérgek. Ebben a kontextusban azonban nyilvánvalóan nem jótékony hatású gyógyszerekről van szó. Lehet, hogy ez kifejezetten az emberek megmérgezésére, a kábítószer-kereskedelemre vagy valami másra utal? A kérdés nyitott. A szexuális erkölcstelenséget jelölő görög szó, a porneia, itt nem csupán a paráználkodásra utal, hanem mindenfajta szexuális erkölcstelenségre.

K: A Jelenések 10:1-ben ki ez a hatalmas angyal?

V: A Szentírás nem mondja meg, hogy a két angyal (Gábriel és Mihály) közül az egyik-e, akiknek a nevét ismerjük, vagy a tízezer-tízezer angyal közül az egyik, akiknek a nevét nem ismerjük. Két okból azonban nem Krisztus jelenik meg angyalként.

1) A görög nyelvben két szó van a „másik” kifejezésére: az első „másfajta másik”, a második pedig „ugyanolyan másik”. Itt a második szót használják.

2) A Jelenések 10:5–6-ban az angyal felemeli a jobb kezét, és Istenre esküszik. Az angyal valakire esküdött, aki nagyobb nála, és a Zsidókhoz írt levél 6:13 szerint Isten nem esküdhet senkire, aki nagyobb nála, így ez nem Krisztus.

K: Miért „ugratott” minket Isten a Jelenések 10:4-ben azzal, hogy elmondta Jánosnak a hét mennydörgés szavait, mégis megparancsolta neki, hogy ne írja le őket?

V: Ez a Jelenések könyvében gyakran utalt fontos pont legkifejezőbb emlékeztetője. Isten még nem mondott el nekünk mindent. Addig nem fog minden szépen összeállni, amíg ezek az események be nem következnek. Isten a Dániel 12:9-ben is egy nagyon hasonló emlékeztetést ad.

K: A Jelenések 10:4-ben mit teszel, vagy mit kellene tenned, amikor úgy érzed, hogy Isten nem mutat meg neked valamit, ami nagyon fontos lehet?

V: Hinni kell abban, hogy Isten kinyilatkoztatja nekünk, amit tudnunk kell, miközben meg kell értenünk, hogy Isten eltitkolhat előlünk olyan dolgokat, amelyeket nem kell tudnunk, vagy amelyek tudása nem segít nekünk. Egyszer egy lelkész és felesége elmondták gyülekezetük néhány tagjának, hogy imádkoztak azért, hogy ha meghalnak, együtt haljanak meg. Sok évvel később mindketten éjszaka autóbalesetben vesztették életüket. Képzeljük el, ha azon a napon azt mondták volna nekik, hogy aznap este mindketten hazatérnek, de nem a földi otthonukba. Képzeljük el, mekkora stresszt és felesleges szorongást éreztek volna. Vagy – ami valószínűbb – egyáltalán nem éreztek ilyet, mert nem mondták nekik, hogy aznap este meghalnak. Lelkesen kell törekednünk arra, hogy megtanuljunk mindent, amit Isten akar, hogy megtanuljunk. De nem szabad időt pazarolnunk arra, hogy megtanuljunk olyasmit, amit Isten nem akar, hogy tudjunk.

K: A Jelenések 10:5-ben és a Dániel 12:7-ben mi a jelentősége annak, hogy egy angyal felemeli a jobb kezét és esküt tesz?

V: Egyes próféciák feltételesek. Ha az emberek bűnbánatot tartanak, akkor a csapás nem fog bekövetkezni, stb. Ez az eskü azonban azt jelzi, hogy ebben a próféciában nincs semmi feltételes.

K: A Jelenések 10:6 és következő versekben mi az érdekes a végén szereplő kifejezésben?

V: A „Nincs többé késedelem” kifejezés azt jelzi, hogy most már valóban hamarosan megkezdődnek az események. Ez a görög idiómát jelentése „Nincs többé késedelem”, de szó szerint azt jelenti, hogy „Nincs többé idő”.

K: A Jelenések 10:7-ben Gábriel fújja a kürtöt?

V: A Biblia soha nem mondja meg, ki fújja meg a kürtöt, csak annyit, hogy egy angyal. A világi dal, a „The Eyes of Texas” nyilvánvalóan az a forrás, ahonnan az a gondolat származik, hogy Gábriel fújja meg a kürtöt.

K: A Jelenések 10:8–9-ben szereplő kis könyv valójában Mary Baker Eddy, a Keresztény Tudomány szekta alapítójának „Isteni Tudomány” című műve, ahogyan azt a „Tudomány és egészség” (558–559. o.) állítja?

V: Nem, bár egyesek hasonlóságot láthatnak benne, mivel Jánosnak rosszul lett tőle. Bizonyos értelemben – bár ez nem volt szándékos – csábító lenne ezt a könyvet olyan szektákhoz kapcsolni, amelyek tanítása kedvesnek tűnik, de keserű eredményhez vezet.

A szekta azonban nem áll e szakasz középpontjában. Ez Isten közelgő ítéletéről szól, amely Jánosnak eleinte jónak tűnt, de aztán, miután átgondolta, már nem tűnt olyan kellemesnek.

K: A Jelenések 10:9–10-ben mi a jelentősége annak, hogy János megeszi azt a tekercset, amely édes a szájában, de keserű a gyomrában?

V: Ezékielt is arra kérték, hogy egy látomásban egy tekercset egyen meg (Ezékiel 3:1–3). Az ő esetében a tekercs szintén édes volt, mint a méz, bár gyásszal, siralmakkal és jajjal volt tele. Vannak dolgok, amelyek szépnek és édesnek tűnnek, amikor először hallunk róluk, de alaposabb átgondolás után keserű utóízt hagyhatnak. Néhány dolog, amit János hallott, nagyszerűnek tűnt, de rájött, hogy a világnak először szörnyűségeken kell átmennie.

K: A Jelenések 11:1–19 főként szó szerinti vagy inkább szimbolikus?

V: Szó szerinti. Azoknak, akik azt állítják, hogy többnyire szimbolikus, nehézséget okoz annak eldöntése, hogy mit is jelent a szimbolika. Ha Isten olyasmit adott volna szimbolikaként, amit senki sem értett, akkor az üzenet nem jutott volna el a címzettekhez. A legegyszerűbb az, ha a fejezetet szó szerint vesszük, ahogyan a korai keresztények tették a két tanú esetében.

K: A Jelenések 11:1-ben mi a jelentősége annak, hogy János megméri Isten templomát?

V: Az ingatlantulajdonosok megmérik, ami az övék, de nem mérik meg azt, ami nem az övék. Ez azt is jelenti, hogy ez egy valódi, tényleges templom, fizikai méretekkel. Valódi méreteket használnak az Ezékiel 40:3–48:35-ben is. Nincs értelme ezt metaforaként értelmezni.

K: Mit jelent a „taposás” a Jelenések 11:2-ben?

V: Ne feledjük, hogy az Antikrisztus bálványt állít fel a templomban, és ott fogják imádni. Tehát olyan emberek jönnek ide imádkozni, akik nem az igaz Istent imádják.

Figyeljük meg, hogy itt „taposásról” van szó, nem pedig pusztításról. De ez utal valamire, ami nem szabadna megtörténnie, és arra, hogy az emberek oda mennek, ahová nem szabadna. A taposásnak két értelmezése van: az üldözés és az eretnekség. Én egy harmadik értelmezést is javaslok, amely valahol a kettő között helyezkedik el.

Üldözés, mert a hívők nem akarják őket ott látni, ők pedig mégis ott vannak. Eszünkbe jutnak a Bírák könyvében szereplő midianiták, akik a betakarítási időszakban érkeztek, és elvitték a termést. Itt azonban nincs szó a zsidók mártírságáról vagy megpróbáltatásairól. A „taposás” kifejezést a Biblia más részében nem használják üldözésre.

Hitehagyás, mert a templomot azok szennyezik be, akiknek nincs joguk ott lenni. Azok, akik tapossák a földet, nem látnak semmi rendkívülit, nem veszik észre, hogy nem tartoznak oda Isten népéhez.

Kontextusba ágyazott szinkretizmus: az emberek azt fogják mondani, hogy muszlimok vagy hinduk, akik hisznek abban, hogy Mohamed, a Korán vagy a hindu szentírások az igaz Istentől származnak, de azt is állítják, hogy Jézust is követik, mint a Messiást. Ezek az emberek azt gondolják, hogy joguk van ott lenni, bár Isten szemében nincs, és megvan a hatalmuk arra, hogy elfoglalják azt a helyet anélkül, hogy megállítanák őket.

K: A Jelenések 11:2-ben mi az a szent város, amelyet 42 hónapig taposnak?

V: Ez nem a múltbeli zsidó Jeruzsálem városa, amelyet már elpusztítottak. Nem is a jövőbeli mennyei Jeruzsálem, mert abban nincs templom, és azt soha nem fogják eltaposni. Inkább ez egy újjáépített Jeruzsálem város, amely a végidőben létezik.

K: A Jelenések 11:2-ben az, hogy Jeruzsálemet 42 hónapig tapossák, jelentheti-e azt az időtartamot, amely Mohamed hidzsrája és a Báb kinyilatkoztatása között telt el 1260 A.H.-ban (1844-ben), ahogyan a bahá’íok tanítják a „Néhány megválaszolt kérdés” című mű 46–47. oldalán?

V: Nem. Abdu’l-Bahá azt állítja, hogy mivel egy nap [állítólag] mindig egy évet jelent, ez 1260 évet jelent. De gondoljuk csak át: ha a „nap” itt valóban napot jelentett volna, hogyan tudta volna Isten ezt úgy közölni, hogy az emberek elfogadják? Nem, nincs okunk kételkedni abban, hogy a „napok” itt napokat jelentenek.

Továbbá, ha a 42 hónap az az időszak volt, amikor a pogányok taposták a szent várost, akkor ez az értelmezés azt jelentené, hogy Mohamedet Medinában, majd később Mekkában is beleértették abba az időszakba, amikor a szent várost taposták.

Valójában a Jelenések 11:2 ugyanarra a témára vonatkozik, mint a Dániel 12:6.

K: A Jelenések 11:2-ben mi a jelentősége a három és fél évnek?

V: Ugyanaz a három és fél év, amelyről a Dániel 9:27-ben az időszak utolsó feleként esik szó. Ezek 360 napos évek lennének.

K: A Jelenések 11:3–12-ben a két tanú lehet-e Mohamed és Ali, ahogyan azt a bahá’íok állítják a „Néhány megválaszolt kérdés” című könyv 43–61. oldalán?

V: Nem, a következő tizenegy ok miatt.

1. A Jelenések 11:3 szerint 1260 napig fognak prófétálni. Mohamed nagyon kevés próféciát tett, ‘Alit pedig az ortodox muszlimok soha nem tekintették prófétának.

2. A Jelenések 11:5 szerint, ha valaki megpróbálja bántani őket, a tűz elpusztítja ellenségeiket. Mohamedet megmérgezték (de alig élte túl), ‘Alit pedig egy muszlim gyilkolta meg. ‘Ali ügyét Mu’awiyah legyőzte, fiát, Husaint pedig megölték. Ő nem pusztította el ellenségeit; éppen ellenkezőleg, ők ölték meg őt.

3. Jelenések 11:6 A két próféta elzárhatja az eget, hogy ne essen eső. Mohamed soha nem állította, hogy képes lenne erre, és Ali sem.

4. Jelenések 11:6 Mohamed és Ali nem változtatták a vizet vérré, mivel szinte mindazokat, akiket lefejeztek, elégettek vagy más módon megöltek, nem folyók mellett végezték ki. Ha egy szalafi muszlim azzal érvelne, hogy vérfolyókat hoztak létre, az nem számít, mert a Jelenések 11:6 szerint a vizet vérré változtatták.

5. Jelenések 11:7–8 Mohamedet nem erőszakos halállal ölték meg, és mindkét esetben a holttestüket nem tették ki megalázó nyilvános bemutatásra.

6. Jelenések 11:8: holttestüket nem tették ki egy nagy város utcájára. Valójában viszonylag kevesen látták ‘Ali halálát.

7. Jelenések 11:9 Nem mindenki bámulta a holttestüket, és nem mindenki tagadta meg tőlük a temetést. Különösen Mohamedet temették el követői meglehetősen gyorsan.

8. Jelenések 11:10 Ki osztott szét rengeteg ajándékot, amikor Mohamedet és Alit megölték?

9. Jelenések 11:11 Van egy kis muszlim szekta, a Muhammadiyya, amely azt állítja, hogy Mohamed soha nem halt meg. A Saba’iyya egy kis muszlim szekta, amely azt állítja, hogy ‘Ali soha nem halt meg. Ezen kis csoportok kivételével a muszlimoknak nincs alapjuk arra, hogy azt állítsák, Mohamed vagy ‘Ali feltámadt volna.

10. Jelenések 11:12 A muszlimok soha nem állítják, hogy Mohamed és Ali felmentek a mennybe egy felhőben. (Bár a Muhammadiyya és a Saba’iyya talán másképp gondolják.)

11. Jelenések 11:13 Nem volt súlyos földrengés, amikor Mohamed vagy Ali egy nem létező felhőben elhagyta a földet.

A lényeg nem az, hogy ezek közül az okok közül néhányat el lehet-e allegorizálni. A lényeg az, hogy ha ezek közül akár csak egyet sem lehet elallegorizálni, akkor a prófécia nem rájuk vonatkozik.

K: A Jelenések 11:3–12-ben kik a két tanú?

V: Ötféle nézet létezik, de az utolsó kettő rendkívül valószínűtlen.

Illésnek és Mózesnek is voltak ilyen csodái. Illés három és fél éven át esőmentességért imádkozott az 1 Királyok 17:1,7; 18:1; Jakab 5:17 szerint, és felvitték a mennybe (2 Királyok 2:11). Mózes a 2Mózes 7:17–21; 9:14; 11:10; 1Sámuel 4:8 szerint a vizet vérré változtatta, és testét Isten temette el, és soha nem találták meg (5Mózes 34:6; Júdás 9). Ezenkívül ez a két személy megjelent Jézus előtt az első eljövetelekor, a megdicsőüléskor.

Énok és Illés: egyikük sem látta még a halált. Tertullianus (198–220) A lélekről szóló értekezés című művében (50. fejezet, 227–228. o.) ezt a nézetet vallotta.

Két olyan személy, akik még nem születtek meg.

(nem ez a helyes válasz) Két embercsoport, bár ez nagyon valószínűtlen feltételezés.

(nem a helyes válasz) Két elv, például a törvény és a próféták. Erre egyetlen korai keresztény sem gondolt soha.

K: A Jelenések 11:3–12-ben a két tanú Dániel hetvenedik hetének első felében vagy a második felében prófétál?

V: Bár a Szentírás nem mondja ki kifejezetten, ezt azután említi, hogy a pogányok 42 hónapig tapossák a várost. Ez arra utalna, hogy Dániel hetvenedik hetének utolsó felében történik.

K: A Jelenések 11:10-ben mi a jelentősége annak, hogy ajándékokat küldenek egymásnak?

V: Legalább három lehetőség van.

1. Lehet, hogy egyszeri ajándékcsere volt, a tanúk meggyilkolásának megünneplésére.

2. Lehet, hogy egy teljesen új ünnep, amelyet az akkori hatóságok vezettek be a két tanú halálának megünneplésére.

3. Lehet, hogy egyszerűen csak egybeesik egy már létező ünneppel, amelyen az emberek ajándékokat cserélnek. Három olyan ünnep, amelyen az emberek ajándékokat cserélnek:

Karácsony: A legtöbb keresztény december 25-én cserél ajándékokat, de egyes ortodoxok január 7-én.

A Divali/Diwali/Deepawali/Deepavali egy ötnapos hindu fényünnep, amelynek jelentése Észak- és Dél-Indiában némileg eltérő. Általában október második felétől november első feléig tart.

Az iszlámban az Eid al-Adha az az ünnep, amikor az emberek ajándékokat cserélnek, hogy megünnepeljék, hogy Ábrahám majdnem feláldozta a fiát. Az „Eid” arabul ünnepet jelent, és egyben a hajj zarándoklat utolsó napja is. Ez januárban is lehet.

K: Beteljesedett-e a Jelenések 11:12–13 a szirázi földrengéssel, amikor a Bábot kivégezték, ahogyan azt a bahá’íok a „Néhány megválaszolt kérdés” című mű 55–56. oldalán tanítják?

V: Nem. Először is, nem láttam semmilyen bizonyítékot arra, hogy ebben az időben földrengés lett volna Shirazban. Másodszor, ha a bahá’íok azt akarják, hogy a Jelenések 11. fejezete Mohamedre és Alira utaljon, majd a Jelenések 11:12–13-ban a témát a Babra terelik, akkor nem lehet mindkét dolgot egyszerre megkapniuk. A földrengés akkor történt, miután a két tanú újra életre kelt. Mohamed és Ali körülbelül 632-ben éltek, a Báb pedig 1844 körül jelent meg, és 1200 év nem számít „közvetlenül utána”. Vagy a Báb volt az egyik tanú, vagy nem. Ha nem ő volt, akkor a Biblia szövegét erőltetjük, ha ezt a verset elszigetelten vesszük, és azt állítjuk, hogy a Bábra utal.

K: A Jelenések 11:13-ban melyik város a nagy város?

V: Ez szinte biztosan Jeruzsálem, ahol Urunkat keresztre feszítették. Vannak azonban, akik úgy vélik, hogy ez nem feltétlenül egyetlen város földrajzi helyét jelenti, hanem mindazokat a városokat, amelyek az idők folyamán ellenezték az Urat.

K: A Jelenések 11:14–15-ben Mohamed az első jaj, a Báb pedig a második jaj, ahogyan azt a „Néhány megválaszolt kérdés” című könyv 56–57. oldalán olvashatjuk?

V: A bahá’íok azt mondhatják, hogy Mohamed az első csapás, ha akarnak, de nem hiszem, hogy ezt akarnák mondani, ha elolvasnák, mi is volt valójában az első csapás. Az első csapást, az ötödik trombitát a Jelenések 9:1–12 részletesen leírja. A mélységből előtörő pokoli sáskák megcsípik a földön élő hitetleneket. Öt hónapig kínozzák őket. Annyira fájdalmas lesz, hogy az emberek meg akarnak halni, de a halál elkerüli őket.

A második jaj, azaz a hatodik trombita az, amikor az Eufrátesz folyónál álló négy angyal 200 000 000 lovas katonát enged szabadjára, hogy megöljék az emberiség egyharmadát. Tényleg azt akarják a bahá’íok mondani, hogy a Báb szabadította rá az erőket, amelyek az emberiség egyharmadát megölték?

K: A Jelenések 11:15-ben szereplő angyal ugyanaz, mint a Jelenések 10:1–10-ben?

V: Valószínűleg nem, mert a Jelenések 11:15-ben szereplő hetedik angyalnak trombitája volt. Ne feledjük, hogy Istennek legalább miriádok miriádja (10 000 szor 10 000) angyala van, és bőven volt miből válogatnia.

K: A Jelenések 11:18 és következő versekben Isten minden szennyező ellen van?

V: Nem. Tegyük fel egy pillanatra, hogy minden szennyezés bűn lenne. Mivel az áram használata áramtermelést igényel, és a legtöbb esetben az áramtermelés szennyezést okoz, az áram minden felhasználása bűn lenne. Használsz valaha fűtőtestet? Minden autózás, motorcsónakozás vagy üzemanyaggal hajtott járművel való utazás bűn lenne. Ugyanakkor még a városban sétáló lovak is szennyezik a környezetet – hacsak nem tanítod meg a lovat a WC-használatra –, és metángázt bocsátanak ki a légkörbe. Amikor repülőjegyet foglalsz, ahelyett, hogy DC-10-essel vagy 747-essel utaznál, feltétlenül mondd meg nekik, hogy vitorlázógépet szeretnél!

Addig nem tudunk komolyan válaszolni erre a kérdésre, amíg nem tudjuk, mi is az a bűn. A bűn az, amikor elvéti a célt, amikor a szíved, a szavaid vagy a cselekedeteid nem azok, amiket Isten elvár tőled.

Egyes szennyezések nem bűnök. Például az égőáldozatokhoz szükséges tüzek meggyújtása nem volt bűn, és általában véve az a szennyezés, amelynek hatásai ésszerű időn belül visszafordíthatók, nem bűn. Például nem zavar, ha kenyeret dobok a földre, különösen akkor, ha mókusokat etetek. Papírt vagy dobozokat viszont nem dobok a földre, mert azok nem tűnnek el gyorsan. Természetesen nem hagyok lufidarabokat a földön, mert az állatok lenyelhetik őket, és megfulladhatnak tőlük.

Összefoglalva: a keresztényeknek törekedniük kell minden szennyezés csökkentésére, különösen a súlyosabb fajtákra. Ugyanakkor a keresztényeknek ésszerűnek is kell lenniük.

K: A Jelenések 11:18 és következő versekben miért pusztítja el Isten azokat, akik tönkreteszik a földet, hiszen Ő is pusztít?

V: Az egész föld az Úré (Zsoltárok 24:1), és kik vagyunk mi, hogy megmondjuk Istennek, mit tegyen a saját tulajdonával? Isten minden anyagi dolognak kijelölt egy időt, és Isten elpusztíthatja a saját dolgait a saját idejében; ez nem a mi jogunk. Ugyanakkor Isten feladatot adott az emberiségnek: uralkodjanak a földön (1Mózes 1:26,28), és gondozzák az Édenkertjét (1Mózes 2:15). De ahelyett, hogy gondoskodnának a földről a jövő nemzedékek számára, az emberek saját személyes hasznukra kizsákmányolták a földet, és annak egyes részeit romokban heverve és mérgező állapotban hagyták az utánuk jövőkre.

K: A Jelenések 11:18 és következő versei alapján a keresztényeknek támogatniuk kellene a környezet védelmét?

V: Igen, de tisztában kell lennünk azzal, hogy az emberek fontosabbak, mint az állatok, és nem szabad szélsőséges, bizarr intézkedéseket hoznunk. Ádám óta bizonyos mértékben gondnokai vagyunk annak a bolygónak, amelyen élünk. Bár nem tudjuk, meddig leszünk itt, amíg itt vagyunk, nem szabad tönkretennünk vagy megmérgeznünk azt magunk és jövőbeli leszármazottaink számára.

A „February 8, 2006 ” (A globális felmelegedés elleni küzdelem) kezdeményezés keretében 85 evangélikus vezető, köztük Rick Warren, egész oldalas hirdetést tett közzé a New York Times-ban, amelyben kijelentették, hogy többet kell tennünk a globális felmelegedés megállításáért. Alan Elsner „February 9, 2006 ” (A globális felmelegedés elleni küzdelem) című, a Reutersben megjelent cikke szerint egy közvélemény-kutatás kimutatta, hogy az evangélikusok 63%-a szerint az Egyesült Államoknak foglalkoznia kell a globális felmelegedéssel, és a felük szerint az Egyesült Államoknak akkor is cselekednie kell, ha ez magas gazdasági költségekkel jár.

Azóta úgy tűnik, hogy ezt inkább globális éghajlatváltozásnak kellene nevezni, nem pedig globális felmelegedésnek. Az átlaghőmérséklet emelkedik a sarkvidéki régiókban, de a mérsékelt éghajlati övezetekben nem annyira. A gleccserek olvadnak, Grönland területe csökken, de a mérsékelt éghajlati övezetek még mindig hidegebbek, mint 1200-ban voltak, amikor a vikingek árpát termesztettek Grönlandon. A gyönyörű korallzátonyok az óceánok megnövekedett savassága miatt lassan feloldódnak. Tehát igyekezzünk ne mi legyünk a környezet legnagyobb szennyezői, de tartsuk szem előtt a dolgok arányait.

K: A Jelenések 11:19 és 15:5 versekben szereplő szövetségi ládáról van szó, mint az Ószövetségben, és miért jelenik meg itt?

V: Lehetséges. Nem tudjuk, mi történt a ládával, amikor a babiloniak elpusztították a templomot. Másrészt az Ószövetségbeli láda lehetett másolat, és ez a láda az eredeti, a mennyben. Mózesnek a Sínai-hegyen megmutatták, hogyan kell mindent elkészítenie, és a Zsidókhoz írt levél 8:5-ben említésre kerül, hogy fontos volt, hogy Mózes mindent a hegyen látott minták szerint készítsen el.

Amikor itt látjuk a ládát, eszünkbe jut Isten tervének folytonossága. Az izraeliták i. e. 1445 körül hagyták el Egyiptomot, és attól kezdve a nagy nyomorúságig, majd a mennybe jutásig a láda ott van. A Jelenések 10. és 11. fejezete meglehetősen nyugtalanító, de a Jelenések 11:19 azt mutatja, hogy Isten terve egy állandó, amire számíthatunk.

Életünkben velünk is előfordulhatnak meglehetősen nyugtalanító dolgok. De biztosak lehetünk abban, hogy gondjaink ellenére mindez szerepel Isten tervében, és az Isten által számunkra készített tervben.

K: Vannak-e a Jelenések 12. fejezetében hasonlóságok a pogány legendákkal?

V: Van néhány legenda, amelyben találhatók bizonyos hasonlóságok.

A görög mitológia szerint a kígyó, Píthon üldözte Leto istennőt, amikor az éppen Apollón istent készült megszülni, hogy felfalhassa őt. Delos szigete menedéket nyújtott nekik, és négy nappal Apollón születése után ő megölte Pítont. A Jelenések könyve azonban nem említi, hogy a kis Jézus megölte volna a Sátánt. Az egyiptomi és babiloni legendákban is voltak hasonló vonásokkal rendelkező mítoszok.

A római történelemben, Kr. u. 83 körül, amikor Domitianus császár és felesége, Domitia Longina tízéves fia meghalt, érméket vertek Domitiáról, mint „az isteni Cézár anyjáról”. Egy másik érmén a fiú hét csillaggal (valószínűleg a hét ismert bolygóval) játszik.

K: A Jelenések 12:1,5-ben ki az asszony, és ki a gyermek?

V: A Szentírás nem mondja meg közvetlenül. Íme három lehetséges magyarázat és tizenkét nyom. Minden nyom után felsorolunk néhány, esetleg releváns verset. Ezután megnézzük a legvalószínűbb választ.

1. Mária és Jézus. De ha ez csak Mária lenne, akkor kik a többi gyermeke a Jelenések 12:17-ben?

2. Az Ószövetség hívői és az Újszövetség hívői. János a 2 János 1,5-ben egy istenfélő asszonynak és utódainak ír.

3. Az újszövetségi egyház hívői és az elragadás utáni hívők.

Tizenkét nyom:

Jelenések 12:1 – A nap, a hold a lába alatt és egy 12 csillagból álló korona. (1Mózes 37:9-10) (A 12 csillag Izráelt jelenti)

Jelenések 12:2 – Egy terhes nő, aki hamarosan szülni fog.

Jelenések 12:4 – A Sátán, aki meg akarja ölni a gyermeket. (Máté 2:16-18)

Jelenések 12:5 – A Fiú vasjogarral fog uralkodni a nemzetek felett. (Zsoltárok 2:9 és Jelenések 2:26-28)

Jelenések 12:5 – A gyermeket elragadták/felvitték Isten trónjához. (Mennybemenetel? Elragadtatás?)

Jelenések 12:6 – Az asszonyt a sivatagban védték meg. (2Mózes 19:4; 5Mózes 32:11. Izrael, Mária/József/Jézus a pusztában? A jövőben?)

Jelenések 12:13 – A Sátán üldözte az asszonyt a földön.

Jelenések12:15 – Megpróbálta vízzel megfullasztani az asszonyt.

Jelenések12:16 – A föld megnyílt, és elnyelte a vizet. (Úgy hangzik, mint a Vörös-tenger, NEM Mária/Jézus. Lehet, hogy a jövőben történik?)

Jelenések12:17 – Az asszonynak voltak más utódai is, akik engedelmeskednek Istennek. (Ezt a nyomot nehéz összeegyeztetni azzal, hogy a gyermekek a felragadás után hívők lesznek.)

Jelenések12:17 – A sárkány dühbe gurult az asszonyra.

Jelenések12:17 – A sárkány háborút indított a nő többi gyermeke ellen. (nem az izraeliták ellen.)

A válasz: A Jelenések 12:1,5 nem utal egyetlen múltbeli történelmi eseményre sem, mivel egyetlen esemény sem felel meg minden részletnek. Inkább a Jelenések 12:1,5 egy visszatérő kozmikus téma időszerű emlékeztetője: egy anya és egy gyermek elmenekül a sárkány elől. Az Ószövetségi hívőkből jött létre az egyház, és egy zsidó hívőből, Máriából, származott Jézus. A legszembetűnőbb módon az egyház múltbeli tanúságtételéből fognak származni azok, akik a nyomorúság idején hisznek.

K: A Jelenések 12:1-ben a nő jelképezheti-e Mária testi mennybemenetelét?

V: Nem, mert függetlenül attól, hogy Mária szerepel-e itt vagy sem, a nő soha nem ment fel a mennybe. A Jelenések 12:5-ben a gyermeket ragadták fel a mennybe, nem az anyát.

Bár ez a kérdés nem jelentősen fontos, a történelem során mindig is megfigyelhető volt az a tendencia, hogy Krisztus tulajdonságait és az iránta tanúsított odaadást tévesen Máriára vetítették át. Csak egy Megváltónk és Közvetítőnk van, és az Jézus, nem Mária.

K: A Jelenések 12:1-ben az asszony vajon Mohamed alatt érvényes Isten törvénye, a fiúgyermek pedig Bahá’u’lláh alatt érvényes új Isten törvénye, ahogyan azt a bahá’íok a „Néhány megválaszolt kérdés” című mű 67–72. oldalán tanítják?

V: Nem. A bahá’íok, akárcsak a muszlimok, ma nem fogadják el a Jelenések 12:10-ben említett Krisztus hatalmát, mert úgy vélik, hogy szavait eltorzították. Nem győzik le a fenevadat a Bárány vérével a Jelenések 12:11 szerint. Bárcsak megértenék a Bárány vérének fontosságát!

K: A Jelenések 12:3-ban szereplő hatalmas vörös sárkány vajon a gonosz Umajjád-dinasztia (Abu Bakr, ‘Umar, ‘Uthman, Mu’awiyah stb.) volt-e, amelynek hét uralma volt: Róma Damaszkusz környékén, Perzsia, Arábia, Egyiptom, Afrika, Spanyolország és a transzoksániai törökök, ahogyan azt a bahá’í tanítás a „Néhány megválaszolt kérdés” című mű 69–70. oldalán írja?

V: Nem. Azt mondják, hogy a tíz fej tíz parancsnok volt: Abu Sufyantól kezdve Marwánig. Elismerik azt is, hogy több mint tíz emberről van szó, de mivel két Mu’awiyah, három Yazid, két Walid és két Marwán van, ha az ismétlődő neveket nem számoljuk, akkor tízre jön ki!

Valójában a sárkány a Sátán, mert a Jelenések 12:10 a sárkányt testvéreink vádlójának nevezi. A sárkány Krisztusra és a keresztényekre vadászik, mert a Jelenések 12:10 Isten Krisztusának hatalmáról beszél. Vegye figyelembe, hogy Isten 1260 napig gondoskodott az asszonyról. Hogyan gondoskodhatott volna róla, ha az Umajjádok 1260 napig taposták volna a szentélyt?

K: A Jelenések 12:3-ban ki ez a sárkány?

V: A Jelenések könyve kifejezetten kijelenti, hogy ez Sátán a Jelenések 12:9-ben és 20:2-ben.

K: A Jelenések 12:4-ben mi a jelentősége annak, hogy a csillagok harmada lehull az égből?

V: A legtöbb keresztény ezt a mennyben lévő angyalok egyharmadaként értelmezi. Elhagyták helyüket, hogy Sátánt kövessék, és így bukásba kerültek, démonokká váltak. Az angyalokra Isten a Jób 38:7-ben is csillagokként utal.

K: A Jelenések 12:6-ban említett pusztaság egy fizikai helyre utal?

V: Lehetséges, de nem feltétlenül így van. Két szempontot érdemes figyelembe venni a pusztával kapcsolatban.

1. A zsidók számára a puszta nem egy száraz, barátságtalan hely volt, hanem inkább egy hatalmas, csendes hely, ahol menedéket lehetett találni.

2. A Jelenések 12:6-ban az asszony azért menekült a pusztába, hogy Isten gondoskodjon róla.

K: A Jelenések 12:7-ben, a Dániel 10:13,21; 12:1-ben és a Júdás 9-ben mit tudunk Mihályról?

V: Mihály a mennyei arkangyal. A Dániel 12:1-ben és a Júdás 9-ben is említik, mint az ördöggel harcoló és küzdő angyalt.

A Jehova Tanúi tanításával ellentétben Mihály nem lehet Krisztus, mert:

1. Nem szabad angyalokat imádnunk (Kolossé2:18 ; Jelenések 22:8,9), Mihály pedig angyal.

2. Nem szabad teremtett lényeket imádnunk (Róma 1:25), és Mihály teremtett lény, mivel angyal.

A Dániel 12:1 megemlíti, hogy Mihály az a fejedelem, aki támogatja Izráel fiait. A Dániel 10:13,21 megemlíti, hogy Mihály fejedelem [angyal] segített egy másik angyalnak a perzsa fejedelem [démon] ellen.

K: A Jelenések 12:7-ben mikor történt vagy fog bekövetkezni ez a háború?

V: Vagy ez egy múltbeli esemény volt, vagy egy jövőbeli esemény. Ha múltbeli esemény volt, akkor valószínűleg az Édenkertben történt kísértés előtt zajlott le. Ha jövőbeli eseményről van szó, akkor a „csak rövid ideje van” kifejezés a nagy nyomorúságot közvetlenül megelőző időszakra utal.

K: A Jelenések 12:7-ben, mivel a menny tökéletes, miért tört ki háború a mennyben?

V: Lásd az előző kérdést arra vonatkozóan, hogy mikor történt vagy fog bekövetkezni ez a háború. A válaszban két szempontot kell figyelembe venni.

1. Nem azt mondja, hogy Sátán és angyalai a bukásuk után léptek be a mennybe. Inkább valószínű, hogy a bukásukkor már a mennyben voltak, és ez azt rögzíti, hogy kiűzték őket onnan.

2. Különböző mennyek léteznek, és nem szerepel a szövegben, hogy ez az esemény mikor történt, illetve milyen közel voltak Isten trónjához.

K: A Jelenések 12:7–12-ben milyen konfliktusokról számol be a Biblia, amelyekben az angyalok harcoltak?

V: Az angyalok és az ördög között leírt összes küzdelemben szerepel Mihály.

Júdás 8–9: Mihály harcolt az ördöggel, vitatkozva Mózes testéről.

Dániel 10:12-14-ben Gábrielt ellenezték, és késleltették az üzenet átadását Dánielnek, mert a perzsa fejedelem ellene szegült. De Mihály eljött, és segített Gábrielnek.

Jelenések 12:7-12 Mihály és angyalai harcoltak a sárkánnyal és annak angyalaival.

Dániel 12:1-5 A végidőben feláll Mihály, aki Isten népét védi.

K: A Jelenések 12:7-9-ben lehetséges, hogy Mihály az a bukott angyal?

V: Nem. Először néhány irányelv a keresztény spekulációval kapcsolatban, majd a válasz.

Keresztény spekuláció: A Jelenések könyve a Biblia egyik legizgalmasabb könyve, amelyről spekulálni lehet. De meg kell értenünk, hogy bizonyos spekulációk nem mások, mint kísértés. Számos alkalommal tanítottam ezt a könyvet, és két alapelvet követek.

Gondoskodom arról, hogy a spekulációimat egyértelműen megjelöljem, hogy azok nem Isten szava, így nem szegem meg az 1 Korinthus 4:6-ot.

Ráadásul Isten annyit mond a Jelenések könyvében (legalább egy negyedórába telik, mire végigolvasom), hogy bűnösnek érezném magam, ha sok időt szánnék arra, amit a Jelenések nem mond, ahelyett, hogy azt tanítanám, amit a Jelenések valóban mond.

A válasz: Kizárt, hogy ez Mihály lenne. Mihály és angyalai harcoltak a sárkány és angyalai ellen. Amikor „ők” elvesztették helyüket a mennyben, az „ők” kifejezés a sárkányra és angyalaira utal. A 9. vers kristálytisztán kimondja, hogy a sárkányt, akit ördögnek vagy Sátánnak is neveznek, vetették le a földre. Sátán bukásáról az Ezékiel 28:11–17 és az Ézsaiás 14:12–15 is beszél.

Íme a Biblia összes többi, Mihályról szóló szakasza.

Dániel 10:13,21 Mihály, a fejedelem [angyal] segített Isten egyik angyalának a perzsa fejedelem [démon] ellen

Dániel 12:1 Fel fog támadni Mihály, a nagy fejedelem [angyal], aki Isten népét védi.

Júdás 9. Mihály VITÁZOTT az ördöggel Mózes holttestéről

Jelenések 12:7 Mihály és angyalai HARCOLTAK a sárkánnyal és annak angyalaival.

Nincs más vers, amely név szerint említené Mihályt.

Az őskeresztény egyházban Hippolytus (Kr. u. 222–235/6) kommentárjában (182., 190. o.) tárgyalja a Dániel 10:13–21-et. A 190. oldalon ez áll: „»És íme, Mihály.« Ki más lenne Mihály, mint a nép mellé rendelt angyal? Ahogyan (Isten) mondja Mózesnek: »Nem megyek veled az úton, mert a nép makacs; de az én angyalom veled megy.«” Hippolytus tehát azt tanította, hogy Mihály az izraelitákkal volt, és segítette őket a kivonulás után.

A Hermas pásztora című mű 3. könyvének 3. fejezete (40. oldal) (kb. 115–155) szintén említi „a nagy és dicsőséges Mihály angyalt”, akinek hatalma van e nép felett, és aki nekik adta a törvényt. Tehát a korai keresztény írás, a Hermas pásztora is kizárólag pozitív dolgokat mond Mihályról.

Mihály egyetlen, a Bibliában kinyilatkoztatott szerepe a démonoktól való védelem, a vitatkozás és a harc. Bár az ördög talán gyűlöli Mihályt, mi örülünk a Magasságos Isten e szolgájának. Nincs több bizonyíték egy „Mihály” nevű bukott angyalra, mint egy „Alex” nevű bukott angyalra.

Tegyük fel most, hogy úgy gondolod, különleges tanítást kaptál Istentől, amelyet a kereszténység 2000 éves története során senki más nem kapott meg. Felmerül a kérdés: tej, hús vagy édesség? Mennyire lehet ez a tanítás alapvető, ha az egész korai egyháztörténetben hiányzik? Mennyire fontos, hogy a keresztények ma ezt tudják? Ha ez másodlagos kérdés, okozhat-e megosztottságot? Ha vannak fontos, alapvető tanok, amelyeket az új hívőknek meg kell tanulniuk, akkor is, ha ez a tan helyes lenne, olyan apró részleteket tanítanál, amelyekben a keresztények nem értenek egyet, ahelyett, hogy azt tanítanád, amit minden kereszténynek tudnia kell?

K: A Jelenések 12:11-ben hogyan győzik le a szentek a Sátánt a Bárány vérével?

V: Ez szemlélteti a hatalom és a felhatalmazás közötti különbséget. Egyetlen katonai felderítő is nagy számú ellenséget tud megölni, ha rádión jelzi, hová dobják le a bombázók a bombáikat. A vér nem varázslatos, és nincsenek titkos, halálos erejei, sem katonai felhasználási lehetőségei. Inkább Jézus vére ad nekünk jogot arra, hogy Őhozzá forduljunk. Mivel Isten nem hazudhat, és megígérte, hogy meghallgatja imáinkat, Isten kegyelméből származó felhatalmazásunk van arra, hogy legyőzzük a Sátánt.

K: A JelenésekRev 12:15 –16-ban mi a jelentősége az özönvíznek és a földnek?

V: A végleges válasz erre a kérdésre talán az egyik legnehezebb kérdés a Bibliában. Íme két nézőpont:

Üldözés: Mivel a csalás a szájjal történik, ez az egyház üldözés általi megsemmisítésére irányuló kísérlet lehet. Ez azt feltételezi, hogy a jelben szereplő gyermek vagy a keresztények, vagy a nyomorúság idején élő keresztények.

Jövőbeli nyomorúsági esemény: Ez lehet egy jövőbeli démoni, természetfeletti esemény, vagy egyszerűen csak jövőbeli üldözés.

K: A Jelenések 13-ban miért törekedtek a Sátán és a gonosz emberek annyira a hívők üldözésére az idők során?

V: A Sátán a végzetébe tart, és ezt tudja; tudja, hogy már csak kevés ideje van (Jelenések 12:12). Mintha azt akarná, hogy minél több embert magával ragadjon. Ha egy keresztényt megölet, az a keresztény már nem tud többé Krisztusról tanúskodni a földön, de ez csak másodlagos haszon. Az elsődleges cél az, hogy másokat elriasszon attól, hogy Krisztust fontolóra vegyék, mert az túl nagy áldozatot jelent. Arra is törekszik, hogy megfossza a hívőket attól az örömtől, amelyet Krisztusban élvezhetnek.

K: A Jelenések 13:1–10-ben ki vagy mi a tengeri fenevad?

V: Várjuk ki! A Szentírás itt nem konkrét. Ahogyan az Ószövetség hívőinek is megvolt a sok darabjuk, de nem volt teljes képük Krisztusról, úgy nekünk is ma sok darabunk van, de nincs teljes képünk a végidőkről. A tengeri fenevadról alkotott nézetek attól függenek, hogy mennyire szó szerint értelmezzük a „tenger” szót.

Szó szerinti: Egy démoni lény, démonok csoportja vagy olyan emberek csoportja, akik valamilyen módon szó szerint kapcsolódnak az óceánhoz.

Szimbolikus: Ha a tenger népeket és nemzeteket jelképez, akkor egy olyan szervezet, amely sok népből és nemzetből származik. Egyesek úgy látják, hogy ez ugyanaz a fenevad, mint a Dániel 7:2-ben.

A fenevad a Jelenések 11:7 és 17:8 szerint eredetileg a mélységből származott.

K: Miért engedné Isten a Jelenések 13:6 szerint tudatosan, hogy egy lény istenkáromoljon, hiszen Isten nem akarja ezt, és megvan a hatalma, hogy megakadályozza?

V: Bár néhány szélsőséges ember azt állíthatja, hogy minden, ami történik, Isten „titkos akaratának” részeként általa kívánt dolog, ez messze áll Isten valódi jellemétől.

Legalábbis egy ideig Isten megengedi olyan dolgokat, amelyeket nemcsak hogy nem kíván, de amelyek meg is törik a szívét. Erre példák találhatók a Máté 23:37–39-ben, a Lukács 19:41–44-ben, valamint a Jeremiás 19:5-ben és 32:35-ben.

Ahogy Francis Schaeffer írta A huszadik század végi egyház című művében: „Dicsőíthetjük Istent, és mind az Ószövetség, mind az Újszövetség azt mondja, hogy akár el is szomoríthatjuk Istent. Ez hatalmas dolog.” (Himnuszok Isten népének, 364. sz.)

K: A Jelenések 13:6-ban hogyan tud a fenevad istenkáromlást elkövetni, illetve rágalmazni a mennyei sátort és azokat, akik ott laknak?

V: Van egy kézirati változat, amelyben vagy „a mennyei sátor és az ott lakók”, vagy pedig „azok, akik a mennyei sátorban laknak” olvasható. Isten rágalmazása mellett a fenevad a mennyet és azokat is becsmérli, akik ott boldogságban élnek.

K: A Jelenések 13:7, 13–15-ben hogyan háborúzik a fenevad és győzi le a hívőket, ha a nő a Jelenések 12:6, 14, 16 szerint a pusztába menekülve védelmet nyer a sárkánytól?

V: Először is, a „háborút indít” kifejezés nem feltétlenül katonai háborút jelent, hanem a hívők üldözését és megölését. Ugyanis háborúkon kívül is ugyanannyi embert ölt meg a kormány, mint amennyit a csatákban halt meg.

Másodszor, a Jelenések 12. fejezete csak annyit mond, hogy az asszony védelmet élvez. A Jelenések 12:17 azonban – akárcsak a Jelenések 13:7 – azt mondja, hogy a sárkány háborút fog indítani az asszony utódai ellen, vagyis az akkori hívők ellen. Egyesek úgy vélik, hogy az elragadtatott keresztények védelmet élveznek ezekkel az üldözésekkel szemben. Azok viszont, akik az elragadtatás után válnak kereszténnyé, menekülniük kell.

K: A Jelenések 13:8-ban hogyan lehet bárkit is hibáztatni azért, hogy imádja a fenevadat, hiszen mindazoknak, akik nincsenek beírva a Bárány életkönyvébe, imádniuk kell a fenevadat?

V: Ez a keresztény fatalizmusból fakadó érvelés. Nem kellene imádniuk a fenevadat, de Isten tudja, hogy az emberek azt fogják tenni, amit nem kellene. Hasonló példák arra, hogy Isten tudja, az emberek olyan dolgokat fognak tenni, amiket nem kellene, a Lukács 7:30-ban szereplő farizeusok, akik elutasítják Isten velük kapcsolatos tervét, valamint a 2 Korinthus 6:1-ben szereplő Isten szolgái, akiket arra buzdítanak, hogy ne fogadják el hiába Isten kegyelmét.

K: Miért hasonlít a Jelenések 13:11–12-ben szereplő szárazföldi fenevad külsőleg a bárányra?

V: Ez a megtévesztés miatt van. Az idők során a Sátán sokakat megtévesztett azzal, hogy állítólag tiszteli Krisztust. Míg a kommunisták lekicsinyelték Krisztust, az úgynevezett liberális keresztények, a muszlimok és a középkori erőszakos római katolikus egyház mind azt állították, hogy tisztelik Krisztust.

Rev 13:11K: A Jelenések 13:11–15-ben ki vagy mi a szárazföldi fenevad?

V: A Szentírás nem mondja meg. Lehet egy lény, egy személy, lények csoportja vagy emberek csoportja. A szárazföldi fenevadnak különleges kapcsolata lehet a földdel, és/vagy ellentétben állhat a tengeri fenevaddal.

K: A Jelenések 13:16–18-ban szereplő eseményhez volt-e valamilyen történelmi előzménye annak, hogy egy uralkodó jelölést tett az emberekre?

V: Igen, a második világháború idején az európai kontinensen élő zsidóknak sárga csillagot kellett viselniük, bár azt nem tetoválták rájuk. A Makkabeusok idején a 3 Makkabeusok 2:29 szerint az egyiptomi uralkodó, IV. Ptolemaiosz Philopator elrendelte, hogy minden zsidót, aki hajlandó volt alávetni magát neki, borostyánlevéllel tetováljanak meg. Ez sértő volt, mert a borostyánlevél a görög boristen szimbóluma volt.

K: A „Rev 13:16 –18” című műben mi a jelentése a 666-os számnak?

V: A Szentírás nem mondja meg. Egy valószínűnek tűnő nézet – amelyet már 1973-ban népszerűsített a „Thief in the Night” című keresztény film – szerint ez egy a bőrre nyomtatott számítógépes kód. Egy másik nézet szerint ez egy a bőr alá beültetett számítógépes chip lehet, amelyen személyes adataink vannak tárolva. Ma Svédországban az embereknek lehetőségük van arra, hogy néhány száz dollárért beültessenek magukba egy chipet, amelyet személyazonosításra használhatnak.

Az Ephraemi Rescriptus kéziratban a Jelenések könyvében a 666 helyett 616 szerepel. A „Neron Caesar” csak akkor adna ki 666-ot, ha a C-t Q-ra cserélnénk. A „Nero Caesar” viszont 616-ot ad ki. Irenaeus az Irenaeus: Az eretnekségek ellen című művének 5. könyvében, a 30. fejezet 1–2. pontjában (558–559. o.) a 666-ról 616-ra való áttérést megtévesztő eretnekségként említi.

Lásd még a következő kérdést is.

K: Miért éppen a „666”, és miért nem valami más szám a Jelenések könyvében (Rev 13:16 –18)?

V: A Szentírás nem mondja meg. Különböző elméletek léteznek, például hogy a „666” nem éri el a „777” tökéletességét, hogy a „666” az emberiség száma, vagy hogy a „666” egy konkrét ember száma. Érdekes módon, ha összeadjuk Jézus (Iesous) nevének betűinek értékét, az eredmény 888 lesz.

K: A JánosRev 13:16 –18 és a Jelenések 14:9–11 szerint mi a baj azzal, ha valaki elfogadja a kis jelet?

V: A válaszban öt szempontot kell figyelembe venni.

1. Még ha semmi más baj nem is lenne vele, a hívőknek nem szabadna jelölést elfogadniuk a jobb kezükre vagy a homlokukra, egyszerűen azért, mert Isten azt mondta, hogy ne tegyék.

2. Az embereknek bele kellett egyezniük abba, hogy imádják a fenevadat, mielőtt megkapták a jelet.

3. Manapság sok kutyának és macskának azonosítási célból egy kis számítógépes chipet helyeznek a bőre alá. Talán ez a jel is ilyen célt szolgál.

4. Vegye figyelembe, hogy a Jelenések 14:9–11-ben, bár a szenvedés a jelre, a számítógépes chipre vagy a beolvasási folyamatra adott reakció is lehet, a jel viselése miatti szenvedés természetfeletti módon is okozható. Másrészt lehet, hogy a jelben olyan méreganyag van, amelyet a kormány kibocsáthat, ha úgy véli, hogy az emberek túllépik a határt, és előfordulhat, hogy a jel meghibásodik.

5. Isten szigorúan meg fogja ítélni azokat, akik viselik a jelet.

K: A Jelenések 14:3–4 azt tanítja, hogy csak 144 000 cölibátusban élő férfi lesz üdvözülve? (Egy muszlim tárgyilagosan kijelentette, hogy ez az, amit ez a szakasz tanít.)

V: Nem, a Jelenések 14:3–4 egy különleges férfi csoportról szól, akik Izráel tizenkét törzséből származnak. Hazugság azt állítani, hogy ez azt tanítja, hogy „csak 144 000 cölibátusban élő férfi fog megmenekülni”. Róluk bővebben olvashat a Jelenések 7:1–8-ban, amelyet közvetlenül követ a „minden nemzetből, törzsből, népből és nyelvből” származó nagy sokaság a Jelenések 7:9–10-ben. Szándékosan hagyta ki a Jelenések 7:1–10-et, amikor azt állította, hogy csak 144 000 cölibátusban élő férfi fog megmenekülni?

K: A Jelenések 14:4-ben mit jelent pontosan a „szűz” (parthenos) szó?

V: Elsődleges jelentése olyan személy, férfi vagy nő, aki soha nem élt nemi életet. Ugyanakkor utalhat olyan személyre is, aki jelenleg cölibátusban él. Ezt a szót használták az özvegyekre Ignác görög nyelvű levelében a szmirnaiakhoz, 13. fejezet, 92. oldal.

K: A Jelenések 14:6-ban mi az az „örök evangélium”?

V: Először is, mi nem a válasz, majd a válasz.

Nem a válasz: Egyesek szerint az evangélium helyett ez egy másik üzenet lehet, amely az ítéletre vonatkozik, nem pedig az üdvösségre.

A válasz: A kifejezés „jó hírt” jelent, nem pedig az ítéletről szóló rossz hírt. Ez egy üzenet és egy parancs, hogy higgyünk Krisztusban. Továbbá az „örök” üzenet arra utal, hogy ez nem csupán a jelenre szóló üzenet, hanem minden időkre szóló. A Titusz 1:2 azt mondja, hogy Jézuson keresztül való üdvösségünk már a világ teremtése előtt elrendeltetett.

K: A Jelenések 14:6–7 beteljesíti-e azt, hogy mindenki meghallja az evangéliumot a Máté 24:14 szerint?

V: Lehetséges. Másrészt a Máté 24:14 beteljesülése az is lehet, hogy az emberek hirdetik az evangéliumot minden népnek.

K: A Jelenések 14:8-ban a „Babilon” itt Jeruzsálemre utaló kódszó lehet?

V: Ez a nézőpont azt feltételezi, hogy a Jelenések könyvét Kr. u. 70 előtt írták, amit a preteristáknak meg kell védeniük álláspontjuk alátámasztásához. Babilont eddig Rómának, Rómának és a katolikus egyháznak, a szó szerinti Babilonnak, vagy általában egy hamis vallási rendszernek tartották.

K: A Jelenések 14:13-ban hogyan követik a jó cselekedeteik azokat, akik az Úrban halnak meg?

V: A hívők kegyelem által, hit által jutnak a mennybe, nem cselekedeteik által, amint azt az Efézusbeliekhez írt levél 2:8–9 mondja. A mennyben azonban az 1 Korinthusbeliekhez írt levél 3:12–15 szerint az általunk végzett cselekedetek alapján kapunk jutalmat, vagy nem. A jutalmazott cselekedetek nem csupán a végrehajtott cselekedetek, hanem a szavak is, valamint azok a rossz cselekedetek és szavak, amelyektől tartózkodtunk. Az 1 Korinthus 3:12–15 azonban azt is megmutatja, hogy Krisztus a cselekedetek mögötti szívre, azaz a motivációkra is ítél, nem csupán a cselekedetekre.

Ez a vers azonban ebben a fejezetben azt hangsúlyozza, hogy azok a hívők, akiket itt üldöznek és vértanúhalált halnak, nem hiába halnak meg. Az, hogy életükkel dicsőítik Istent, a mennyben jutalommal fog járni. A Zsoltárok 116:15 azt mondja, hogy az Úr szemében drága a szentjei halála.

K: A Jelenések 14:9–12 azt jelenti-e, hogy a szombat visszaáll, ahogyan azt egyes hetednapi adventisták tanítják?

V: Nem, ez a vers nem ezt jelenti. A „szombat” szó az egész Jelenések könyvében egyáltalán nem szerepel. Bármiféle kapcsolat a fenevad bélyege és a szombat megtartása vagy nem megtartása között pusztán a magyarázók fejében létezik. Egyesek számára talán rejtély, hogy a hetednapi adventisták miért gondolnak egyáltalán ilyesmire. Az ok, amiért egyesek így gondolkodnak, az, hogy a vasárnapi istenimádást a fenevad bélyegével azonosítják. Nyugodtan emlékezzünk a „WHOA-napra”: Imádjuk Őt bármely napon.

K: A Jelenések 14:11-ben szereplő tűz-tóban lesz nap vagy hold, mivel ott éjjel-nappal ott lesznek?

V: Nem, a „nap és éjjel” kifejezés egyszerűen azt jelenti, hogy szünet nélkül. Egy ablak nélküli, bezárt szobában lévő ember nap és éjjel ott lehet anélkül, hogy látná a napot vagy a holdat.

Ha valaki mindig egy fényforrás felé nézne, akkor az éjszakát sem látná. Noha a pokolban, a mennyben és az új földön nem lesz sem nap, sem hold, ki tudja, mit teremt majd Isten az univerzum más részein.

K: A Jelenések 14:14-ben és a Jelenések 19:12-ben mi a különbség a koronák között?

V: Teljesen különböző görög szavakról van szó. A Jelenések 14:14-ben szereplő szó a stephanos, ami győzelmi koszorút jelenthet. A Jelenések 19:12-ben szereplő szó a diadema, ami királyi koronát jelent.

K: A Jelenések 14:14–16-ban Jézus az, aki a felhőn áll a sarlóval?

V: Igen. Az „ember fia” kifejezés általános értelemben az embereket jelenti, de Jézus is szívesen használta ezt a kifejezést saját magára utalva. Egyesek szerint nem ő az, mert a 14:14-ben az áll, hogy „az Ember Fiához hasonló”. A Jelenések 1:13-ban azonban szintén az áll, hogy „az Ember Fiához hasonló”, és mindenki egyetért abban, hogy ott Jézusról van szó.

K: A „Rev 14:18 –20” versekben hogyan lehet, hogy a szőlő vért termel?

V: Nyilvánvaló, hogy ezek nem közönséges szőlőfürtök. Valószínűleg az emberek üldözését szimbolizálják. Az ítélet azokra fog lesújtani, akik másokat üldöznek.

K: A Jelenések 14:20-ban próbálja meg kiszámolni, mekkora lehet az a vérfolyó, amelyet Isten [állítólag] a Jelenések 14:20-ban akar létrehozni. Körülbelül egymilliárd ember vérére lenne szükség ahhoz, hogy megtöltse azt a folyót. Miért van ez így?

V: Két lehetséges válasz van.

Egyrészt a Jelenések nem mondja, hogy ez emberek véréből származott volna. Mózes botján keresztül Isten a Nílus vizét vérré változtatta, és az nem emberek véréből származott. Nem áll benne, hogy Isten tökéletes akarata ezt akarta volna; inkább ezt Isten határozta el az emberekre kiszabott igazságszolgáltatási büntetés részeként. Lehet, hogy olyan vérről van szó, amely nem élő embertől vagy állattól származott. Másrészt, ha kiszámoljuk az összes elvégzett abortuszból származó vért (amely az 1970-es évek közepén az Egyesült Államokban évente körülbelül 1 millió, Japánban évente 7 millió, más országokban pedig továbbiak voltak), akkor azt mondhatnánk, hogy metaforikusan ma máris folyóknyi emberi vérünk van. Ugyanakkor nem hiszem, hogy a Jelenések könyve itt csupán metaforáról beszélne. Ha Isten olyan új vért teremtene, amely megegyezik az összes abortusz és háború során kiontott vér mennyiségével, az rengeteg folyót megtöltene.

K: Mi a célja a Jelenések 14. fejezetének a Jelenések 15–16. fejezetei előtt?

V: A Jelenések 14. fejezete teljes egészében a Jelenések 15. fejezetéhez szükséges háttérinformációt nyújt. A Jelenések 14:1–5-ben említett 144 000 azokhoz kapcsolódik, akik győzelmet aratnak a fenevad felett a Jelenések 15:1–4-ben. Az első angyal hirdetései a Jelenések 14:6–7-ben a földre, a tengerre és a vízforrásokra vonatkozó ítélethez kapcsolódnak a Jelenések 16:1–7-ben.

A Jelenések 14:8-ban szereplő második angyal hirdetése a Jelenések 16:19-ben leírt Babilon bukásához kapcsolódik. A harmadik angyal hirdetése a Jelenések 14:9–11-ben, amely a fenevad bélyegét viselők büntetéséről szól, a Jelenések 16:2-hez kapcsolódik. A harag szőlőjének betakarítása a Jelenések 14:14–20-ban a Jelenések 15–16-ban szereplő Isten haragjának hét csészéjének tartalmához kapcsolódik.

K: A Jelenések 15:2-ben szereplő üvegtenger ugyanaz-e, mint a Jelenések 4:6-ban szereplő, és a tűz talán a Jelenések 4:5-ben szereplő hét lámpa?

V: Nagyon valószínű, hogy igen; semmi sem különbözteti meg a másiktól, és egyetlen vers sem mondja, hogy két üvegtenger lenne.

K: Miért nem jut mindenki a mennybe a Jelenések 15:4 szerint, hiszen mindannyian félni fogják Istent és dicsőíteni fogják az Ő nevét?

V: Ez a kérdés azon a téves feltételezésen alapul, hogy mindenki, aki valaha is dicsőíti Istent, a mennybe jut. Ezzel szemben ez a vers, valamint a Filippi 2:10–11 és más versek is azt mutatják, hogy a végén még azok is dicsérni fogják Istent, akik a tűz-tóba kerülnek.

K: A Jelenések 15:7-ben milyenek voltak a kehelyek?

V: A görög szó egy széles csészealjra utalt, amelyet rituális iváshoz vagy italáldozatok kiöntéséhez használtak.

K: A Jelenések 15:8-ban miért nem léphetett be senki a templomba, amíg a hét csapás be nem fejeződött?

V: A Szentírás nem mondja meg, de az egyik ok az lehetett, hogy hangsúlyozzák: addig nem lesz közbenjárás, amíg a hét haragcsészét ki nem öntik.

K: A Jelenések 16:1–21-ben hogyan párhuzamosak Isten haragjának e hét csészéi az Egyiptomban történt csapásokkal (2Móz 7:14–12:30)?

V: Íme a tíz csapás.

Egyiptom tíz csapása

1. A vizek vérré válnak. 2Móz 7:14–25

2. Békák. 2Móz 8:1–15

3. Tetvek. 2Móz 8:16–19

4. Legyek. 2Móz 8:20–32

5. A jószágra lesújtó csapás. 2Móz 9:1-7

6. Fekélyek. 2Móz 9:8–12

7. Jégeső. 2Móz 9:13–34

8. Sáskák. 2Móz 10:1–20

9. Sötétség. 2Móz 10:21–29

10. Az elsőszülöttek halála. 2Móz 11:1–12:30

Az izraeliták szárazföldön keltek át a Vörös-tengeren, és az Eufrátesz folyó kiszáradt a keleti királyok előtt. Emellett a Mózes második könyvében a páska bárányt áldozták fel, hogy elhárítsák a pusztító angyalt, és Jézus a mi páska bárányunk, de azok számára, akik a Jelenések könyvében elutasítják a Bárányt, nincs menekvés Isten haragja elől.

K: A Jelenések 16:1 szerint Isten haragja már korábban is nyilvánvaló volt a földön?

V: Igen. Számos vers mutatja, hogy Isten kifejezi haragját. Azonban – talán az özönvízről szóló versek kivételével – egyetlen vers sem mutatja, hogy Isten haragja eddig ilyen mértékben megnyilvánult volna a földön.

K: A Jelenések 16:2-ben az első csésze összefüggésben áll-e a szentek imáival?

V: Nem. Erre csak akkor lehetne gondolni, ha feltételezzük, hogy a) a hét kehely megegyezik a hét trombitával (ez az úgynevezett rekapitulációs elmélet), és b) a Jelenések 8:3–4-ben szereplő szentek imáinak tömjénfüstje összefüggésben áll a Jelenések 8:7-ben szereplő első trombitával.

Azonban

a) a rekapitulációs elmélet nem helytálló, mert a hét trombita

T1: jégeső, tűz és vér, amelyek a föld és a növényzet 1/3-át égetik el

T2: hatalmas hegy, a tenger 1/3-a vérré változott, és a tengeri élőlények 1/3-a elpusztult

T3: nagy ürömcsillag, amely beszennyezte az édesvizet

T4: a mennyei fényforrások egyharmada

T5: 5 hónapig tartó sáskák a mélységből

T6: 4 angyal és egy 200 milliós sereg megölte az emberiség 1/3-át

T6 1/2: 7 mennydörgés és két tanú

T7: „A világ királysága a mi Urunk és az Ő Krisztusának királyságává vált.”

A 7 csésze nem teljesen egyezik meg. Ezek a következők:

B1: csúnya és fájdalmas fekélyek

B2: Az egész tenger vérré változott, és minden tengeri élőlény elpusztult

B3: az édesvíz vérré változott

B4: a nap tűzzel perzselte az embereket

B5: sötétség

B6: Az Eufrátesz kiszáradt, és a keleti királyok összegyűltek Armageddonban

B7: Megtörtént, nagy földrengés volt, és Babilon elpusztult

b) Még ha a rekapitulációs elmélet helyes is lenne, a Jelenések 8:3-7-ben a hét trombitás angyal eltér a nyolcadik angyaltól, akinél a szentek imáival együtt a tömjén volt.

K: Mivel a Jelenések 16:3 görög szövegében azt mondja, hogy a tengerben lévő „lelkek” meghaltak – utalva a tengeri élőlényekre –, ezért a „lélek” az életet jelenti, és az embernek nincs a testétől elkülönülő „lelke”, éppúgy, mint az állatoknak.

V: A bárkán a 1 Péter 3:20 görög szövege szerint csak nyolc „lélek” menekült meg. A „lélek” néha „életet” jelent, mint a Jelenések 16:3-ban. Máskor a „lélek” a keresztény szellemi részét jelenti, amely „az Úrnál van otthon”, amikor „távol vagyunk a testtől” (2 Korinthus 5:8). Figyeljük meg, hogy ebben a pillanatban nincs testünk, hanem „távol vagyunk a testtől”. Az állatoknak állati lelkük/életük van, az embereknek pedig emberi lelkük/életük, de az 1 Péter 3:20 azt mutatja, hogy csak az embereknek van megmenthető lelkük.

A keresztények nem értenek egyet abban, hogy van-e az állatoknak túlvilági élete.

K: A Jelenések 16:3–4-ben hogyan válhat a víz vérré?

V: Kérdezd csak meg Mózest. Komolyan, a Mindenható Isten bármilyen csodát megtehet, amit csak akar. Költői igazságszolgáltatásnak tűnne, ha egy olyan társadalom, amely ennyi hívő vérét ontja, vért kapna inni. Ne feledjük, hogy János azt írja le, amit látott és hallott (Jelenések 1:19), így a vér vagy szó szerinti vér volt, vagy pedig valami, ami vérnek tűnt.

K: A Jelenések 16:5-ben mihez hasonlítható ez?

V: A Nílus folyó vérté változott Egyiptom első csapásakor, a II. Mózes 7:14–25 szerint.

Emellett a Biblián kívül, az 1. Énok könyvében is található egy prófécia, amelyben Énok látta, hogy angyalok irányítják a vizeket, hogy pusztítást hozzanak (1. Énok 66:1-3). Íme az idézet: „Ezt követően megmutatta nekem a büntetés angyalait, akik készen állnak arra, hogy eljöjjenek, és felszabadítsák a föld alatt rejlő vizek erejét, hogy az ítélet és pusztulás legyen mindazok számára, akik a földön élnek és lakoznak. De a Szellemek Ura parancsot adott a szolgálatban lévő angyaloknak, hogy ne emeljék fel a (víz)gátakat, hanem őrizzék (azokat) – mert ők voltak azok az angyalok, akik a vizek felett uralkodtak. Ezután elhagytam Énok jelenlétét.” The Old Testament Pseudepigrapha, 1. kötet, 45–46. o. Ez azt a benyomást kelti, hogy Isten a vizek feletti uralmat az angyalokra ruházta, de ennek a szövegkörnyezete Noé és az özönvíz, nem pedig a végidők.

K: A Jelenések 16:7-ben mi az a hang az oltár alatt?

V: Valószínűleg a Jelenések 6:9–11-ben szereplő vértanúk hangja.

K: A Jelenések 16:11-ben milyen fájdalmakról és sebekről van szó?

V: A Szentírás nem mondja meg. Lehetnek betegségből, sugárzásmérgezésből vagy természetes ok nélküli természetfeletti okból származóak.

K: A Jelenések 16:12-ben hogyan száradhatna ki az Eufrátesz folyó?

V: Az Eufrátesz folyó a Törökország keleti részén és Irakban található hegyekből származó csapadékot szállítja a Perzsa-öbölbe. Lehet, hogy ez egy hirtelen, csodás esemény, amelynek nincs természetes megfelelője. Vagy lehetséges, hogy a folyó felső szakaszán megszűnt az esőzés. De van egy egyszerűbb magyarázat is. Még ma is előfordul, hogy az Eufrátesz folyó egyes szakaszai gyakorlatilag kiszáradnak, mert túl sok vizet vezetnek el öntözésre.

K: A Jelenések könyvében (Rev 16:13 –14) mi az a három béka?

V: A Jelenések16:14 szerint démonok szellemei. A Biblia szerint démonok szellemei, tehát nem lehetnek emberek.

K: A Jelenések 16:14 szerint a démonok is képesek csodákat tenni?

V: A démonok nemcsak csalhatnak és utánozhatnak csodákat, hanem valójában sok csodát is képesek véghezvinni. Ne feledjük, hogy a fáraó varázslói a botjaikat mozgó kígyóknak tűnő lényekké változtatták. Azonban még ebben a versben sem található bizonyíték arra, hogy Sátán vagy a démonok életet teremthetnének.

Bár az ördög életre kelthette az Antikrisztus képét, az emberek is életre kelthetnek robotokat.

Összefoglalva: a démonok sok olyan dolgot tudnak, amit az emberek is; a démonoknak emellett további természetfeletti erejük is van, de amit a démonok tudnak, az nagyon csekély ahhoz képest, amit a Mindenható Teremtő tud.

K: A Jelenések 16:15-ben mit jelent az, hogy „tartsd meg a ruhádat itt”?

V: Ez azt jelenti, hogy éberek maradjunk. Konkrétan, mivel az Efézusbeliekhez írt levél6:11 –18-ban szó esik arról, hogy vegyük fel Isten teljes fegyverzetét, beleértve az igazságosság páncélját is, ezeket magunknál kell tartanunk.

Ez a héber kultúrát tükrözi, nem a görögöt vagy a rómaiat. A görögök gyakran meztelenül vettek részt atlétikai versenyeken, és egy római katonát, aki elaludt az őrhelyén, nem szégyenbe hozták, hanem megölték. A zsidó Misna szerint, ha a templomi rendőrség parancsnoka alvó őrt talált az őrségében, levették róla a ruháit, elégették azokat, és szégyenben elűzték.

K: A Jelenések 16:16-ban itt történik-e az Armageddon, vagy a Jelenések 20:8-ban említett ezeréves királyság után?

V: Az amillennialista keresztények azt állítják, hogy mindkét vers ugyanazt az eseményt írja le. Szerintük valószínűtlen, hogy két nagy csata lenne egy helyett.

A premillennista keresztények egyszerűen szó szerint értelmezik ezeket a verseket. Két nagy csata van. Csak az ezeréves királyság előtti csatát nevezik Armageddonnak, és csak az ezeréves királyság utáni csatát említik Góg és Magóg kapcsán. Ráadásul a Góg és Magóg elleni csata nem Armageddonban zajlik, hanem Isten népének városát körülvevő területen.

K: A Jelenések 16:19-ben szereplő „nagy város” Babilon?

V: Nem, ez egy másik város, mert Babilont külön említik a 16:19-ben és a 17. fejezetben. Beckwith volt az a fő kommentátor, aki ezt tanította.

K: A Jelenések 16:21-ben mi okozhat 100 font súlyú jégdarabokat?

V: Ez nem közönséges jégeső. Lehet, hogy természetfeletti jelenség, vagy egy meteor becsapódásából származó törmelék.

K: A Jelenések 16-ban szereplő hét csésze/tartály megegyezik-e a Jelenések 8–9-ben szereplő hét trombitával?

V: Az igazi keresztények ebben a kérdésben nem értenek egyet.

A rekapitulációs elmélet szerint a hasonlóságok miatt ugyanazok, és egyszerűen elsiklik a kulcsfontosságú különbségek felett. Az afrikai donatista Tyconius (370–380/390) volt az egyik első, aki a millenniumi időszakra vonatkozó rekapitulációs elméletet tanította.

A szó szerinti értelmezésnek nincs problémája azzal, hogy elismerje a sok hasonlóságot, de a legfontosabb különbségek azt mutatják, hogy ezek különálló események, és a hét csésze súlyosabb (gyakran háromszorosan) a hét trombitánál. Íme a hasonlóságok és a különbségek.

Bár vannak hasonlóságok, mégis különböznek egymástól. Például az első tálnak nincs párja. A negyedik tálnak nemcsak nincs párja, hanem pontosan ellentéte is a negyedik trombitának. Másrészt a hatodik tál és a hatodik trombita egyaránt utal az Eufrátesz folyóra, amely mellett Babilon feküdt.

Hét trombita

1. A fák és a fű egyharmada elégett. Jelenések 8:7

2. A tengeri élőlények és a hajók egyharmada elpusztult. Jelenések 8:8-9

3. Egy „fekete üröm” nevű csillag; az édesvíz egyharmada. Jelenések 8:10-11

4. A nap, a hold és a csillagok egyharmada, a nap egyharmada és az éjszaka egyharmada elsötétült. Jelenések 8:12-13

5. Sáska-szerű lények a feneketlen mélységből. Jelenések 9:1-12

6. Az Eufrátesznél szabadon engedett angyalok. A lovas csapatok az emberiség egyharmadát megölik. Jelenések 9:13-21

7. Hangos kijelentés. Jelenések 11:15–19

Hét csésze

1. Fekélyek azoknak, akiknek a fenevad bélyege van. Jelenések 16:2

2. A tenger vérré válik; minden tengeri élőlény elpusztul. Jelenések 16:3

3. Az édesvíz vérré válik. Jelenések 16:4-7

4. A nap tűzzel perzseli az embereket. Jelenések 16:8-9

5. Sötétség. Jelenések 16:10-11

6. Az Eufrátesz kiszárad, hogy a keleti királyok eljuthassanak Armageddonba. Jelenések 16:12-16

7. Hatalmas földrengés. A város három részre szakad. Jelenések 16:17-20

K: A Jelenések 16:19-ben itt pusztult el Babilon, vagy a Jelenések 18-ban?

V: Mindkét vers ugyanarról a jövőbeli eseményről szól.

K: A Jelenések 17:1-18-ban ki az a nő, akit Babilonnak neveznek?

V: A keresztények nem értenek egyet abban, hogy pontosan melyik városról van szó. A két fő nézet a következő: 1) Róma és a római katolikus egyház, valamint 2) a szó szerinti Babilon. Egyéb, kevésbé elterjedt nézetek a szekularizmus, a liberális kereszténység és a mormonizmus. Tegyünk néhány észrevételt ezzel a szakasszal kapcsolatban.

1. Ő egy hatalmas város (Jelenések17:18 )

2. Nagyon gonosz (Jelenések 17:4-6; 18:3)

3. Sok keresztényt megölt (Jelenések 17:6)

4. Elpusztul (Jelenések 17:16; 18:2)

A keresztények nem értenek egyet abban, hogy melyik városról van vagy lesz szó. A két leggyakrabban emlegetett lehetőség a szó szerinti Babilon és Róma.

Íme néhány további részlet a Jelenések könyvében szereplő Babilonról.

Babilon városa

Egy város: (Jelenések17:18 ,18:10 , 16, 18, 19, 21)

Hét dombon álló város: (Jelenések 17:3,9)

Sok víz mellett fekszik, amelyek népeket, sokaságokat, nemzeteket és nyelveket jelképeznek (Jelenések 17:1,15).

A tenger felől látható lesz a lángoló város füstje: (Jelenések18:17 –18).

A jövőben elhagyatott hely lesz (Jelenések16:19 ;17:15-18:24 ).

Az egész menny örvendezni fog ennek a helynek a pusztulása miatt (Jelenések 19:1–3).

Babilon gazdagsága és hatalma

Bíborba és skarlátba öltözve, aranyban, drágakövekben és gyöngyökben ragyogva (Jelenések 17:4,16).

Kereskedők, akik meggazdagodtak a város túlzott luxusából (Jelenések 18:3,11-17).

Emberi testekkel és lelkekkel is kereskedtek (Jelenések 18:13).

7/8+10 király uralkodott (Jelenések17:10 ).

A Jelenések könyvének megírásakor (~69–96) a hatodik király uralkodott     (Jelenések 17:10).

A föld királyai felett uralkodott (Jelenések17:18 ).

Babilon gonosz utálatosságai

Vallási jellegűek, istenkáromló, démoni és mágikus vonatkozásokkal (Jelenések 17:3, 18:2,23).

Azzal dicsekszik, hogy egy soha nem halandó király felesége (Jelenések 18:7).

Házasságtörő; a Nagy Parázna (Jelenések 14:8, 17:1-5,15-16, 18:3,9, 19:2).

Legjellemzőbb szimbóluma egy gonosz asszony (Jelenések 17:1–7 és Zakariás 5:5–11).

Bódító (Jelenések 17:2; 18:3,23).

Jellegzetes aranykehely, amely az őrületet jelképezi (Jelenések 14:8, 17:2,4; 18:3,6).

Háborút indít a Bárány ellen (Jelenések17:14 ).

Részeg a szentek vértől, azokétól, akik Jézusról tanúskodtak (Jelenések 17:6,18:24 , 19:2).

A démonok otthona és minden tisztátalan szellem tanyája (Jelenések 18:2).

A hívőknek most menekülniük kell! (Jelenések 18:4, Jeremiás 50:8, 51:6,45-47)

Mindazonáltal mindig el kell menekülnünk a babiloni életmódtól.

K: A Jelenések 17:1–18-ban milyen további kapcsolatok vannak Róma és Babilon között?

V: Babilon eredetileg egy misztikus vallás székhelye volt. De miután a perzsák először elfoglalták Babilont, majd később elpusztították, visszaszorították ezt a misztikus vallást, így az Kis-Ázsiában fekvő Pergamumba költözött. A vezetőjét a jelen élet és a túlvilág közötti „híd őrzőjének” nevezték. Latinul ez a „Pontifex Maximus”. Később a pápák is használták ezt a címet.

Isten népének bálványimádását és hitehagyását házasságtörésként írták le Ézsaiás 23:15–17-ben; Jeremiás 2:20–31-ben; 13:27-ben; Ezékiel 16:17–19-ben; Hóseás 2:5-ben; Nahum 3:4-ben. Másrészt Ninive-t a Nahum 3:1,4-ben, Tíruszt az Ézsaiás 23:15–17-ben és Babilont a Jeremiás 23:17-ben paráznasággal vádolták. Ezek soha nem voltak izraeliták, így nem voltak „házasságtörők” per se, hanem pogányok.

K: A Jelenések 17:1-18-ban mi utal arra, hogy a Babilon itt nem feltétlenül Rómára utal?

V: Rómát eredetileg hét dombra építették: a Palatinusra, az Aventinusra, a Caeliusra, az Esquilinusra, a Viminalisra, a Quirinalisra és a Capitolinusra. Később azonban kiterjedt, és magába foglalta a nyolcadik dombot, a Pincianust is. Rómát azonban továbbra is Septimontiumnak, vagyis „hét dombosnak” nevezték. Hét császár Nero idejére túl kevés, Domitianus idejére viszont túl sok.

Babilonról, a sok víz mellett fekvő városról, Jeremiás 51:13-ban esik szó.

Babilon a pusztában van Ézsaiás 21:1 szerint, és bukásáról prófétálnak a Jelenések 14:8; 18:2; valamint Jeremiás 51:8 versekben.

Egyesek úgy gondolták, hogy ez az Európai Közös Piac, később az Európai Unió lenne, mivel eredetileg tíz ország tartozott hozzá, csakhogy ma már több van. (Spanyolország, Portugália, Olaszország, Görögország, Franciaország, Németország, Ausztria, Svájc, Írország, Belgium, Hollandia, Luxemburg stb.)

Egyesek úgy vélik, hogy Babilon a hitehagyott kereszténység, mind a katolikus, mind a protestáns, vagy az ökumenikus egyház. (Nem említi sem a keleti ortodoxokat, sem a koptokat, sem a nestoriánusokat, sem azok mellett, sem ellen.)

Egyesek úgy vélik, hogy ez nem lehet Róma, mert Rómát nem pusztították el ilyen hirtelen módon. Valójában Rómát 410-ben kifosztották a gótok, és végleg elvesztette jelentőségét, miután a vandálok 455-ben kifosztották a várost.

Míg Róma nagyon közel van a tengerhez, az ostiai kikötővel a közelében, addig Babilon messze a szárazföld belsejében fekszik. Az Eufrátesz folyót azonban a végidőben hajózhatóvá lehetne tenni. Az Eufrátesz már elég széles, de helyenként nem elég mély. Kikotorhatnák azonban. Összehasonlításképpen: a Panamacsatorna merülése 15,2 méter, az Eufrátesz folyóé pedig 1 és 45 méter között változik. Jelenleg nem használnák az Eufráteszt óceánjáró hajók számára, mert a folyón ma 22 gát húzódik.

Egy szerző azt állítja, hogy a Jelenések 17:8–9 bizonyítja, hogy ez nem lehet Róma, mert a római királyok nem támadják meg Róma városát. Ez azonban nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy a fenevad egy politikai hatalom, a nő pedig egy vallási hatalom. Valójában az olasz világi kormányok többször is harcoltak a pápákkal, megtámadták, megölték és leváltották őket.

K: A Jelenések 17:1–18-ban milyen hasonlóságok vannak az Ézsaiás 13-ban és a Jeremiás 51-ben szereplő Babilonnal?

V: Íme a hasonlóságok.

K: A Jelenések 17:1-18-ban ki vagy mi a skarlátvörös fenevad?

V: Isten ezt még nem fedte fel, de tizenkét nyomot adott nekünk.

1. Skarlátvörös színű fenevad

2. Istent káromló nevekkel borított

3. Hét feje van, amelyek egyszerre a hét dombot és a hét királyt jelképezik

4. Öt király már elbukott, egy még uralkodik, egy pedig még eljön

5. Tíz szarva van, amelyek tíz királyt szimbolizálnak, akik még nem kaptak királyságot

6. Maga a fenevad a nyolcadik király

7. Ez a 11 király háborút fog indítani Jézus ellen, de Jézus legyőzi őket

8. A nő, Babilon, egy nagy város, aki ezen a fenevadon lovagol

9. A fenevad egyszer volt, most nincs, és fel fog jönni a mélységből.

10. Végül a fenevad elpusztul

11. A hitetlen emberek megdöbbennek majd a fenevad miatt, mert egyszer volt, most nincs, és mégis eljön

12. A fenevad tönkre fogja tenni a nőt

Lásd még a Jelenések 19:19–21-et. Sok kommentátor úgy véli, hogy ez ugyanaz a skarlátvörös fenevad, mint a Jelenések 13:1-ben.

K: A Jelenések 17:1-18-ban a skarlátvörös fenevad fejei lehetnek-e római császárok?

V: Valószínűleg nem, mert Babilon újjáéledése egy jövőbeli esemény, amely még nem teljesedett be. Ha meg szeretnéd próbálni összehasonlítani a római császárokat, itt találsz egy listát róluk. Úgy gondolják, hogy a Jelenések könyvét körülbelül Kr. u. 95–96-ban írták, nem sokkal Domitianus halála előtt.

K: A Jelenések 17:5-ben miért volt a neve a homlokára írva?

V: A római írók, Seneca és Juvenalis szerint a római prostituáltak körében szokás volt, hogy a nevüket a homlokukra írták. Így az ügyfelek meg tudták jegyezni őket, és név szerint kérhették őket. A Jeremiás 3:3 is utal egy parázna nő homlokára, ami Rómán kívül is ugyanaz a szokás lehetett.

K: A Jelenések 18:1–3 szerint hogyan lehetett Babilon a kereskedelem és a hatalom korrupt városa, amikor a Jelenések 17-ben szereplő Babilon egy vallási rendszer volt?

V: Ha azt gondolod, hogy egy látszólag tiszta vallási rendszer nem lehet egyben a pénzszerzés és a hatalom korrupt központja is, akkor tévedsz. Sajnos még Jézust és a keresztet is felhasználták már a gonosz cselekedetek és mások feletti uralom igazolására. Bár a 17. és a 18–19. fejezetek a város különböző aspektusait emelik ki, ugyanarról a városról van szó.

K: A Jelenések 18:2-ben hogyan lehet egy hely „minden tisztátalan szellem tanyája”?

V: Egyes fordításokban „börtön” szerepel a „tanyája” helyett, mert a gonosz szellem ott tartózkodik, de semmi nem utal arra, hogy ez kényszerű lenne.

Lenyűgöző elgondolkodni azon, hogy mi vonzza a gonosz szellemeket egy-egy helyre. Talán a keresztény tanúságtétel hiánya, amely emlékeztetné őket arra a vereségre, amelyet Jézus halála és feltámadása okozott nekik? Vagy más gonosz szellemek eltűrése? Vagy az, hogy az emberek elősegítik a gonoszt, és megnyílnak a gonosz szellemek előtt? Vagy az emberek által imádott pogány bálványok? Nem tudjuk, melyik az elsődleges ok, vajon a fentiek mindegyike, vagy talán még több ok is van. De nem akarjuk, hogy bármilyen gonosz szellem vonzódjon az otthonunkhoz, ezért nem akarjuk, hogy bármilyen bálványkép vagy okkult tárgy akár csak a legcsekélyebb utalást is adjon arra, hogy a gonosz szellemek jól éreznék magukat nálunk.

K: A Jelenések 18:3-ban mi a különbség a nyereség növelésének szándéka és a kapzsiság között?

V: Többféle módon is lehet kapzsi az ember. Ha ezek közül csak egyben nem vagy kapzsi, attól még kapzsi lehetsz.

Először is: a nyereség növelése minden áron – legyen az törvényes, etikus vagy erkölcsi – azt jelenti, hogy a pénzt Isten elé helyezed. De akár olyan törvényes módokon is növelheted a nyereségedet, amelyekben Isten nem akarja, hogy részt vegyél – mondjuk marihuána-részvényekkel foglalkozva?

Másodszor, az eladók néha hazudnak (ezt „az igazság kiterjesztésének” nevezik), hogy eladják a termékeiket. Egyik munkahelyemen egy vásárló megkérdezte az eladót, hogy a termék képes-e erre és arra. Az eladó tudta, hogy nem, de mégis azt mondta a vásárlónak, hogy igen. Ezután az eladó visszajelzett az irodának, hogy az embereknek azonnal el kell kezdeniük dolgozni azon a funkción.

Rossz dolog-e a magzati testrészek vásárlása és eladása kutatási célokra, mivel azokat egyébként is elvetették volna?

Harmadszor: a lehető legalacsonyabb árat próbálhatod kialkudni, vagy a lehető legalacsonyabb bért fizetheted, függetlenül attól, hogy mi lenne igazságos.

Negyedszer: ha te magad nem akarsz ilyen dolgokat csinálni, akkor is alkalmazhatsz és jutalmazhatsz olyan embereket, akik ilyen dolgokat csinálnak, szemet hunyva a kapzsiságuk felett, amíg teljesítik a feladatukat.

K: A Jelenések 18:4 szerint hogyan vétkezhetnek a keresztények azzal, hogy ma egy gonosz rendszer részesei, tekintve, hogy Isten azt akarta, hogy József az egyiptomi kormány részese legyen a Mózes első könyve 41–47. fejezeteiben, Dániel pedig a Dániel könyve 2. és 6. fejezeteiben?

V: József nagyon magas pozíciót töltött be egy olyan kormányban, amely nem ismerte el Istent. Bár az egyiptomi vallás hamis isteneket imádott, nem követtek el olyan gonoszságokat, mint az emberáldozat vagy a vallási prostitúció, ahogyan azt más vallások gyakorolták. Nehémiás, bár zsidó volt, Júdea perzsa kormányzója volt, és pontosan ott volt, ahol Isten akarta, hogy legyen. Dániel esete érdekesebb. A babiloniak asztrológiával és mágiával foglalkoztak, és Dánielt a babiloniak ezekhez az emberekhez hasonlóan tekintették. Dániel maga nem foglalkozott ezekkel a dolgokkal, és amikor Jézus csillaga megjelent Betlehemben, és a mágusok tudták, hogy a Messiás Júdeában fog megszületni, honnan tudták volna ezt, ha Dániel nem tanította volna meg nekik az Egyetlen Igaz Istent?

Ma feltehetsz magadnak öt kérdést. Ha bármelyikre is rossz a válaszod, akkor kezdj el másik állást keresni.

1. Kénytelen vagy-e vétkezni (akár a személyes erkölcsi elveid megsértésével, akár másokkal szembeni helytelen bánásmóddal) ahhoz, hogy elvégezd a munkádat, vagy hogy teljesítsd a főnököd kívánságait? Technikailag ebben az egy esetben ez talán nem ok arra, hogy felmondj. Nem szabad vétkezned, és nem szabad hagynod, hogy az emberek azt higgyék, vétkezel. Lehet, hogy jobb tanúságtétel, ha kirúgnak, mint ha te mondasz fel.

2. A munkáddal elősegíted-e a bűnt, a bűnös életmódot vagy egy hamis istent?

3. A munkád és a céged tevékenysége nyújt-e bármilyen hasznot más embereknek vagy a társadalomnak? Ha nem, az nem olyan súlyos, mint az első két pont, de nem dolgoznál-e inkább egy olyan cégnél, amely valóban hasznot nyújt?

4. Van-e egyáltalán lehetőséged a munkahelyeden arra, hogy másokkal megoszd az életedet és az evangéliumot?

5. A munkahelyi kapcsolataid közelebb visznek-e Istenhez, vagy éppen távolabb?

K: A Jelenések 18:6-ban miért kapja meg Babilon kétszeres visszavágást azért, amit tett?

V: Ez nagy valószínűséggel egy görög kifejezés, amely azt jelenti, hogy az általa okozott kár „kétszeresen visszatért” rá. Hasonló az angol „what goes around, comes around” (amit adsz, azt kapod) idiómához. Babilon elégetése azonban nem jelenti az összes politikai hatalom megsemmisülését, mert a többi király továbbra is uralkodik, és biztonságos távolságból figyeli az eseményeket.

K: A Jelenések 18:13-ban „rabszolgákról” vagy emberek „testéről” kellene szó lennie?

V: A rabszolgakereskedelem azt jelentené, hogy emberek testével kereskednek. A szó szerinti görög szó itt a soma, ami „testet” jelent, és ebből származik a „szomatikus” szavunk is. Másrészt manapság vannak, akik abortált csecsemők testrészeivel kereskednek kutatási célokra. Emellett vannak, akik szervátültetésre szánt testrészekkel keresnek pénzt.

K: A Jelenések 18:13-ban hogyan kereskedhetnek az emberek az emberek lelkeivel?

V: Az emberek legalább háromféleképpen kereskedhetnek emberek lelkével.

Élet: A lélekre utaló görög szó az életet is jelentheti. A rabszolgakereskedők elrabolhatnak embereket és eladhatják őket rabszolgaként, és sok ókori birodalom alapvetően a rabszolgaságon alapult. A Római Birodalom lakosságának becslések szerint kétharmada rabszolga volt.

Lelki szempontból: Minden kontinensen sokan használták a vallást anyagi haszonszerzésre, amint arra az 1 Timóteus 6:5 is figyelmeztet. Ők az emberek lelkeivel „kereskednek”.

Büntetéscsökkentések: A katolikus egyház – különösen a középkorban – azt tanította, hogy azok a katolikusok, akik bocsánatos bűnöket követtek el, a mennybe jutás előtt a tüzes tisztítótűzben szenvednek majd. Ez az ott-tartózkodás azonban – saját maguk és mások számára egyaránt – csökkenthető volt az egyháznak fizetett pénz, az úgynevezett büntetéscsökkentések révén.

K: A Jelenések 18:9–19 szerint hogyan lehetett Babilon ennyire népszerű a királyok, kereskedők és tengerészek körében, miután a Jelenések 17:6 szerint a szentek vérével itta magát részegre?

V: Három szó: gazdagság, rövid memória és közöny.

Gazdagság: Népszerű volt a föld összes királya és kereskedője körében, annak ellenére, hogy valamilyen módon uralkodott a többi város felett, mert ők értékelték a gazdagságot, amelyet neki köszönhetően szereztek. Hajlandóak voltak szemet hunyni némi gonoszság felett – valójában rengeteg gonoszság felett –, amíg ezzel több pénzt szereztek. Illő, hogy a kereskedők nem találtak senkit, aki megvette volna árujukat, amikor Babilon nem engedte, hogy bárki is vásároljon vagy eladjon, hacsak nem viselte a fenevad bélyegét.

Rövid memória: A bukott emberek szokása, hogy elfelejtik egyes emberek és szervezetek gonosz természetét, amikor ez nekik kényelmes vagy haszonos.

Apátia: A Jelenések 17:6-ban és 18:24-ben említett hívők meggyilkolása nem ártott nekik, akkor miért törődnének olyan dolgokkal, amelyek nem ártanak nekik? Volt egy mondás: „Nem értek egyet azzal, amit mondasz, de megvédem a jogodat, hogy kimondd.” Milyen gyakran látunk olyat, hogy valaki kiáll annak a jogaiért, akivel személyesen vagy politikailag nem ért egyet? Úgy tűnik, ez egyre ritkábbá válik.

Mellékesen megjegyezzük, hogy a kereskedőt jelölő görög szó, az emporoi, „utazót” jelentett, és innen származik az angol emporium szó is.

K: A Jelenések 18:20-ban és 19:3-ban hogyan örülhetnek a mennyben élő istenfélő lények mások pusztulásának?

V: Ők – és mi is – örülhetünk annak, hogy igazságot szolgáltattak, éppen úgy, ahogyan minden amerikai, még a német-amerikaiak is, örültek, amikor a nácikat legyőzték.

K: A Jelenések 18:22–23-ban miért gondolja, hogy a zenészek, a munkások és a varázslás ilyen kiemelt szerepet kaptak?

V: A modern nyugati társadalomban a rock and roll zene és a gyárak kiemelt szerepet játszanak. A varázslás nem annyira elterjedt a nyugati kultúrában, de az itt szereplő görög szó, a „pharmakon”, kábítószerekre és mérgekre is utalhat.

K: Mi a szokatlan a „Halleluja” szóval kapcsolatban a Jelenések 19:1, 3, 4, 6-ban?

V: Ez egy héber szó, amelynek jelentése: „Dicsérjétek Istent!”. Ez a szó gyakran előfordul az Ószövetség Zsoltáraiban, de az Újszövetségben csak négyszer használják, mind a négy alkalommal ebben a fejezetben. Ez a győzelem minden bizonnyal többet érdemel, mint egy „Halleluja”-t!

K: A Jelenések 19:8-ban a szentek fehér ruhái olyan szimbólumok-e, amelyek alátámasztják a katolikus búcsú-tanítást, ahogyan egyes katolikusok állítják?

V: Nem. A fehér ruhák ugyan szimbólumok, de a Jelenések 19:8 teljes körű magyarázatot ad arra, mit jelentenek. A szentek igaz cselekedeteit jelképezik. Semmi sem utal arra, hogy egy személy igaz cselekedetei átruházhatók lennének egy másikra, vagy lerövidítenék valakinek a tisztítótűzben való tartózkodását.

Itt egy fontos szempontra kell figyelni. Sok ember – nem csak egyes katolikusok – teljesen alaptalan elképzeléseket olvashat bele a Bibliába, teljesen figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a szövegben egyetlen helyet sem találnak, amely alátámasztaná ezt az újszerű elképzelést.

Tegyük fel egy pillanatra, hogy az a furcsa értelmezésed támadna, miszerint ez a szakasz a ruházati ipar újjáéledését jövendöli meg. Hogyan tudnád kideríteni, hogy az értelmezésed téves-e vagy sem?

Íme néhány javaslat.

1. Imádkozz, és kérj segítséget Istentől, hogy megértsd, mit is akart mondani. Ha megpróbálod megérteni, mit mond a Biblia, de nem kérsz segítséget ahhoz, hogy meglássd az Isten által szánt jelentést, az egyrészt önellentmondás, másrészt időpazarlás.

2. Értsd meg, mi is az értelmezés. Az értelmezés az (Isten által adott) érvelés felhasználása arra, hogy a verset logikusan összekapcsold az előtte és utána lévő versekkel, a Biblia más részeiben található versekkel és/vagy külső eseményekkel, hogy olyan állításokat alkoss, amelyek nem szerepelnek a Bibliában. Mindenki értelmez, nem csak a Bibliát, hanem mindent, amit olvasunk. A helyes értelmezés jó dolog, de az emberek úgy dönthetnek, hogy bármit belelátnak a Bibliába, amihez kedvük van, és ezt értelmezésnek álcázzák.

3. Különítsd el egymástól azt, amit a szakasz kifejezetten mond, és azt, amit te értelmezel belőle. Ne mondd, hogy „a Biblia azt mondja” vagy „Isten azt mondja” olyasmiről, amit a Biblia valójában nem mond, hanem ami csupán értelmezés.

4. A keresztényeknek szükségük van egymásra a Szentírás értelmezéséhez, mert senki sem tévedhetetlen. Ha az értelmezésed azt feltételezi, hogy a szakaszt egy titkos kódban írták, amelyet évezredekig senki sem tudott megfejteni, akkor érdemes megkérdőjelezni az értelmezésedet.

5. Ellenőrizd az értelmezésedet. Ha azt állítod, hogy a görög nyelv „ezt” jelenti, de a görögül beszélő és a szakaszt megíró korai keresztények nem ismernék fel az értelmezésedet – ami sokak számára anyanyelvük volt –, akkor ismét a titkos kódoknál tartasz. A korai keresztények sem voltak tévedhetetlenek, és nem mindenben osztották ugyanazt a véleményt. Azonban ezeknek az istenfélő embereknek a leveleit és kommentárjait elolvasva megérthetjük a Biblia görög mondatainak jelentéskörét (és ami még fontosabb, jelentéskörük szűkösségét).

K: A Jelenések 19:10-ben és 22:8-ban miért esett János azoknak az angyaloknak a lábai elé?

V: Nyilvánvalóan túlságosan könnyű a bukott emberek számára, hogy angyalokat, Máriát vagy más szenteket imádjanak. Általánosságban elmondható, hogy még a keresztényeknek is könnyű belecsúszni a bálványimádásba, akár ilyen, akár olyan formában.

K: A Jelenések 19:10-ben hogyan tekinthető Jézus bizonyságtétele a prófécia szellemének?

V: Íme a Jelenések 19:10-re vonatkozó három értelmezés.

1. A „Jézus bizonysága” kifejezés Jézus saját magáról szóló bizonyságát jelenti. Élete, tanítása és szelleme a prófécia forrása. Ez a bizonyság nagyrészt a jövőre utal.

2. A „Jézus bizonysága” kifejezés alatt a mi Jézusról szóló bizonyságunkat értjük. Az Istentől származó prófécia Jézus bizonyságán alapul, és az igazolja, hogy Jézust Urnak nevezi (1Korinthus 12:3, 1János 4:1–3). Az igazi prófécia összhangban áll Jézus életével és mondásaival.

3. Mindkettő igaz lehet.

K: A Jelenések 19:11–18 Jézusra utal?

V: Határozottan igen, az ókori, a niceai zsinat előtti írók szerint:

Lyon-i Iréneusz (182–188) azt mondja, hogy [az Apokalipszisben] ismét, és rögtön idézi a Jelenések 19:11-t és azt követő sorokat (19/24 szó idézve), valamint a 19:12–16-ot (teljes idézet). Azt mondja, hogy ez a Bárányra, Isten Igéjére, az Ember Fiára, Isten Fiára utal. Iréneusz: Az eretnekségek ellen, 4. könyv, 21. fejezet, 11. szakasz, 491–492. o.

Portusi Hippolytus (Kr. u. 222–235/236) teljes egészében idézi a Jelenések 19:11–12-t, ahogyan János írja a Jelenések könyvében. Szerinte ez az Ige-re utal. Az egy Noetus eretneksége ellen, 15. fejezet, 229. o.

Karthágói Ciprián (kb. 246–258) teljes egészében idézi a Jelenések 19:11–16-ot, ahogyan az az Apokalipszisben szerepel. Azt mondja, hogy ez Isten Igéjére, az Ember Fiára utal. Ciprián értekezései, 12. értekezés, 2. rész, 30. fejezet, 527–528. o.

Origenész (kb. 227–240) azt mondja, hogy ez a Logosz, Isten Igéje – Origenész János-kommentárja, 2. könyv, 4. fejezet, 325. oldal

Újabb időkben: The Bible Knowledge Commentary: New Testament, 976–977. o., az „Expositor’s Bible Commentary” 12. kötet, 573–575. o., a „New International Bible Commentary” 1623. o., az „Expositor’s Greek Testament” 5. kötet, 466. o., a „Revelation 8–22: An Exegetical Commentary” 381–382., 387., 396. o., valamint a „Believer’s Bible Commentary” 2376. o. mind azt állítják, hogy ez Jézusra utal.

K: Hogyan kapcsolódik a Jelenések 19:11–21 Krisztus második eljöveteléről szóló egyéb versekhez, nevezetesen a Zsoltárok 9:1–9; 24:7–10; 96:10–13; 110; Ézs 9:6–7; Jer 23:1–8; Ezék 37:15–28; Dán 2:44–45; 7:13–14; Hós 3:4–5; Ámós 9:11–15; Mik 4:7; Zak 2:10–12; 12; 14:1–9; Mt 19:28; 24:27-31; 25:6,31-36; Mk 13:24-27; Lk 12:35-40; 17:24-37; 18:8; 21:25-28; ApCsel 1:10–11; 15:16–18; Róm 11:25–27; 2Thessz 2:8; 2Pét 3:3–4; Júd 14–15; Jelenések 1:7–8; 2:25–28; 16:15; 22:20?

V: Mindegyikük nagyon következetes képet fest, néhány vers pedig további részletekkel egészíti ki azt.

K: A Jelenések 19:11-ben és az Ézsaiás 11:4-ben hogyan háborúzik Jézus, hiszen az Ézsaiás 9:6 szerint Ő a Béke Fejedelme?

V: A válaszban két szempontot kell figyelembe venni.

Két eljövetel: Ézsaiás 9:6 elsősorban Krisztus első eljövetelére utal, míg a másik két vers Krisztus második eljövetelére vonatkozik.

Egyidejűleg: Jézus háborút folytat a bűn ellen, és igazi békét és megbékélést hoz népének.

K: A Jelenések 19:11-ben hogyan lehet, hogy a menny „nyitva áll”, amikor János a Jelenések 4:1-ben csak egy ajtót látott a mennybe?

V: A kis ajtó csak a mennybe való feljutásra szolgált. Az is nyitva volt, amikor János a Jelenések 11:19-ben látta a templomot. De itt a menny szélesre tárul, hogy Jézus és egész serege lejöhessen.

K: A Jelenések 19:11-ben miért nem lehet ez az elragadtatás?

V: Az elragadtatáskor Krisztus hirtelen és láthatatlanul jön el szentjeiért, hogy elvigye őket a földről. Itt viszont Krisztus fenségesen jön el szentjeivel a földre. Krisztus az elragadtatás során soha nem érinti a földet; inkább a szentek találkoznak Vele a levegőben.

K: A Jelenések 19:13-ban honnan származik a vér, amely befesti Jézus palástját?

V: Érdekes mellékmegjegyzés, hogy a zsidó Jónátán-targum (amelyet a Jelenések könyve után írtak) a Mózes első könyve 49:10-től kezdődő részében azt mondja, hogy a harcoló Messiás ruháját ellenségei vére fogja bepiszkítani. Ez azonban még azelőtt történt, hogy Krisztus elpusztította volna ellenségeit, így a harag szőlőiből származik.

Amikor Jézus palástja vérbe mártódik a Jelenések19:13 versében, és Ő Isten haragjának szőlőprését tapossa a Jelenések19:15 versében, ez ugyanazt a képi világot használja, mint az Ézsaiás 63:1-3. A szőlőprést a Jóel 3:13 és a Jelenések 14:17-20 is említi.

Egyesek úgy vélik, hogy ez az Ő ellenségeinek vére, akiket Isten haragjának szőlőprésében taposott meg. De hogyan merülhetne Krisztus palástja ellenségei vérébe, ha még nem harcolt ellenük? Hippolytus (222–235/236) és Origenész (225–254) úgy vélték, hogy ez Krisztus vére volt.

Bár a köntösön lévő vér jelentheti Jézus saját vérét, a szentek vérét vagy a gonoszok vérét is, a legvalószínűbb, hogy a harag szőlőinek taposásából származó vérvörös színről van szó, bár nem feltétlenül Isten ellenségeinek vérére utal.

K: A Jelenések 19:16-ban miért van a név Krisztus combjára írva?

V: Két különböző válasz létezik.

Comb: Ha egy lovas közeledik, a hátán, a hasán vagy az alsó lábszárán nem látnánk a nevet, de a combján a legjobban látható lenne.

Zászló: A görög szöveg szerint a neve a combjára van írva. Egyesek azonban úgy vélik, hogy a Jelenések könyve eredetileg arámi nyelven íródhatott. Ha feltételezzük, hogy János görög szövegének alapjául egy sémi eredeti szolgált, akkor egy másoló hiba miatt a zászlót jelölő héber vagy arámi szó, a „degel”, helyébe a „lábat” jelentő „regel” szó kerülhetett. A sémi eredetre azonban nincs bizonyíték.

K: Miért véres itt a vacsora a Jelenések 19:17–19-ben?

V: Valóban kissé úgy hangzik, mint egy vágóhíd, ahol állatokat ölnek le, csakhogy nagyobb léptékben. Ez a jogunk az állatok felett megvan, és akár helyesen, akár helytelenül, minden tábornok úgy gondolja, hogy háborúban ez a joguk az emberek felett is megvan. Sőt, Istennek joga van bármikor és bármilyen módon véget vetni egy ember életének, amikor csak akarja.

Mellékesen megjegyezzük, hogy Isten és ellenségei közötti nagy jövőbeli csatáról a nem bibliai könyvek is említést tesznek: 1. Énok 90:13–19, 4. Ezsdrás 13:1–13; Mózes mennybemenetele 10; Salamon zsoltárai 17:23–31; valamint a Holt-tengeri tekercsek 1QMH és 1QH 6:25f. Ezek a leírások azonban a Messiás által vezetett istenfélő erők és egy istentelen uralkodó közötti küzdelemről szólnak.

K: A Jelenések 20:1–15 szerint lesz-e szó szerinti ezeréves királyság a földön?

V: A Jelenések 20:1–7 egy 1000 éves időszakról tanít, amelyben Sátánt megkötözik, a hívőket pedig feltámasztják, és Krisztussal együtt uralkodnak. Íme a három fő nézet.

A premillennialisták a Jelenések 20:1–7-et, valamint más bibliai próféciákat is a jövőre vonatkozó, valós, nem félrevezető kijelentéseknek tekintik. A próféciákban gyakran előfordul szimbolika, így az 1000 év egy hosszú időtartamot is jelenthet. A premillennialisták úgy vélik:

Sátán jelenleg nem van bezárva a mélységbe (Jelenések 20:3)

A mai nemzetek még mindig megtévesztve vannak (Jelenések 20:3)

Még senkit sem fejeztek le azért, mert nem fogadta el a jelölést, és aztán nem támasztották fel az életbe (Jelenések 20:4)

A hívők nem uralkodnak Krisztussal éppen ebben az időben. (Jelenések 20:4,6)

Függetlenül attól, hogy valaki más kérdésekben milyen teológiai álláspontot képvisel, ha hisz a Jelenések 20-ban leírt, Krisztus jövőbeli ezeréves uralkodásának egyértelmű jelentésében, az premillennialistává teszi. A felragadással kapcsolatban a premillennialisták lehetnek pre-trib, mid-trib, post-trib, pre-Wrath vagy „pan-trib” (nem tudjuk, mikor fog bekövetkezni a felragadás, de végül minden a helyére kerül!). A premillennialisták másokat „végidőbeli liberálisoknak” tekinthetnek, akik nem veszik komolyan Jézust a Jelenések 1:3-ban; 22:7-ben, és azt állítják, hogy ennek a bibliai könyvnek ma már alig van jelentősége számunkra.

Az amillennialisták tagadják a földi ezeréves királyságot, hanem úgy vélik, hogy az ezeréves királyság – allegorikus értelemben – már az egyház korszakának kezdete óta a mennyben zajlik, és/vagy éppen most is a hívők földi életében. A premillennialisták és az amillennialisták közötti legfőbb különbség nem bizonyos szakaszok értelmezésében rejlik, hanem abban, hogy az amillennialisták a Jelenések könyvének nagy részét igaznak, de megfejthetetlennek tartják. A legtöbb próféciát – például a Dániel könyvében szereplőket – szintén nem szó szerinti, hanem a jövőre vonatkozó tényleges jóslatokként értelmezik. Az amillennialisták ugyanakkor megerősítik, hogy Isten országának teljes beteljesülése Jézus jövőbeli visszatérésére vár, és eljön az elragadtatás. Úgy vélik, hogy a premillennialisták az ember dogmáit Isten szavaként adják elő, ellentétben az 1 Korinthus 4:6-tal és a Példabeszédek 30:5–6-tal.

A posztmillenialisták annyira hasonlítanak az amillenialistákhoz a nem szó szerinti értelmezésükben, hogy nehéz lehet eldönteni, vajon Ágoston és mások amillenialisták vagy posztmillenialisták voltak-e. A fő különbség az, hogy a posztmillenialisták úgy vélik, az ezeréves királyság már most zajlik a földön, és a világ egyre jobbá válik, amíg Krisztus végül el nem jön. Ez a nézet a második világháború előtt népszerűbb volt.

Ki melyik nézetet vallja

Az őskeresztény egyház premillennialistái közé tartozik Papias (meghalt 163-ban), Justinus a „Párbeszéd Tryphóval” 80:1 című művében (meghalt 165-ben), Iréneusz az „Eretnekségek ellen” című művének 34., 35. fejezetében (182–188), Commodianus a 43. fejezet 211. oldalán (198–220), Tertullianus a „Marcion ellen” című művében (3:25 , 207), valamint Ágoston, mielőtt találkozott volna a donatista Tyconius-szal.

A mai premillennialisták közé tartoznak a diszpenzacionalista teológusok, a Bibliai Egyházak, a legtöbb konzervatív baptista, sok karizmatikus, valamint néhányan a Független Keresztény Egyházakból. Híres premillennialista írók közé tartozik Chuck Swindoll, John Walvoord és még sokan mások. A Dallas-i Teológiai Szeminárium korábban csak premillennialistákat engedett diplomázni, de egy jelenlegi hallgató szerint megváltoztatták ezt a szabályt.

Azok között, akik az első keresztény egyházban tagadták a szó szerinti 1000 év létezését, ott volt az alexandriai Dionüsziosz (kb. 265). Eusebius idejére (kb. 325) a keresztény vezetők közül sokan már nem voltak premillennialisták. Mind az a-millennialisták, mind a posztmillennialisták szerint Ágoston később az ő álláspontjukat képviselte. A posztmillenializmus vonzóvá vált, miután a kereszténység a Római Birodalom hivatalos vallásává vált.

A mai amillennialisták közé tartoznak a szövetségi teológusok, a lutheránusok, a baptisták kisebbsége, a katolikusok, a legtöbb presbiteriánus és református egyház, valamint R. C. Sproul.

A korai, görögül beszélő keresztények nem értettek egyet a szó szerinti évezredről. Azonban már az őskeresztény egyházban is mindkét csoport elfogadta egymást Krisztusban. Az istenfélő keresztények mindkét nézetet vallják.

Előnyök és hátrányok

Tehát a Biblia tanít-e szó szerinti ezerévről a földön, vagy sem? Bár elismerem, hogy magam is határozottan premillennialista vagyok, célom itt nem az, hogy meggyőzzem önöket a premillennializmus igazságáról. Inkább az, hogy bemutassam mindkét álláspontot, hogy önök maguk döntsenek.

Íme a Jelenések 20. fejezetének három értelmezése:

A premillennista álláspont

1-2) A jövőben egy angyal, akinek a kezében van a feneketlen mélység kulcsa, elfogja a Sátánt, és ezer évre vagy ennél hosszabb időre megkötözi.

3) Sátánt a feneketlen mélységbe vetik. Mivel Sátán egyszerre csak egy helyen lehet, nem lesz a földön, a mennyben, sem máshol. Jelenleg Sátán az 1. Péter 5:8 szerint ordító oroszlánként járkál körbe.

Ma sok nemzet megtévesztett abban az értelemben, hogy tagadja Isten igazságát és üldözi Isten szolgáit. A föld nemzetei az ezeréves királyság idején elismerik majd Krisztust.

4) Azok, akiket azért fejeztek le, mert nem imádták a fenevadat, vagy nem fogadták el a jelölést a homlokukon vagy a kezükön, fizikailag feltámadtak, és Krisztussal éltek. A fenevad és ezek a lefejezések még nem történtek meg.

5) Az 5. versben említett többi halott még nem támadt fel az életre. (ugyanaz a görög szó a „feltámadásra”, mint a 4. versben)

6) Az első feltámadásban részesülők papok lesznek, és uralkodni fognak az ezeréves királyság idején. Az Ószövetségben a zsidóknak tett, eddig be nem teljesült ígéretek mind beteljesülnek, és felépül az ezeréves királyság temploma.

7) Az ezeréves királyság után Sátán szabadulni fog, és megtéveszti a nemzeteket.

8–9) Ekkor a nemzetek hatalmas sereget gyűjtenek, és körülveszik Jeruzsálemet. Ez a Jósafát-völgyi ítélet, nem pedig az Armageddon, amely több mint 1000 évvel korábban történt. Tűz száll le az égből, és elpusztítja őket. Ez egy másik csata, mint a Jelenések 19-ben leírt.

10) Az ördög csatlakozik a fenevadhoz és a hamis prófétához, akiket a Jelenések 19:20 szerint már a tűz-tóba vetettek. Ők örökre tudatos gyötrelemben fognak szenvedni.

11) Ezután a halottak Isten elé állnak, és egyeseket az Élet Könyve szerint ítélnek meg, másokat pedig cselekedeteik szerint. Mindenki, akinek a neve nincs az Élet Könyvében, a tűz-tóban szenved el a második halált.

Amillenniális [és posztmillenniális] álláspontok

1–3) Sátánt megkötözték, amíg Krisztus a földön járt. Sátánt már Krisztus feltámadásakor [vagy pedig körülbelül 325-ben] megkötözték és „a mélységbe” vetették.

Sátán jelenleg már nem téveszti meg a földi nemzeteket, bár a végén ezt fogja tenni. A „megtévesztés” itt azt jelentheti, hogy feladják szuverenitásukat, hogy Sátánt kövessék.

4) Azok közé, akiket azért fejeztek le, mert nem imádták a fenevadat, valószínűleg minden keresztény tartozik. Ők jelenleg Krisztussal együtt uralkodnak a mennyben [vagy pedig Krisztus jelenleg a hívőkkel együtt uralkodik a földön]. A 4. vers nem fizikai feltámadásra utal, hanem egy új élet szellemi feltámadására Krisztusban.

5) A többi halott csak ennek az időszaknak a letelte után fog fizikailag feltámadni. [Ennek a nézetnek egy változata szerint, mivel a görög szavak ugyanazok ugyanabban a kontextusban, ez a második feltámadás is kizárólag szellemi jellegű.]

6) Az első feltámadás vagy a Krisztusban való új életünkre utal, vagy pedig a hívők fizikai feltámadására ezen időszak után. A hívők jelenleg Krisztussal együtt uralkodnak a mennyben [vagy Krisztus is uralkodik a szívükben itt a földön].

7) A végén a Sátán ismét közvetlen hatalmat fog gyakorolni.

8–9) Ekkor a nemzetek hatalmas sereget gyűjtenek össze, és körülveszik Jeruzsálemet. Az Armageddon-i csata és a Jószáfát-völgyi csata egy és ugyanaz a csata. Tűz száll le az égből, és elpusztítja őket. Ez ugyanaz a csata, mint a Jelenések 19-ben leírt. Valójában a Jelenések 20:1–10 teljes szakasza a Jelenések korábbi részeinek „összefoglalása” egy másik szemszögből.

10) Az ördögöt közvetlenül azután vetik a tűz-tóba, hogy a fenevadat és a hamis prófétát is beledobták. Ők örökre tudatos gyötrelemben fognak szenvedni.

11) Ezután a halottak Isten elé állnak, és egyeseket az Élet Könyve szerint ítélnek meg, másokat pedig cselekedeteik szerint. Mindenki, akinek a neve nincs az Élet Könyvében, a tűz-tóban szenved el a második halált.

Premillenáris érvek a Jelenések 20. fejezetével kapcsolatban

A „és” (görögül „kai”) a Jelenések 20:1 első szava. Ez gyakran az előzőre való utalást jelenti.

Jánosnak két látomásban mutatták meg ugyanazokat az eseményeket, egymás után.

A 20. fejezetben hatszor említik az 1000 évet. Ha Isten valóban pontosan 1000 évet értett volna, hogyan tudnák az amillennialisták azt állítani, hogy Isten pontosan 1000 évet mondott volna, hogy ne utasítsák el azt szimbólumként? Az 1260 nap, a 42 hónap stb. szó szerinti időtartamok a Jelenések könyvében, akkor miért éppen az 1000 évet emelik ki mint képletes kifejezést?

A 2. Péter 3:8 és a Zsoltárok 90:4 azt mutatja, hogy az 1000 év hosszú időtartamot jelenthet.

Ha a Sátán jelenleg meg van kötözve, hogyan tud még mindig:

az Efézusbeliekhez írt levél 2:2 szerint most is működhet

úgy járkáljon körbe, mint egy ordító oroszlán az 1 Péter 5:8-ban

akadályozza Pált az 1. Thesszalonikiakhoz írt levél 2:18-ban

belépjen Júdás Iskariótba a Lukács 22:3 szerint

megszállja Ananiás szívét az ApCsel 5:3-ban

Adjátok át neki az embereket az 1 Korinthus 5:5-ben; 1 Timóteus 1:20-ban

A Sátán még mindig kísérthet minket az 1 Korinthus 7:5 szerint

Csapdába ejti az embereket a 2. Timóteus 2:26-ban

Ha a Sátán most a mélységben van bezárva, hogyan lehet, hogy ugyanakkor még mindig ordító oroszlánként járkál körülöttünk (1 Péter 5:8)?

A nemzeteket ma megtévesztik, ellentétben a Jelenések 20:3-ban leírtakkal az ezeréves királyság idején.

A Sátán még mindig kijátszhat (megtéveszthet) minket (2 Korinthus 2:11).

A Sátán még mindig elvakítja a hitetleneket (2 Korinthus 4:3-4).

A nemzeteket megtévesztik, hogy kövessék az Antikrisztust.

Vajon már lefejezték-e a hívőket azért, mert nem fogadták el a fenevad bélyegét, és nem imádták a fenevadat vagy annak képét a Jelenések 20:4 szerint? Messze nem. Egy dolog azt mondani, hogy egyes szakaszok szimbolikusak, de teljesen más dolog az, ha egész szakaszokat nemcsak teljesen értelmetlenné teszünk, hanem azt is állítjuk, hogy a szó szerinti jelentés félrevezeti az embereket.

Ellenérv: Sok keresztény mártír volt, aki megtagadta a császár imádását.

Feltámadtak-e már azok a hívők, akiket állítólag már megöltek azért, mert nem fogadták el a fenevad bélyegét, ahogyan azt a Jelenések 20:4 mondja? Természetesen nem!

Ellenérv: Amikor a Jelenések 20:4 az életre feltámasztásra utal, az utalhat arra, hogy szellemileg új életre támadtak fel Krisztusban. Jelenleg is élnek a mennyben szellemi testben.

Ellen-ellenérv: A Jelenések 20:4-ben szereplő „feltámadás” görög szava megegyezik azzal a szóval, amely a Jelenések 20:5-ben a millenniumi korszak végén feltámadó halottakra utal. Ha ezt szimbolikusnak értelmezzük, az felveti a kérdést, hogy egyáltalán van-e testi feltámadás, ellentétben az 1 Korinthus 15:12–14-ben leírtakkal.

Ellen-ellenérv: A Jelenések 20:5-ben szereplő feltámadás lehet fizikai (annak ellenére, hogy ugyanaz a görög szó szerepel), vagy lehet, hogy szellemi jelentése van. Ha szellemi jelentése van, akkor lehet, hogy létezik olyan fizikai feltámadás is, amelyet a Jelenések 20. fejezete nem említ.

A Jelenések 20:4,6 azt jelenti, hogy Krisztussal együtt uralkodunk a földön; ellenkező esetben azt jelentené, hogy ebben az időszakban csak a mennyben uralkodunk Krisztussal együtt.

Ellenérv: A Jelenések 20. fejezete soha nem említi kifejezetten a hívők Krisztussal való uralkodásának végét.

Néhány zsidó szó szerinti 1000 éves millenniumi korszakot értett alatta, amint azt a 2. Énok könyve és a babiloni Talmud Sanhedrin 97b is mutatja. Egy már meglévő szó szerinti fogalom használata, javításra utaló említés nélkül, azt mutatja, hogy a szerző ezt a fogalmat igaznak tartotta.

Ellenérv: Mások nem hittek a millenniumban.

A millenniumi elméletet cáfoló érvek a Jelenések 20. fejezetével kapcsolatban

A Jelenések 20. fejezetével kapcsolatban hat „miért” kérdést kell feltenni.

Miért van szükség a „látás evangéliumára”, amikor Krisztus a millenniumi királyság idején látható lesz, a jelenlegi hit evangéliumát követően?

Miért van elhalasztott Krisztus királysága?

Miért van hosszú szünet Krisztus eljövetele, a feltámadás és az ítélet között, amelyeket a Biblia együtt mutat be?

Miért van két nagy csata és két feltámadás?

Miért hallgat az Újszövetség többi része arról, hogy a második eljövetel összefüggésben állna egy Jeruzsálemben központosuló földi királysággal?

Miután keresztényként meghalsz, miért számítasz arra, hogy feltámadsz, hogy gonosz emberekkel együtt élj ugyanazon a földön?

Ne alapozz egy fontos tanítást egyetlen igehelyre.

Ellenérv: A szó szerinti ezeréves királyság számos más bibliai szakaszon alapul, amint azt a következő rész bemutatja.

A Jelenések 20. fejezeten kívüli premillenniális érvek

A földi évezreddel magyarázható a legjobban

Miután az Eufrátesz kiszárad, egy út nyílik Isten népének maradékának (Ézsaiás11:16 ; 35:8-10).

Az Armageddon a millenniumi korszakot megelőzi (Jelenések16:16 ; Zakariás 12:7-11; 14:2-8,12).

Az izraeliták megtámadják a nem izraeliták földjét (Ézsaiás11:13 –14).

Jákób szolgákká teszi fogvatartóit (Ézsaiás 14:1-17).

A nagy csata után a többi nemzetnek meg kell ünnepelnie a sátoros ünnepet (Zakariás14:12 –21).

A nagy csata után a nem izraeliták közül a túlélők Istenhez fognak könyörögni (Zakariás8:21 –23).

Áldozatokat hoznak az Úrnak, és közülük néhányat lévitának választanak ki (Ézsaiás 66:20–21).

A templomban az eunuchok és a külföldiek is áldozatot mutatnak be (Ézsaiás 56:3–7).

A templom dicsőséggel telik meg (Haggai 2:7).

A templom az ezeréves királyság idején (Ezékiel 40–48).

Állatáldozat a templomban az ezeréves királyság idején (Ezékiel 40:38,42; 43:20-22).

Hely az égőáldozatok lemosására a templomban (Ezékiel 40:38-42).

A lévitáknak mindig lesznek olyan tagjai, akik égőáldozatot mutatnak be Isten előtt (Jeremiás 33:18).

Tisztítsátok meg a lévitákat, és legyenek emberek, akik áldozatokat hoznak, mint a régi időkben (Malakiás 3:3-4).

A mennyei sereget megbüntetik (Ézsaiás 24:21-22).

A gonosz angyalok ítéletet kapnak (1 Korinthus 6:3; Jelenések 20:10).

Sodoma visszatér korábbi állapotába (Ezékiel16:55 ).

Szerencsétlenek azok, akik 100 évesen halnak meg (Ézsaiás 65:20).

Isten rendezi a népek közötti vitákat (Ézsaiás 2:4).

Az egész föld megismeri az Úr dicsőségét (Ézsaiás 11:9; Habakuk2:14 ; Zefánia2:11 ).

A farkas együtt fog élni a báránnyal (Ézsaiás 11:6-8).

Ábrahám leszármazottai megkapják az Eufrátesz folyóig terjedő teljes földet (Mózes15:18 ).

Isten visszaveri az ellenséget, és Jeruzsálem soha többé nem fog félni semmiféle veszedelemtől (Sofóniás3:13 –16; Zakariás 12:7–11; 14:2–8,12).

Jeruzsálem (nem az új) szent lesz (Ézsaiás 4:3).

A zsidók gyászolni fogják azt, akit átdöfték (Zakariás12:10 ).

A prófécia elmúlik (Zakariás 13:3–6; 1 Korinthus 13:9; Mikás 2:6).

Dávid hercegként fog uralkodni (Ezékiel 34:23).

Egyes keresztények jutalmának elvesztése esetleg magában foglalhatja az ebben az időben bekövetkező veszteséget is (Zsidók 6:4-12).

A gonoszok feltámadnak (Dániel 12:2; János5:29 ).

[Néhányan úgy vélik] Góg és Magóg (Ezékiel 38–39).

Ítélet a Jószáfát-völgyben (Jóel 3:1-2).

Hadseregek veszik körül Jeruzsálemet az ezeréves királyság végén (Jóel2:20 ;3:10 ).

Jeruzsálem csodálatos megmentése (Ézsaiás 29:5-9).

Az amillenniális érvek a Jelenések 20. fejezeten kívül

Ahogyan a messiási próféciák az Ószövetség idején sem voltak egyértelműek, úgy a végidőkről szóló próféciák is homályosak a mi korunkban. Vagy szimbolikusak, vagy már Krisztus visszatérése előtt beteljesedtek.

Krisztus két diadalmas visszatérése, amely során két csatában legyőzi ellenségeit, felesleges ismétlésnek tűnik. A hasonlóságok egy egyszerűbb megoldásra utalnak: csak egy csata és egy diadalmas visszatérés van Krisztus részéről.

Ellenérv: Noha Isten annyiszor tehet meg dolgokat, ahányszor csak akarja, Krisztus nem „tér vissza” a földi ezeréves királyság végén. A Jelenések 20:6 azt mondja, hogy 1000 évig uralkodunk Krisztussal.

Miért van millenniumi templom, amikor az Ószövetség már elavult (Zsidók8:13 )? Nem, a millenniumi templom mennyei, amelynek a földi templom csak mása, amint azt a Zsidók 9:23-24 is mutatja.

A Zsidók10:18 -ban már nincs bűnért való áldozat, mert a Zsidók 10:9 szerint Krisztus hatályon kívül helyezte az első szövetséget. A Zsidók9:10 szerint az állatáldozatok külső szabályok voltak, amelyek csak az új rend bevezetéséig voltak érvényben. Hasonlóképpen, a korábbi szabályozást (a lévitikus papságot) a Zsidók 7:18 szerint a mi jobb reménységünk hatályon kívül helyezi. (Lásd még a Zsidók 9:12,24,25-öt.)

Mivel minden keresztény egyetért ebben, miért hoznak áldozatokat az Ezékiel 40:38,42; 43:20-22-ben említett állítólagos ezeréves templomban? Miért van az Ezékiel 40:38-42-ben egy helyiség az égőáldozatok lemosására? Ezeket a földön többé nem fogják végrehajtani; inkább szimbolizálják Krisztust, a mennyei főpapunkat.

Ellenérv: Talán a földi fizikai méretek és szertartási részletek ugyanazon okból szerepelnek, amiért az amillennialistáknak azt kell állítaniuk, hogy a lévitáknak jelenleg is vannak helyiségeik a bikavér lemosására a mennyben! Egyesek szerint ez bűnáldozatra szolgál (még Krisztus után is), mások viszont azt mondják, hogy csupán emlékműről van szó.

Ellen-ellenérv: Az Ezékiel 43:19 szerint a bikák bűnáldozatok voltak a papok számára, a 20. vers pedig azt mondja, hogy tisztítsák meg az oltárt, és engesztelést végezzenek érte.

Ellen-ellen-visszavágás: Az 1000 év célja:

1. diadalmas uralkodás a régi földön (Jelenések 20:6)

2. Lehetőséget adni egyeseknek a lázadásra (Jelenések 20:8-9)

3. Az Ószövetség minden ígéretének beteljesítésére

Mint a régi időkben (Malakiás 3:3–4), nemcsak áldozatok lesznek (Zakariás14:12 –21; Ézsaiás 56:3–7), hanem Isten kiválaszt majd néhány pogányt, hogy léviták legyenek (Ézsaiás 66:20–21). Ahogyan Isten a törvény idejét használta a zsidók tanítására, úgy egy ideig talán most is tanít nekik egy leckét.

K: A Jelenések 20:1–15-ben mi a premillenialisták korai története?

V: A premillennialisták közé tartozik Papias (János apostol tanítványa), a Barnabás-levél, valamint a legtöbb keresztény Hippói Szent Ágoston idejéig. Ahogy Thomas Constable (egy premillennialista) a Jelenések könyvéről írt kommentárjában mondja: „Amikor a teológián héberül tanultam Merrill Unger doktortól, valaki megkérdezte tőle az órán, mit mondana az Úrnak, ha a mennybe érve rájönne, hogy az amillennializmus igaz, a premillennializmus pedig hamis. Unger doktor, aki premillennialista volt, tréfásan azt válaszolta, hogy ezt mondaná: »Sajnálom, Uram. Csak a szavadra hagyatkoztam.« Sok amillennialista elismeri, hogy ha az Újszövetségben Izraelre utaló helyeket Jákób fizikai leszármazottaira vonatkozó utalásokként értelmezzük, akkor premillennialisták leszünk. Ez az »Izrael« szó szokásos jelentése. Ők azonban elutasítják ezt a megközelítést, mert úgy vélik, hogy a próféciákhoz különleges (szellemi, valójában misztikus) hermeneutika szükséges.”

Justin Martyr (kb. 138–165) a „Párbeszéd Tryphóval” című művében említi, hogy a keresztényeknek eltérő nézeteik voltak erről.

K: A Jelenések 20:2-ben szereplő kígyó ugyanaz a kígyó, mint a Mózes 3:1–15-ben?

V: Igen, ez Sátán. Ő már a kezdetektől fogva az emberek között volt, és a Jelenések 20:10 szerint örökre a tűz-tóba lesz vetve.

K: A Jelenések 20:2-ben valóban 1000 évről van szó?

V: A 666 esetleges kivételével a Jelenésekben nincs olyan szám, amely ne lenne szó szerinti. Nincs olyan szám, amely szó szerinti értelemben „rossz”, szimbolikus értelemben pedig „helyes” lenne, így ha nem 1000 évről lenne szó, ez lenne az első ilyen eset. Nyilvánvalóan Isten szemében a „1000 év” kifejezés elég fontos volt ahhoz, hogy hatszor is megismételje: a Jelenések 20:2, 3, 4, 5, 6, 7-ben. A zsidó tanításban létezett a „Messziás napjai” fogalma a 2. Esdrás 7:28 és következő versekben, de ott azt mondták, hogy 400 év lesz.

K: A Jelenések 20:2–3-ban hogyan zárják be a Sátánt?

V: A Sátán fogságának négy szintje van. Először lánccal kötözik meg, majd a Sátánt a feneketlen mélységbe vetik, aztán a mélységet lezárják, végül pedig pecsétet helyeznek rá. Még egy nagyszerű szökésmesternek is sok időbe telne kiszabadulnia onnan. Ne feledjük, hogy a Sátán egykor a legfőbb angyal volt. Most pedig egy másik angyal zárta be.

K: A Jelenések 20:2–15 szerint, a földön zajló ezeréves uralkodás idején, az „Új Jeruzsálem” megjelenése előtt, az emberek továbbra is hús-vér lények lesznek, és férfiakként és nőkként fognak párosodni? Azok, akik az elragadtatás előtt haltak meg, akkor térnek vissza, vagy az ezeréves királyság után?

V: Ez egy pár érdekes kérdés. Egy alapvetőbb kérdés az, hogy az ezeréves királyság idején minden ember ugyanolyan lesz-e. Néhány/minden hívő 1000 évig Krisztussal együtt fog uralkodni (Jelenések 20:4), de mi lesz azokkal, akik nem uralkodnak Krisztussal együtt? A többi halott csak az 1000 év letelte után kel életre (Jelenések 20:5). Az 1000 év letelte után a Sátán képes lesz rá, és sikerrel is jár majd a nemzetek megtévesztésében, és azok körülveszik majd Isten népét (Jelenések 20:7-9).

Emellett nagyon is valószínű, hogy egyesek túlélik az egész nyomorúságot, és meghalás nélkül lépnek be az ezeréves királyságba.

Nincs olyan vers, amely közvetlenül kimondaná, hogy senki, egyesek vagy mindenki képes lesz-e akkor párosodni. A választ azonban egy második alapvető kérdésből következtethetjük ki: születnek-e csecsemők az ezeréves királyság ideje alatt. Ha igen, az azt jelentené, hogy legalább egyesek képesek lesznek akkor párosodni. Meghalhat-e valaki az ezeréves királyság ideje alatt?
Ézsaiás 65:17–25 egy hosszú szakasz, ezért kérlek, nézd meg! Láthatod, hogy arra utal, hogy akkor is születhetnek gyermekek, és meghalhatnak is emberek. Ézsaiás 65:17–25 az ezeréves királyság idejére utal.

A Szentírás nem mondja meg biztosan, hogy a felragadás előtt elhunyt hívők mikor fognak feltámadni; de a legtöbb keresztény úgy véli, hogy ez az ezeréves királyság kezdetén fog megtörténni. A Szentírás azonban egyértelműen kijelenti, hogy legalább néhány, aki hitetlen volt és a felragadás előtt halt meg, az ezeréves királyság után visszatér majd.

K: Miért támadnak fel a Jelenések 20:5 szerint a meg nem üdvözült halottak az ezeréves királyság végén?

V: A Biblia nem mondja meg, miért támadnak fel a meg nem üdvözült emberek a millenniumi korszak végén. Az egyik feltételezés szerint, bár az emberek a halál után nem kapnak második esélyt, azoknak, akiknek soha nem volt egyetlen esélyük sem arra, hogy meghallják az igazi evangéliumot, lehetőségük lesz döntést hozni.

K: A Jelenések 21:8-ban és a Jelenések 21:27-ben, mivel azok, akik szégyenletes dolgokat cselekszenek, a mennyországon kívül lesznek, hogyan juthatnak be különböző gonosz emberek a mennyországba, még akkor is, ha megbánták bűneiket és életüket Istennek adták?

V: A Jelenések 21:8 és a Jelenések 21:27 azokra az emberekre utal, akik jelenleg követik el ezeket a cselekedeteket, nem pedig azokra, akik korábban követték el őket, de megtisztultak és megbocsátást nyertek.

K: A Jelenések 20:7–10-ben kik azok a Góg és Magóg?

V: Gógot és Magógot az Ezékiel 38–39-ben is említik. Mivel két név szerepel, két (vagy több) országról van szó, bár egyesek úgy vélik, hogy egy nemzetről és annak uralkodójáról van szó. Három nézet létezik:

Mindkettő a volt Szovjetunió területén található, vagyis Oroszországban és a volt szovjet köztársaságok egy részében vagy egészében.

A volt Szovjetunió és Törökország: ez szerint Góg a szkíták (akik Ukrajnában és Oroszországban éltek) és Törökország földje.

A harmadik nézet szerint általában a nem zsidó nemzetekről van szó. De ha így van, akkor miért nem egyszerűen csak „a nemzetek” szerepel a szövegben?

Földrajzi szempontból Oroszország hatalmas, de a népsűrűsége nagyon alacsony, kivéve Moszkvát, a legdélibb és a legnyugatibb részeket.

K: A Jelenések 20:10,15-ben mit tanítottak a korai keresztények azokról, akik elutasították Krisztust, és az őket érő büntetés örökkévalóságáról?

V: A Jelenések 20:14–15 így szól: „Akkor a Halál és a Hádész a tűz-tóba vetettek. Ez a második halál – a tűz-tó.” Ezután már nem lesz többé halál. A Jelenések 21:4 így szól: „…nem lesz többé halál, sem gyász, sem sírás, sem fájdalom, mert a korábbi dolgok elmúltak.”

De vajon ez azt jelenti-e, hogy minden büntetésnek is vége van? Nem lehet, mert a Jelenések20:10 azt mondja, hogy az ördögöt és a hamis prófétát éjjel-nappal örökké és mindörökké kínozni fogják.

Mi történik azokkal az emberekkel, akiknek a neve nincs beírva az élet könyvébe? A Jelenések 20:15 így szól: „És ha valakit találtak, akinek a neve nem volt beírva az élet könyvébe, azt a tűz-tóba vetették.” A 14. versben éppen az állt, hogy ez a második halál. Tehát ezután senki sem fog meghalni, sem lelkileg, sem más módon, de azok az emberek, akik már lelkileg halottak a tűz-tóban, ott maradnak.

Egyetérthetünk abban, hogy a korai egyházi írások nem szentírások, mivel tévedhetnek. Ugyanakkor közülük sokan jobban ismerték az újszövetségi görög nyelvet, mint bárki ma, és nézeteik – bár nem nyújtanak abszolút bizonyítékot – véleményem szerint erőteljesen alátámasztják azt, amit az újszövetségi görög nyelvben valójában szándékoztak kifejezni.

Polikárp (155) bátran így szólt gyilkosaihoz, mielőtt élve elégették: „Olyan tűzzel fenyegetnek, amely egy órán át ég, majd rövid idő múlva kialszik, de nincsenek tisztában a jövőbeli ítélet tüzével és az örök büntetéssel, amelyet az istentelenekre tartogatnak.” Polikárp vértanúságáról, 11. fejezet, 41. oldal

Justinus vértanú (kb. 138–165) Minden ember teste feltámad, egyesek a halhatatlanságra, mások pedig örök érzékenységgel az örök tűzre, a gonosz ördögökkel együtt. Justinus vértanú első védelme, 52. fejezet, 180. oldal

Az örök tűz említése. Justinus vértanú második védelme, 2. fejezet, 188. oldal

Az ördögöket és azok szolgáit az örök tűzbe zárják. Justinus vértanú második védelme, 8. fejezet, 191. oldal; 9. fejezet, 191. oldal

Justinus mártírnak vannak más utalásai is.

Athenagoras (177) De mivel a hiábavalóság (mégsemesség) kizárt Isten cselekedeteiből, ezért nemcsak a léleknek van örök létezése, hanem a testnek is – A halottak feltámadásáról, 15. fejezet, 157. oldal

Theophilus, Antiochia püspöke (168–181/188) „…ha most továbbra is hitetlenek maradtok, a jövőben meggyőződhettek erről, amikor az örök büntetések gyötrelmei között szenvedtek…” Levél Autolycushoz, 1. könyv, 14. fejezet, 93. oldal

Theophilusnak vannak más hivatkozásai is.

Irenaeus (182–188) megemlítette az örök tüzet az ördög és angyalai számára. Irenaeus: Az eretnekségek ellen, 2. könyv, 7.3. fejezet, 367. oldal

Azok, akik nem fogadják el (Ádám) üdvösségét, örökre kizárják magukat az életből, mivel nem hiszik, hogy a elveszett juhot megtalálták. Irenaeus: Az eretnekségek ellen, 3. könyv, 23. fejezet, 457. o.

Minucius Felix (Kr. u. 210) Említést tesz az örök büntetés tüzéről a Minucius Felix: Octavius című művében, 35. fejezet, 195. o. Megjegyezzük, hogy nem csupán a tűz volt örök, hanem a büntetés is örök volt.

Alexandriai Kelemen (193–217/220) „mert a bűn örök halál.” A pogányokhoz intő szó, 11. fejezet, 204. oldal

Tertullianus (198–220) az Ad Nationes című művének 1. könyvében, 7. fejezetében, 116. oldalon említi az örök életet és a végtelen tűzben való örök büntetést

A halál után az ártatlan csecsemő nem szenved az örök büntetést. Tertullianus: Öt könyv Marcionnak adott válaszként, 4. könyv, 157. oldal

Hippolytus (Kr. u. 222–236) a „Beszédek és homíliák” című művének 40. töredékében (252. o.) azt írja, hogy az elítélt és elveszett emberek örök büntetésben részesülnek.

Karthágói Ciprián (kb. 246–258) így fogalmaz: „akit e világ elhagyásakor az örök láng fog gyötörni végtelen büntetésekkel” – Ciprián: „Értekezés” 7.13, 472. o.

Végül, ha egészen Pálig visszamegyünk, vegyük észre átkának (görögül anathema) komolyságát: „Csodálkozom, milyen gyorsan elfordultok attól, aki Krisztus kegyelméből elhívott benneteket, és egy másik evangéliumhoz fordultok – ami nem is evangélium. Nyilvánvalóan vannak, akik zavarnak titeket, és megpróbálják eltorzítani Krisztus evangéliumát. De ha mi magunk vagy akár egy mennyei angyal is olyan evangéliumot hirdetne, amely ellentétes azzal, amit nektek hirdettünk, legyen átok alatt! Ahogy korábban is mondtuk, úgy mondom most is: Ha valaki olyan evangéliumot hirdet nektek, amely ellentétes azzal, amit kaptatok, legyen átok alatt!” (Galata 1:6–9)

Szóval milyen a pokol? Úgy gondolom, egyfajta kozmikus állatkertnek lehetne tekinteni. Olyan, mintha valaki azt mondaná Istennek: „Nem akarom, hogy te legyél az életem Ura, és nem fogom meggondolni magam.” Isten pedig így válaszol nekik: „Sajnálom, de megadom nektek, amit kértek. Létrehozok egy másik univerzumot, és ti elmehettek abba az univerzumba, és ott azt csinálhattok, amit akartok.” Természetesen nem lesznek ott egyedül; a démonok és mások, akik hasonló döntést hoztak, szintén ott lesznek. Mivel Isten minden szeretet forrása, attól is el lesznek választva. Ha voltak barátaik, akik szintén a Tűz-tóba kerültek, a Tűz-tóban már nem lesznek többé barátok. Nem tudom, hogy az emberek elmebetegek lesznek-e, amikor a Tűz-tóba kerülnek, de feltételezem, hogy egy idő után elmebetegek lesznek. Ó, milyen szörnyű az a hely, ahol az embernek az a szabadsága, hogy elhatárolódjon Istentől, a következmények igazságosságában elvész.

Egy ajánlott könyv C. S. Lewis A nagy válás című műve. Ennek semmi köze a házassághoz és a váláshoz, hanem egy kitalált történet azokról az emberekről, akik a pokolba kerültek, és lehetőséget kaptak arra, hogy elmenjenek onnan a mennybe, de alapos megfontolás után úgy döntöttek, hogy mégis inkább a pokolban akarnak maradni. Kitalált történet, de lenyűgöző könyv. Van azonban benne egy bibliaellenes elem. C. S. Lewis úgy gondolta, hogy a pokolban lévő ember esetleg megbánhatja bűneit, és a mennybe juthat. Lukács 16:26 azonban azt mondja, hogy ott áthághatatlan szakadék van.

De ha megállapítjuk, hogy mind a Szentírás, mind az őskeresztény egyház egyöntetűen tanította azok örök büntetését, akik elutasították Krisztust, akkor a következő kérdés az, hogy ez hogyan egyeztethető össze azzal, amit Isten a Szentírásban kinyilatkoztatott az Ő igazságosságáról azok iránt, akik eleve soha nem hallottak róla? Lásd az oldalt: www.BibleQuery.org/Doctrine/NeverHeardTheGospel/WhatAboutThoseWhoDiedBeforeHearingTheGospel.html

K: A Jelenések 20:12; 3:5; 13:8; 17:8 versekben mi az Élet Könyve?

V: Ez az a könyv, amelybe az üdvözültek összes neve be van írva. Az egyik nézet szerint mindazoknak, akik üdvözülni fognak – és kizárólag nekik –, a nevük már a világ teremtése óta be van írva oda, ahogyan azt a Jelenések 17:8 mondja. Egy másik nézet szerint eredetileg mindenki neve szerepel az Élet Könyvében, de egyesek nevét később kitörlik, amint azt a 2Mózes 32:32–33 mondja. Dávid a 69. zsoltár 28. versében imádkozik azért, hogy a gonosz embereket töröljék ki az élők könyvéből, és ne írják be őket az igazak közé.

Ettől függetlenül Nehémiás a Nehémiás 13:14-ben arra kéri Istent, hogy jó cselekedeteit ne töröljék ki, de ez egy másik könyv. Isten azzal is fenyeget, hogy egyes gonosztevők nevét kitörli az ég alól, de ez más kérdés.

K: A Jelenések 20:14-ben hogyan lehet a halált és a Hádészt a tűz-tóba vetni?

V: A tűz-tó élettelen dolgokat is befogadhat, éppúgy, mint az élőlényeket.

K: A Jelenések 20:15-ben hallott már valaki korábban a második halálról?

V: Igen, ez nem volt teljesen új kifejezés. A Mózes 5. könyve 33:6-hoz fűzött palesztin Targum így szól: „Hadd éljen Rúben ebben a világban, és ne haljon meg a második halálban, amelyben a gonoszok meghalnak a jövő világban.”

K: A Jelenések 21:1 szerint az új föld lényegében a helyreállított régi föld lesz?

V: Alapvetően ugyanaz lehet, de a felszínen nagyon más lesz. A Jelenések 21:1 azt mondja: „a tenger már nem volt”, a Jelenések 21:5 pedig azt, hogy Isten mindent újjá teremt. Emellett a Rómaiakhoz írt levél 8:19–22 is azt mutatja, hogy Isten nem engedte meg a bukott embernek, hogy egy bukás előtti teremtésben éljen. Maga a teremtés is megújul.

Az „új” szó minőségileg újat vagy megújultat jelent, szemben az időbeli újdonsággal – az Expositor’s Bible Commentary 12. kötete 592–593. oldalának értelmében. A Jelenések 21:1 és az azt követő versek azonban azt mondják, hogy az első ég és föld elmúltak.

Mindazonáltal a Jelenések 21:1 és következő versei végén azt mondja, hogy többé nem lesz tenger, így alapvetően más lesz.

K: A Jelenések 21. fejezete ugyanazt a helyet írja-e le, mint az Ezékiel 40–48, az Ézsaiás 60 és az Ézsaiás 65:17–25, vagy sem?

V: Nem, az első kettő esetében nem, az Ézsaiás 65:17–25 esetében pedig részben igen. Az Ezékiel 40–48 a millenniumi templomot írja le. Ez nem ugyanaz, mivel az új égben és az új földön nincs templom. Annak ellenére, hogy az Ézsaiás 60:1–5a jól illeszkedik a Jelenések 21-hez, ezek nem ugyanazok. A Jelenések 21:1 azt mondja: „a tenger már nem volt”, de az Ézsaiás 60:5 azt mondja: „a tenger kincseit elhozzák neked”. Az Ézsaiás 60 az ezeréves királyság idejére utal. Az Ézsaiás 65:17–25 az új égéről és az új földről beszél. Azonban az ezeréves királyság és az új ég és föld itt összefonódhatnak, mivel a jövőről van szó.

K: A Jelenések 21-ben lehetséges-e, hogy ez is a Millenniumi Királyság részét képezze?

V: Nem, és a válasz könnyen „látó” (sea). A tenger kiemelt szerepet játszik az ezeréves királyságban a Zsoltárok 72:8-ban („uralkodj tengertől tengerig”); Ézsaiás 11:9,11 („az Úr ismerete, mint a tenger tele van vízzel”); Ezékiel 47:8–20; 48:28; Zakariás 9:10; 14:8. A Jelenések 21:1-ben már nincs tenger. Az Élet folyójából azonban továbbra is bőséges édesvízünk lesz a Jelenések 22:1–2 szerint.

K: A Jelenések 21:1–3-ban az első ég és föld a régi törvényt jelenti-e, az új ég és föld pedig a Bahá’u’lláh alatt érvényes új törvényt, és a tenger hiánya azt jelenti-e, hogy mindenki Bahá’u’lláht fogja követni, ahogyan a bahá’íok a „Néhány megválaszolt kérdés” című mű 67–68. oldalán tanítják?

V: Nem. A Jelenések 21:2 szerint az Új Jeruzsálem olyan, mint a menyasszony a férje (Isten) számára. Mi, keresztények, metaforikusan Krisztus menyasszonya vagyunk, nem pedig valamely törvényé. A Jelenések 21:4–5 szerint Isten letöröl minden könnyet a szemükről. Nem lesz többé halál, gyász, sírás vagy fájdalom. Ez a prófécia nem teljesült Bahá’u’lláh életében. Ez csak Krisztus visszatérése után fog beteljesülni.

K: A Jelenések 21:4 szerint, mivel a mennyben többé nem lesznek könnyek, vajon sírnak-e az angyalok, amikor vétkezünk, és sír-e Isten?

V: Ez a szentírási hely nem mondja meg, hogy az angyalok jelenleg sírnak-e vagy sem. A Jelenések 21:4 csak azt mondja, hogy ettől kezdve Krisztus menyasszonya (a hívők) többé nem fog sírni, és feltehetően az angyalok sem fognak sírni. Lehet, hogy a múltban, a mennyei háború idején volt sírás. Természetesen a földön Jézus sírt Jeruzsálem városa miatt a Máté 23:37–39-ben és a Lukács 19:41–44-ben.

K: A Jelenések 21:8 szerint Isten minden hazugot a tűz-tóba vet, akkor miért küld Isten megtévesztéseket az embereknek a 2. Thesszaloniki 2:9–12 szerint?

V: A válaszban négy szempontot kell figyelembe venni.

Elméletileg szólva, még ha Isten másokat is megbüntetne azért, hogy megtévesztést küldenek, miközben Ő maga is küld megtévesztést, az nem lenne ellentmondás. Nincs olyan követelmény, hogy Istennek be kell tartania azt, amit teremtményeinek parancsol. Például Isten elfogadja az imádatot, de nekünk nem szabad elfogadnunk az imádatot. Istennek van bosszúja, de nekünk nem szabad bosszút állnunk. Mindazonáltal Isten nem téveszti meg az embereket.

A hazugság azt jelenti, hogy olyasmit mondunk vagy írunk, amiről tudjuk, hogy nem igaz. Istennek abszolút tudása van, és Isten szava teremtette meg minden dolgot (1Mózes 1:1). Isten nemcsak hogy nem hazudik, de hazudni sem tud, ahogyan azt a Zsidókhoz írt levél6:18 mondja.

Még az őszinte emberek is kelthetnek téves benyomást, például amikor távozáskor égve hagyják a villanyt, hogy elriasszák a betörőket. Ez azonban nem hazugság.

Isten megtévesztéseket küld, de amikor ezt teszi, nem hazudik. Például az 1. Sámuel 16:1–5-ben Isten utasította Sámuelt, hogy menjen Betlehembe, és adjon félrevezető magyarázatot. Alig egy fejezettel korábban, az 1. Sámuel 15:29-ben az áll, hogy Isten nem hazudik. Így a hazugság fogalma itt nem foglalja magában azt, hogy az embereket félrevezessék.

Lásd még a 2. Thesszalonikiakhoz írt levél 2:11-re adott választ a „When Critics Ask” című könyv 495. oldalán.

K: A Jelenések 21:14-ben pontosan kik azok a tizenkét apostol?

V: A legtöbb ember úgy tekinti őket, mint a tizenkét tanítványt, kivéve Júdás Iskariótot, és hozzáadva Pált. Máté valószínűleg nem szerepel közöttük. Az Apostolok cselekedetei 1:23–26 szerint ez egy emberi kinevezés volt, amelyet Isten sem elítélt, sem jóvá nem hagyott. Mátéról ezután sem az Újszövetségben, sem az egyháztörténelemben nem hallunk többet.

K: A Jelenések 21:14–17-ben mi az érdekes a város méreteivel kapcsolatban?

V: A hossz, a szélesség és a magasság mind egyenlő, 12 000 furlong, vagyis stadion. Egyesek úgy gondolták, hogy ez lehet kocka, piramis, gömb vagy más alakzat, csakhogy a görög szó, a tetragonos, vagyis „négyoldalú”, kockára utal. Babilont és Ninivét négyzet alakúra tervezték, és a zsidó Talmud Baba Bathra 75b szerint az Új Jeruzsálem kocka lesz. A szimmetria gyönyörűnek tekinthető. Ez a távolság körülbelül 1 400 mérföldnek vagy 2 200 kilométernek felel meg, bár egyesek szerint 1 500 mérföld. Ez nagyjából megegyezik a légvonalban mért távolsággal New York City és a texasi Houston között, vagy Houston és a Los Angelestől északnyugatra fekvő kaliforniai Malibu között, illetve a texasi Brownsville és az észak-dakotai Fargo között, vagy a libanoni Bejrút és az olasz Velence között. Ez egyben a távolság Hanoitól Pekingig, valamint a franciaországi Elzász-Lotaringiától az oroszországi Moszkváig. Ez a távolság az ugandai–dél-szudáni határtól északra az egyiptomi–szudáni határig is. Ez egy meglehetősen nagy város. Természetesen nem tudjuk, mekkora méretűek leszünk a mennyben, vagy hogy megváltoztathatjuk-e a méretünket, és nem feltétlenül lesz mindenki mindig az Új Jeruzsálemben, mert vannak kapuk, amelyeken be- és kijárhatunk, és a föld nemzetei dicsőségüket és tiszteletüket viszik majd oda a Jelenések 21:24–25 szerint. Ez „egy város lesz, amely soha nem alszik”, mivel ott nem lesz éjszaka.

Ez a város, amelynek oldalhossza körülbelül 1 400 mérföld, nagyon különbözik az Ezékiel által a Millenniumban leírt várostól, amelynek oldalhossza körülbelül 4 500 könyök, vagyis körülbelül 1,25 mérföld volt.

A fal vastagsága körülbelül 200/216 láb (67/72 yard) volt. Ha esetleg kíváncsi lennél rá: az Apollo űrhajó falának vastagsága 1,8 és 6,9 centiméter között változik.

K: A Jelenések 21:17–21-ben miért szeretik az emberek a drágaköveket, és hogyan kell nekünk drágakövekhez hasonlónak lennünk?

V: A csiszolatlan drágakő matt, részben más kőzetek veszik körül, és általában nem túl lenyűgöző. Nem a kő színe teszi széppé, hiszen készíthetünk olyan színes papírt, amely pontosan megegyezik a színével. De egy jól csiszolt gyémántot vagy más drágakövet azért tartanak szépnek, mert csillog, vagyis visszatükrözi és összpontosítja a fényt. Visszatükrözheti és összpontosíthatja a fényt ugyanazon a hullámhosszon, amelyen a fényt fogadja, mint egy tükör vagy egy gyémánt, vagy átalakíthatja azt egy másik színre, mint egy rubin vagy más színes drágakő. A kalcedon, amelynek neve a Kalcedon városból származik, világos kék-zöld színű volt, más színű csíkokkal. A Jelenések 21:11-ben szereplő „ragyogás” vagy „fény” jelentésű görög szó szó szerint „fényhordozót” jelent. A Septuagintában, a Mózes első könyve 1:3, 14, 16 versekben a napra, a holdra és a csillagokra használják.

Történelmi szempontból az egyik fő ok, amiért Julius Caesar úgy döntött, hogy meghódítja Nagy-Britanniát, az volt, hogy hallott az észak-walesi és skóciai édesvízi kikötőkben és folyókban folyó gyöngyhalászatról.

Mellékesen megjegyezzük, hogy a számítógépes grafikai tervezés során a szép háttérképeket gyakran a fény visszaverődésének és fókuszálásának utánozásával hozzák létre. A számítógépes játékokban a „sugárkövetés” (ray-tracing) a realizmus egyik matematikailag bonyolult eleme, amelynek célja, hogy a fényforrások alapján helyesen ábrázolja a megvilágítást és az árnyékokat. Régebben sok híres művész, például Rembrandt, éppen azért vált híressé, mert képein ügyesen használta a fényt és az árnyékokat.

Életünkben, amíg még a földön vagyunk, alapvetően az a küldetésünk, hogy visszatükrözzük és fókuszáljuk Krisztus fényét. Isten igazságát torzítás nélkül kell tanítanunk, de annak alkalmazását a körülményeink árnyalatainak megfelelően kell tükröznünk. Isten fényét mások számára – mind a hitetlenek, mind a hívők számára – kell fókuszálnunk, hogy élesebben lássák a kontrasztot.

Végül, mivel Isten szeretetét kell tükröznünk, és az embereknek egy pillantást kell engednünk a mennyország ragyogására, várakozással kell tekintenünk arra, hogy eljussunk egy ilyen gyönyörű helyre, ahol Isten ragyogó fénye árad, és egymásról visszatükröződik.

K: A Jelenések 21:17–21 szerint ezek pontosan úgy fognak kinézni, mint ezek a drágakövek és az arany?

V: Lehet, hogy nem pontosan úgy fognak kinézni, mint a drágakövek, és az arany is más tulajdonságokkal rendelkezik, mint a földi arany.

K: A Jelenések 22:1–2-ben a víz a Szentlélek szimbóluma, és ez a vers azt jelenti, hogy a Szentlélek az Atyától és a Fiútól származik?

V: Nem. Bár a Szentlélek valóban az Atyától és a Fiútól származik, ez a vers nem ezt mondja. A víz itt egyszerűen víz, és semmi nem utal arra, hogy a Szentlélek lenne. Mellékesen megjegyezzük, hogy érdekes módon egyetlen nikéai zsinat előtti író sem idézett a Jelenések 22:1–7a-ból.

K: A Jelenések 22:2-ben szereplő életfa ugyanaz, mint a Mózes első könyve 2:9-ben, vagy Jézusra utal?

V: Igen és nem. Ez „az” életfa. A Szentírásban semmi nem utal arra, hogy ez más életfa lenne, mint a Mózes első könyve 2:9-ben, vagy hogy több életfa is létezett volna. Jézust soha nem nevezték életfának, és ez a Jézusra vonatkozó metafora ellentmondana a következő versnek, ahol Jézust a Bárányként említik.

K: A Jelenések 22:2-ben hogyan szolgálnak a levelek a nemzetek gyógyítására?

V: Bár a Szentírás nem mondja meg, néhány dolgot megfigyelhetünk. Az itt szereplő görög szó, a therapeian, szó szerint „egészséget adót” jelent, és ebből származik az angol „therapy” (terápia) szó. Nyilvánvalóan továbbra is szükség lesz az életfájából való étkezésre a halhatatlanság érdekében, és szükség lesz a levelekre is, „hogy mindenki egészséges maradjon”.

K: A Jelenések 22:3-ban milyen jelentősége van annak, hogy nincs átok?

V: Nincs halál, nincs betegség, nincs bűn, nincs bűnös természet, nincs fáradozás az élelemért, és nincs a természet rabsága – mindez ok arra, hogy ezt igen jelentősnek tartsuk.

K: A Jelenések 22:4a-ban mi a jelentősége annak, hogy látni fogjuk Isten arcát?

V: Ádám és Éva a bűnbeesés előtt láthatták Isten arcát, de a bűnbeesés után elbújtak. Még Mózesnek sem volt szabad Isten arcát látnia. De itt minden hívő láthatja majd Isten arcát.

K: A Jelenések 22:4f-ben mi a jelentősége annak, hogy Isten neve a homlokukon van?

V: Akárcsak egy tetoválás, ez is egy állandó jel volt arra, hogy ki vagy, vagy kinek tartozol. Amikor a papokat felkenték, az olaj egy részét a homlokukra kenték.

Azok, akiknek a homlokán a fenevad jele volt, nem viselhették Isten nevét a homlokukon, mert a homlokuk helye már foglalt volt. Vannak, akik elutasítják Krisztust, nem azért, mert nem elég okosak, és nem is Krisztus iránti gyűlöletből, hanem azért, mert a fejük „már foglalt” valami mással.

K: A Jelenések 22:6–20-ban hogyan mondhatta Jézus, hogy hamarosan eljön, ha ez már majdnem 2000 évvel ezelőtt volt?

V: Bár 2000 év Isten számára nagyon rövid idő, és a hét gyülekezetnek írt levelekben szereplő események közül néhány csak néhány évvel később történt, van egy ennél is jelentősebb ok.

A „hamarosan” itt bármikor jelenthet, és ezt a tanítást „Krisztus közeli visszatérésének” nevezik. Krisztus azt mondja: „Ezért vigyázzatok, mert nem tudjátok, melyik napon jön el a ti Uratok.” (Máté 24:42) Lásd még a Filippi 4:5, az 1. Thesszaloniki 4:15 és az 1. Péter 4:7-ről szóló fejtegetést.

Ráadásul a mi saját távozásunk is „közeleg”. Van-e köztünk bárki is, aki abszolút bizonyossággal tudja, hogy holnap reggel fel fog ébredni?

K: A Jelenések 22:9f-10 szerint ezt a könyvet fel kell bontani, hogy az emberek elolvashassák, vagy rejtélynek kell maradnia?

V: A „rejtély” jelentésű görög szó, a mysterion, a görögben kissé más jelentéssel bír, mint az angolban. Görögül a rejtély nem feltétlenül jelent valami nehezen meghatározhatót vagy nehezen érthetőt; inkább egyszerűen azt jelenti, ami még nem lett kinyilatkoztatva. Például az evangélium rejtély volt az Ószövetségi szentek számára. Most tehát kinyilatkoztatott, és itt arra buzdítanak minket, hogy olvassuk és értsük meg.

Ennek ellenére vannak a Jelenések könyvének olyan aspektusai, mint például a hét mennydörgés, amelyek még mindig lezárva vannak. Elolvashatjuk a Jelenések könyvében szereplő próféciákat, és bizonyos mértékben meg is érthetjük őket, de a teljes képet csak akkor fogjuk tisztán látni, amikor azok beteljesülnek. Ez olyasmi, mint amikor az Ószövetségi szentek megérthették a Messiás fogalmát, de a teljes kép csak akkor vált világossá, amikor Jézus először eljött.

K: Miért áll a Jelenések 22:11-ben, hogy „hagyják”, hogy egyesek gonoszak legyenek?

V: Ezt a Jelenések 8–22: Exegetikai kommentár című mű 502–503. oldalán „visszavonulásra utaló »hagyja«” néven említik, szemben a „bátorításra utaló »hagyja«”-val. Ez azt jelenti, hogy megengedik az embereknek, hogy gonoszt cselekedjenek, nem pedig arra buzdítják őket, hogy gonoszak legyenek.

K: Miért szerepel a „cselekedet” szó itt egyes számban a Jelenések 22:12-ben?

V: Ahelyett, hogy életünket sok apró cselekedet (jó és rossz) összességeként tekintenénk, ez azt hangsúlyozza, hogy életünket egyetlen, folyamatos cselekedetként is lehet értelmezni. Hasonlóképpen, az emberek nem „életük cselekedeteiről” beszélnek, hanem „életük cselekedetéről”. Ez a szó az 1 Korinthus 3:12–15-ben is egyes számban szerepel.

K: A Jelenések 22:13-ban hol láttuk már korábban ezt a három címet?

V: A könyv elején az „Alfa és Omega” cím Isten Atyára vonatkozik a Jelenések 1:8-ban és a 21:6-ban is. Az „Első és Utolsó” cím Krisztusra vonatkozik a Jelenések 1:17-ben és 2:8-ban, de Istenre (Yhwh) is vonatkozik az Ézsaiás 44:6-ban és 48:12-ben. A „Kezdet és Vég” cím Isten Atyára vonatkozik a Jelenések 21:6-ban. Az Atya és a Fiú több mint 30 nevet és címet oszt meg egymással.

K: A Jelenések 22:14; 1:3; 14:13; 16:15; 19:9–10; 20:6; 22:7 versek „boldogságok” vagy áldások. Melyek a hét boldogság közötti hasonlóságok és különbségek?

V: Ez a hét boldogság, vagyis a hét áldás, amelyet Isten kínál, összhangban áll azzal, hogy a hét a könyv témája. Röviden összefoglalva: azok, akik hallgatnak; azok, akik meghalnak; azok, akik ébren maradnak és megőrzik ruhájukat; azok, akiket meghívnak; azok, akik részesülnek az első feltámadásban; azok, akik megtartják a szavakat; és azok, akik kimossák ruhájukat. Mindegyikhez feltételek kapcsolódnak. Csak a 16:15 beszél azokról, akik nem felelnek meg a feltételeknek. Csak a 20:6 és a 22:14 mondja el az áldás eredményét.

K: A Jelenések 22:14-ben, mivel kegyelem által vagyunk megmentve, miért fontos betartani az Ő parancsolatait?

V: Az Efézusbeliekhez írt levél 2:8-9 szerint kegyelem által üdvözülünk, nem cselekedetek által, de az Efézusbeliekhez írt levél 2:10 szerint azért üdvözültünk, hogy jó cselekedeteket tegyünk. Jézus a Máté 7:16-27-ben azt mondta, hogy gyümölcseikről ismeritek meg őket, a Jakab 2:14-26 pedig azt mondja, hogy a cselekedetek nélküli hit halott. Isten parancsainak betartása nem érdemli ki számunkra az üdvösséget, de az üdvözültek vágyni fognak arra, hogy betartsák Isten parancsait. Ha nem akarsz betartani Isten parancsait, akkor nagyon valószínű, hogy nem vagy üdvözülve.

K: A Jelenések 22:15-ben hol van a „városon kívül”?

V: Ez nem egy harmadik sors. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy kizárva a városból, és így a tűz-tóban. A kutyák metaforaként szolgáltak azokra az emberekre, akik aljas cselekedeteket követtek el. A varázslók, görögül pharmakoi, utalhatnak varázslókra vagy olyanokra, akik mérgeket vagy más kábítószereket állítanak elő. Így a kábítószer-kereskedők is ide sorolhatók.

K: A Jelenések 22:16a-ban ki az Jézus angyala?

V: Az angyal jelenthet hírnököt is. Bár ez esetleg Jánosra, a Jelenések írójára utalhat, valószínűbb, hogy egy mennyei lényről van szó, aki Jézus hírnöke volt János számára.

K: A Jelenések 22:16b-ben miért fontos, hogy Jézus Dávid gyökere és sarja?

V: Másodsorban azért, mert Jézus teljes mértékben ember, az emberiség része, mivel Dávid leszármazottja. Elsősorban azonban azért, mert az ígéretek, amelyeket Isten Dávid leszármazottainak tett, Krisztusban teljesednek be.

K: A Jelenések 22:16-ban ki a ragyogó hajnalcsillag?

V: Ez az ige kifejezetten kijelenti, hogy Jézusra utal. Sátán is hajnalcsillag volt, mert a Jób 38:7 szerint minden angyal hajnalcsillag volt. Ugyanakkor, bár Sátán is hajnalcsillag volt, az Ézsaiás 14:12 szerint ő az a hajnalcsillag volt, aki leesett az égből. A „hajnalcsillag” a nagy mennyei dicsőség címe, és Jézus megígérte, hogy a Jelenések 2:28 szerint azoknak, akik győzedelmeskednek, megadja a hajnalcsillagot.

Korai történelmi megjegyzésként Hippolytus (222–235/6) „Minden eretnekség cáfolata” című művének 10. könyvében, 29. fejezetében, 151. oldalán említi, hogy Isten Logosza a Hajnalcsillag.

K: A Jelenések 22:16-ban, mielőtt az Újszövetség Jézusáról prédikálnál, el kellene olvasnod az Ézsaiás 14:12-t, amelyben Isten Sátánt a „Hajnalcsillagnak” (NIV) nevezi, a King James-féle fordításban pedig Lucifernek (Lucifer = Hajnalcsillag). Ezután el kellene olvasnod a Jelenések22:16 részét, amelyben Jézus magát a Hajnalcsillagnak nevezi. Így van, Jézus azt állítja, hogy ő Lucifer.

Ezekkel az információkkal végre megértheted, miért hatnak a kereszténységre oly sok pogány rituálé és hit: Sátán az, aki megalkotta. Egy dolog, amit biztosan tudunk, az, hogy az igazi Jézust Izráel fiaihoz küldték. Így a pogányokhoz küldött Jézus nem más volt, mint maga Sátán.
„És nem parancsoltak nekik mást, mint hogy imádják Istent, őszinte odaadással szolgálják Őt, hűek legyenek a hitben, rendszeresen imádkozzanak, és rendszeresen gyakorolják az adakozást. Ez az igaz és egyenes vallás. Azok, akik elutasítják az igazságot a Könyv népe és a többistenhívők közül, a POKOL TŰZÉBEN fognak lenni, hogy ott örökké lakozzanak; ők a teremtmények közül a LEGROSSZABBAK. Azok pedig, akik hisznek és igaz cselekedeteket tesznek, ők a teremtmények közül a legjobbak (Korán 98:5–7). (Ezt egy muszlim mondta.)

V: A „hajnalcsillag” kifejezés nem Lucifert jelenti; a hajnalcsillag azt jelenti, hogy mennyei dicsőségben részesül, Lucifer pedig egy hajnalcsillag volt, aki leesett a mennyből. Sok hajnalcsillag létezik, mert ezt az angyalokra is alkalmazták (Jób 38:7), és különleges értelemben Krisztusra is (2 Péter 1:19; Jelenések 22:16b). A Jelenések 22:16b Jézust Dávid leszármazottjának is nevezi. Dávidnak sok leszármazottja volt, de Jézus egy különleges, megígért értelemben Dávid leszármazottja.

Ézsaiás 14:12 szerint a Sátán is birtokolta a hajnalcsillag hatalmas mennyei dicsőségét, amíg el nem vesztette azt, amikor leesett a mennyből.

Ez a cím ahhoz hasonló, ahogyan minden hívő, férfi és nő egyaránt, megkapja az Isten fiainak címét és kiváltságait (Galata 3:26-29), de különösen Jézus az Isten egyszülött Fia (János 3:16). Egyébként a hívők is megkapják Jézustól a „hajnalcsillagot” a Jelenések 2:28 szerint.

Ami az állítólagos pogány eredetet illeti, valaki egyszer azt mondta: „Aki üvegházban lakik, ne dobáljon köveket.” Sok muszlim talán nem ismeri azokat a dokumentumokat, amelyek szerint Mohamed maga is oly sok közös tanítást hirdetett az iszlám előtti arab vallással.

Az arabok egy formátlan követ imádtak. Arnobius: A pogányok ellen (297–303), 6. könyv, 10. fejezet, 510. oldal

Tertullianus, aki Kr. u. 198–220 között írt, megemlíti, hogy az arab pogány nők egy szemük kivételével teljesen el voltak takarva. *A szüzek eltakarásáról*, 9. fejezet, 37. oldal

A zsidókhoz hasonlóan az arabok is gyakorolták a körülmetélést, Bardaisan of Syria (154–224–232) szerint. *A különböző országok törvényeiről* című mű, 730. o.

Az arabok tevét ettek, de bűnösnek tartották a sertéshús fogyasztását. Hieronymus: Jovinianus ellen (393), 2. könyv, 7. fejezet, 393. o.

Egy fekete, az égből származó sziklát nagy becsben tartottak, és elhelyezték a Ka’bah egyik sarkában, amelyet „Allah házának” neveztek. A Ka’bah 360 bálvány imádásának központja volt a Bukhari 3. kötet, 43. könyv, 33. fejezet, 658. szám, 396. oldal, valamint az 5. kötet, 59. könyv, 47. fejezet, 583. szám, 406. oldal szerint. Az Iszlám Enciklopédiája (szerkesztette: Eliade) 303. o. és az azt követő oldalakon azt írja, hogy az emberek az iszlám előtt naponta ötször imádkoztak Mekka felé, és egy egész hónapig naponta egy részét böjtölték. A Kurajsok Muharram hónap 10. napján böjtöltek. Mohamed is elrendelte ezt, de később ez választhatóvá vált (Bukhari, 5. kötet, 58. könyv, 25. fejezet, 172. szám, 109. oldal), valamint Bukhari, 6. kötet, 60. könyv, 24. fejezet, 31. szám, 25. oldal.

Az iszlám előtti arabok zarándoklatokat („Umrah”) tettek Mekkába. A Fiqh us-Sunnah 5. kötet, 122. o., valamint a Bukhari 2. kötet, 26. könyv, 33. fejezet, 635. sz., 371–372. o. szerint úgy vélték, hogy az „Umrah” elmulasztása a földön elkövethető egyik legsúlyosabb bűn. Mekkában a Ka’bah-t ruhával borították be (Fiqh, 5. kötet, 131. o.), és az iszlám előtt volt egy szent hónapjuk, amikor nem folyt háború (Bukhari, 2. kötet, 23. könyv, 96. fejezet, 482. szám, 273. o.).

Az iszlám öt pilléréből négyhez hasonlóan a mekkaiak Mohamed előtt is ugyanazon a napon böjtöltek, alamizsnát adtak a sajátjaiknak, Mekka felé imádkoztak, és zarándoklatot („Umrah”) tettek Mekkába. Számos különbség is volt, de egyesek csodálkoznak azon, hogy ezek a változatlan gyakorlatok folytonosságot mutatnak a pogány Kurajs-törzs imádatával.

A nyugati arabok abban a tekintetben szokatlanok voltak, hogy egy holdistent és annak feleségét, a napistennőt imádták. Léteznek az iszlám előtti szobrok, amelyek szimbólumát, a félholdat ábrázolják. Pontosan úgy néz ki, mint a síita muszlimok félholdja, csakhogy a síiták hozzáadtak egy kis csillagot. Az „Encyclopedia of Islam” 303. oldala szerint a jemeniaknak/szabaiaknak is volt holdistene. Lehetséges, hogy a Kurajsok tőlük vették át ezt a bálványt.

A mekkai Kurajs törzs Hubalt, Al-ilát és Al-ila három lányát, Latot, Uzzát és Manatot imádta.

Egy szimbólum jelentése különböző kontextusokban eltérő lehet. Mind a muszlimok, mind a keresztények általában a kígyót Lucifer jelképének tekintik, ám a Korán 7:107-es szúrájában az áll, hogy Mózes kígyója Allah jelképe volt.

K: A Jelenések 22:17,20 szerint hogyan alakíthatjuk ki magunkban ezt a hozzáállást, mint hívők?

V: Először is azzal, hogy felismerjük, milyennek kell lennie a hozzáállásunknak. Noha a hívőknek Krisztusban kell megelégedniük, ezek a versek azt mutatják, hogy a hívőknek nem szabad megelégedniük. Ápolnunk kell a Krisztus iránti vágyat, valamint azt a vágyat, hogy Krisztus eljöjjön, beteljesítse a történelmet, és először az ezeréves királyságot, majd az új eget és az új földet hozza el. Néha a keresztények túlságosan kényelembe helyezkednek. Arra kell vágyakoznunk, hogy elhagyjuk ezt a helyet.

K: A Jelenések könyvében (Rev 22:18 –19) miért figyelmeztetik kifejezetten az embereket, hogy ne tegyenek hozzá semmit, és ne vegyenek el semmit ebből a könyvből?

V: A Példabeszédek 30:6 és az 1 Korinthus 4:6 is arra figyelmezteti az embereket, hogy ne tegyenek hozzá Isten szavához. Egyesek ezt általános értelemben, az egész Bibliára vonatkoztatva értelmezik, mások – például a „1001 Bible Questions Answered” című könyv 13. oldalán – szigorú értelemben, kizárólag a Jelenések könyvére vonatkoztatva értelmezik. Ha feltételezzük, hogy ez kizárólag a Jelenések könyvére vonatkozik, az egyik ok az lehet, hogy olyan sok benne a jövőről szóló rész, és ezek nagy része az ítéletről és az Isten haragjáról szól; azok közül, akik az evangéliumból mindent ki akarnak hagyni a szereteten kívül, egyesek kísértésbe esnének, hogy megpróbálják csökkenteni vagy eltávolítani a Jelenések könyvét a Bibliából. Ma egyes liberális „keresztény” felekezetekben elutasítják a Jelenések könyvét.

Joseph Smith, a mormonizmus alapítója, megsértette ezt a Biblia „ihletett változatában”. A Jelenések 5:6-ban Smith a „hét szarva és hét szeme van, amelyek Isten hét Lelke…” szövegrészt „tizenkét szarva és tizenkét szeme van, amelyek Isten tizenkét szolgája…”-ra változtatta.

Már 182–188-ban a korai keresztény író, Iréneusz az Eretnekségek ellen című művének 20. fejezetében – amikor megemlíti, hogy Jánost idézi – hivatkozik a Jelenések 5:6-ra. Így az RLDS és más mormonok nem állíthatják, hogy Smith a középkorban eltorzult szöveget javította ki, mert Iréneusz megmutatta nekünk, mi állt benne az ő idejében.

Joseph Smith az 1 János4:12 -ből is átvette a „senki sem látta Istent soha” mondatot, és hozzáadta: „kivéve azokat, akik hisznek”.

K: A Jelenések 22:18–19-ben szereplőhöz hasonló „felesküvések” voltak-e más irodalmi művekben is?

V: Igen. A lyoni Iréneusz saját írásában a következőket mondja: „Megesküszöm neked, aki ezt a könyvet másolod, Urunk Jézus Krisztusra és dicsőséges eljövetelére, amikor eljön, hogy ítélkezzen az élők és a holtak felett, hogy hasonlítsd össze, amit írni fogsz, és gondosan javítsd ki e kézirat alapján, valamint írd le ezt a felszólítást, és helyezd el a másolatban.” Eusebius Egyháztörténete 5. könyv, 20. fejezet, 238. oldal.

K: A Jelenések könyvében ki írta ezt a könyvet?

V: A legtöbb keresztény egyetért abban, hogy János apostol volt:

1. Justinus mártír a „Párbeszéd Tryphóval” című művében, 81. fejezet, 240. oldal (kb. 138–165 között íródott)

2. Iréneusz: „Az eretnekségek ellen” (182–188), 17., 20. és 23. fejezet. Lásd még a 30. fejezetet, 559. oldal

Ez különösen jelentős, mivel Irenaeus Polikarp tanítványa volt, aki pedig János apostol tanítványa volt. Az „Eretnekségek ellen” című mű 34. fejezete szintén említi Jánost.

3. Commodianus „Utasításai” (kb. 240-ben) 43. fejezet, 211. oldal utal Jánosra: „…a médek és a pártusok ezer évig égnek, amint azt János rejtett szavai hirdetik.” Majd számos más dolgot is említ a Jelenések könyvéből.

4. Tertullianus a „Marcion ellen” című művének 14. könyvében, 5. fejezetében (Kr. u. 207) kijelentette, hogy János az Apokalipszis szerzője.

5. Athanasius (Kr. u. 326–373) a „Négy beszéd az arianusok ellen” című mű IV. részének 444. oldalán.

Másrészt egy olyan egyházi író, aki úgy vélte, hogy talán egy másik Jánosról van szó, Dionysius of Alexandria (Kr. u. 200–265) volt.

Kiprián, Karthágó püspöke (kb. 246–258) a 12. értekezésében, a harmadik könyv 34., 36. és 59. pontjában idéz a „Jelenések könyvéből”. Kiprián azonban nem említi a Jelenések könyvének szerzőségét.

K: A Jelenések könyvében honnan tudjuk, hogy az, ami ma rendelkezésünkre áll, megbízhatóan őrzi-e az eredetileg leírtakat?

V: Legalább négy okból.

1. Isten megígérte, hogy megőrzi az Ő szavát Ézsaiás 55:10–11-ben; Ézsaiás 59:21-ben; Ézsaiás 40:6–8-ban; 1 Péter 1:24–25-ben; és Máté 24:35-ben.

2. A korai keresztény írók idézték és hivatkoztak a Jelenések könyvére, sokan közülük János műveként.

Római Kelemen (Kr. u. 96–98) idézi a Jelenések 22:12-t (ez megegyezik az Ézsaiás 40:10; 62:11-vel is) 1. Kelemen 34. fejezet, 1. kötet, 14. oldal

A Didaché (kb. 60–120) 16. fejezet, 382. o. utal a Jelenések 12:9-re és más versekre. Azt mondja: „Akkor megjelenik a világ megtévesztője, mint Isten Fia, és jeleket és csodákat fog tenni, és a föld az ő kezébe kerül, és olyan gonoszságokat fog elkövetni, amik a kezdet óta még soha nem történtek meg. Ekkor az emberek teremtményei a próbatétel tüzébe kerülnek, és sokan megbotlanak és elvésznek; de azok, akik kitartanak hitükben, megmenekülnek magából az átok alól. És akkor megjelennek az igazság jelei; először a mennyben kiterjedő jel; aztán a trombita hangjának jele; és a harmadik a halottak feltámadása; de nem mindnyájuké, hanem ahogy meg van írva: Az Úr eljön, és vele együtt minden szentje. Akkor a világ meglátja az Urat, amint a menny felhőin jön.”

A Didaché (kb. 60–120) 11. fejezetének 380. oldalán szerepel a „Maranatha” szó, amely a Jelenések 22:20-ban is megtalálható.

A Diognetushoz írt levél (kb. 130–200) 12. fejezete utal a Jelenések könyvére: „… és megnyilvánul az üdvösség, és az apostolok megértéssel telnek meg, és közeledik az Úr húsvéte, és a kórusok összegyűlnek, és megfelelő rendbe állnak, és az Ige örvendezve tanítja a szenteket…”

A Hermas pásztora (kb. 115–155) néhány helyen vitatható módon utal rá.

Justinus, a mártír (kb. 138–165) így fogalmazott: „Továbbá volt köztünk egy bizonyos ember, akinek a neve János volt, Krisztus egyik apostola, aki egy neki adott kinyilatkoztatás alapján megjövendölte, hogy azok, akik hisznek a mi Krisztusunkban, ezer évig fognak lakni Jeruzsálemben; és hogy ezt követően az általános, röviden szólva, az összes ember örök feltámadása és ítélete is bekövetkezik.” A Trifóval folytatott párbeszéd 81. fejezete. A „Párbeszéd Trifóval” című mű 81. fejezetének 240. oldalán utal arra, hogy a keresztények ezer évig Krisztussal fognak lakozni (Jelenések 20:4,5).

A vienne-i és lugdunumi keresztények (177-ben) a 779. oldalon idézik a Jelenések 14:4 egy részét, a 783. oldalon pedig a Jelenések 22:11-et (amely egyben a Dániel 12:10 is) parafrázisban. A 784. oldalon a Jelenések 1:5-öt és a Jelenések 3:14 felét idézik.

Iréneusz, Kr. u. 182–188. Egy példa erre az „Eretnekségek ellen” című mű 4. könyvének 20. fejezetében, 6. pontjában, a 489. oldalon található: „János, az Úr tanítványa is, amikor meglátta az Ő királyságának papi és dicsőséges eljövetelét, így szól a Jelenések könyvében: »Megfordultam, hogy megnézzem, ki szól hozzám. És amikor megfordultam, láttam hét arany gyertyatartót; és a gyertyatartók között valakit, aki hasonlított az Emberfiához, ruhába öltözve…” (és ez még sok-sok oldalon folytatódik) Iréneusz 33 hivatkozásban utalt a Jelenések könyvének 46 versére.

Irenaeus (182–188) a Jelenések 6:2-t János Apokalipsziséből idézi. Irenaeus: Az eretnekségek ellen, 3. könyv, 21. fejezet, 3. szakasz, 493. o.

Irenaeus (182–188) a Jelenések 5:8-at János Apokalipsziséből idézi. Irenaeus, 37. töredék, 575. o.

A Muratorianus-kánon (170–210) ANF 5. kötet, 603–604. o. szerint János írta az Apokalipszist.

Alexandriai Kelemen: János írta az Apokalipszist [Jelenések könyvét]. Stromata (193–202), 6. könyv, 13. fejezet, 504. oldal

Tertullianus (Kr. u. 198–220) részletesen tárgyalja a Jelenések 2:18, 20–22 verseket, mint János Jelenései és a Szentlélek tanítását. A szerénységről, 19. fejezet, 95. o.

Tertullianus (Kr. u. 207/208) a Marcion ellen írt öt könyv 4. könyvének 5. fejezetében, 350. oldalon hangsúlyozza Máté, Márk, Lukács, János, a Jelenések könyve és Pál számos levelének szerzőségét.

Commodianus (kb. 240) utal a Jelenések 3:14-re: „Nem lesz segítség, sem tengeri hajó. Ámen lángol a nemzetek felett, és a médek és a pártusok ezer évig égnek, amint azt János rejtett szavai hirdetik. Mert ezer év elteltével átadják őket a Gehennába; és az, akinek a művei voltak, velük együtt elégnek.” Commodianus tanításai, 43. fejezet, 211. oldal

Commodianus (kb. 240) „Az első feltámadáskor a város leszáll az égből; ezt mondhatjuk el egy ilyen mennyei építményről. Mi, akik hűségesek voltunk hozzá, újra feltámadunk hozzá. És romolhatatlanok lesznek, sőt már most is halál nélkül élnek. És abban a városban sem lesz sem bánat, sem nyögés. …” Commodianus tanításai, 44. fejezet, 214. oldal

Hippolytus (Kr. u. 222–235/6) Hippolytus többek között a Jelenések könyvéből idéz: 1:8; 2:6,24; 3:14,21; 5:5,10; 6:14; 11:3,4–6; 12:1–6; 13:11–18; 17, 18; 20:6,11; 21:1; 22:15 verseket idézi. Ez rengeteg vers a Jelenések könyvéből.

Origenész (225–254) a Jelenések 21-re úgy hivatkozik, mint „János Apokalipsziséből származóra” (Origenész: Celsus ellen, 6. könyv, 23. fejezet, 583. o.)

Origenész a Jelenések 5:8-at János Jelenéseiből származóként említi. Origenész: Celsus ellen, 8. könyv, 17. fejezet, 645. oldal

Origenes János-kommentárja (kb. 227–240) említi a Máté, Márk, Lukács és János evangéliumait. Említi Pál írásait a 2. Korinthusbeliekhez című levélben, valamint Jánost az Apokalipszisben.

A Novatianus elleni névtelen értekezés (kb. 250–257) 17. fejezet, 663. oldal a Jelenések 20:11–13-at úgy idézi, hogy „János mondja a Jelenésekben”.

Karthágói Ciprián (kb. 246–258) megemlíti a Jelenések könyvét, majd a Ciprián-értekezések – Tanúságtételek című mű 36. fejezetének 544. oldalán idézi a Jelenések 18:4–9-et.

Moyses és társai Cipriánhoz (Kr. u. 250–251) a Jelenések 3:21 felét idézi: „Aki győz, annak megadom, hogy üljön az én trónomon, amint én is győztem, és leültem Atyám trónjára.” Ciprián levelei, 25. levél, 303. o.

Gregorius Thaumaturgus (Kr. u. 240–265) a Jelenések 3:7 felét idézi, ami hasonló az Ézsaiás 22:22-hez: „És ugyanezt az elvet fejezi ki valóban maga a Szentírás is, amikor azt mondja, hogy csak az nyitja meg, aki bezárja, és senki más;”

Alexandriai Dionysius (Kr. u. 246–265) idézi a Jelenések 1:1, 2, 9 verseket, és megvitatja a szerzőség kérdését, mondván, hogy János írta, de nem feltétlenül János apostol. Ugyanakkor nem utasította el szentírásként. A két könyv az ígéretekről, 4. fejezet, 83. o.

Petaui Victorinus (304-ben vértanúhalált halt) teljes kommentárt írt a Jelenések könyvéhez.

Methodius (Kr. u. 260–312/3) a Jelenések 12:1–6-ot úgy idézi, mint „János írását a Jelenések során”. A tíz szűz lakomája, 8. beszéd, 5. fejezet, 336. oldal

Lactantius (kb. 303–kb. 325) a Jelenések 19:12-re hivatkozik: „nevét senki sem ismeri, csak Ő maga és az Atya, amint János tanítja a Jelenésekben.” Az Isteni intézmények összefoglalása, 41. fejezet, 238. o. A Jelenések 13-ra is utal az Isteni intézmények 7. könyvének 17. fejezetében, 214. o. Lactantius a Jelenések 2:17-re és 22:17-re utal az Isteni intézmények 7. könyvének 27. fejezetében, 223. o. Ezek az összes hivatkozása a Jelenések könyvére.

X. Eusebius Caesareai (318–325) tagadta, hogy a Jelenések könyve a Szentírás része lenne

Nikaia után

Athanasius (367) az „Ünnepi levél” 39. levelében, 552. oldalon felsorolja az Újszövetség könyveit, beleértve a Jelenések könyvét is

Hilary of Poitiers (355–367/368)

A Synopsis Scripturae Sacrae (350–370 vagy az 5. század) az Újszövetség részeként említi János Jelenéseit. Idézi a Jelenések 1:1 teljes szövegét.

Efraim, a szíriai (350–378) utal a Jelenések könyvére

Ambrosiaster (latin, 384 után)

Milánói Ambrosius (Kr. u. 370–390) a Jelenések 1:8-at „Szentírásként” idézi. A keresztény hit című mű 2. könyve, 4. fejezet, 35. szakasz, 228. oldal

Nazianzi Gergely (330–391)

Nüsszai Gergely (356–397) utal a Jelenések könyvére

Pacianus, a barcelonai (343–377–379–392) a Jelenések 2:5-re úgy hivatkozik, mint az Apokalipszisre. A „Bűnbánat” című mű 11. fejezetében (3), 86. oldalon

Elvirai Gergely (392 után)

Nüsszai Gergely (kb. 356–397) utal a Jelenések könyve 1:6-ra a Szüzességről című mű 24. fejezetében, 376. oldalon

Didymus, a vak (398)

Rufinus (Kr. u. 374–406)

János Aranyszájú (–407) utal a Jelenések könyvére (14. kötet)

Sulpicius/Sulpitius Severus (Kr. u. 363–420) a „Történelem” című művének 2. kötete 31. fejezetében, 112. oldalán azt írja, hogy János apostol és evangélista írta a Jelenések könyvét

Karthágói zsinat (393–419)

Epiphanius of Salamis (360–403)

Chromatius (meghalt 407-ben)

Orosius/Hosius of Braga (414–418) utal a Jelenések 20:12-re, mint János Apokalipszisére. A pelagiánusok elleni védelem, 13. fejezet, 131. oldal

Hippo-i Ágoston (388–430. augusztus 28.) a Jelenések 5:9-et János művéből idézi. A bűnbocsánatról és a keresztségről, 1. könyv, 51. fejezet, 34. o. Hivatkozik továbbá a Jelenések 21:3-ra is.

Hippo-i Ágoston (388–430) a Jelenések 1:8-at idézi, mintha Jézus szólna az Apokalipszisben. A hitről és a hitvallásról, 5.15. fejezet, 327. oldal

A félpelagiánus János Cassianus (419–430) a Jelenések 4:4-et a Szent Apokalipszis részeként idézi az Ábrahám apát beszélgetései című mű 1. fejezetében, 531. oldalon.

Quodvultdeus (kb. 453)

Theodoret of Cyrus (Kr. u. 423–458)

I. Leo római pápa (440–461) a 108.6. levél 79. oldalán idézi a Jelenések 3:2-t

Varimadum (Kr. u. 445/480)

3. Az eretnekek és más írók tanúsága

Priscillianus eretnek (385) hivatkozik a Jelenések 18:2, 3, 12-re

A donatista eretnek Tyconius (390 után) hivatkozik a Jelenések 1:15-re

4. A Jelenések könyvéről fennmaradt legkorábbi kéziratokból kitűnik, hogy kis eltérések vannak a kéziratok között, de teológiailag jelentős hibák nincsenek. A „A görög Biblia kéziratai” című mű 72. oldalán az áll, hogy a Jelenések könyvének körülbelül 250 kéziratai tanúja van [korai és késői]. Íme a legkorábbiak.

18. o. (= Oxyrhynchus 1079 papirusz) (Kr. u. 250–300) Jelenések 1:4–7. A „The Complete Text of the Earliest New Testament Manuscripts” című mű 94. oldalán található egy kép erről a kéziratról, és az áll benne, hogy a kézírás nem képzett írnoktól származik.

24. oldal (= Oxyrhynchus 1230 papirusz) i. sz. 300 körül. Jelenések 5:5–8; 6:5–8. A „The Complete Text of the Earliest New Testament Manuscripts” című könyv 106. oldalán található egy kép erről a kéziratról, és azt írja, hogy a kézírásból kitűnik, hogy egy hétköznapi ember írta. Ennek ellenére nagyon közel áll a Sinaiticushoz, és az Alexandrinustól csupán három helyen tér el.

7. század – 1968 – Az Újszövetség szövege

4. század – 1975 – Aland és társai, harmadik kiadás

4. század – 1998 – Aland és társai, negyedik, átdolgozott kiadás

43. o. Jelenések 2:12–13; 15:8–16:2 (6. vagy 7. század)

6. vagy 7. század – 1968 – Az Újszövetség szövege

6. vagy 7. század – 1998 – Aland és társai negyedik, átdolgozott kiadása

47. o. A Chester Beatty III. kódex (Kr. u. 250–300) a Jelenések könyvének 125 versét tartalmazza. Konkrétan a Jelenések 9:10–11:3; 11:5–16:15; 16:17–17:2 szakaszait tartalmazza. A The Complete Text of the Earliest New Testament Manuscripts című mű 326. oldalán található egy kép erről a kéziratról, a 25. oldalon pedig az áll, hogy az írnoki kézírásból kitűnik, hogy az írnok gyakorlott volt a dokumentumok írásában. Ez a kézirat áll a legközelebb a Sinaiticushoz.

A 3. század második fele – 1934 – Kenyon, a „The Complete Text of the Earliest New Testament Manuscripts” című mű 325. oldala szerint

A 3. század vége – 1968 – A The Text of the New Testament című műben is szerepel a 11:4;16:16 , de a The Complete Text of the Earliest New Testament Manuscripts című műben ezek a versek 100%-ban zárójelben szerepelnek.

A 3. század vége – 1975 – Aland et al., harmadik kiadás

A 3. század vége – 1998 – Aland és társai negyedik, átdolgozott kiadása

A 3. század második fele – 1999 – A legkorábbi Újszövetségi kéziratok teljes szövege.

85. o. Jelenések 9:19–10:1; 10:5–9 (4. vagy 5. század)

98. o. 2. század Jelenések 1:13–2:1 A legkorábbi újszövetségi kéziratok teljes szövege című mű 618. oldalán található egy kép erről a kéziratról, és az áll benne, hogy a szöveg súlyosan megrongálódott.

0169 (= Oxyrhynchus 1080 papirusz) (4. század) (egy lap) a Jelenések 3:19–4:1-et tartalmazza.

0163 (egy lap)

0207 (egy lap)

p115 (= Oxyrhynchus 4499 papirusz) Jelenések 2:1–3, 13–15, 27–29; 3:10–12; 5:8–9; 6:5–6; 8:3–8, 11–13; 9:1–5, 7–16, 18–21; 10:1–4, 8–10, 12–17; 13:1–3, 6–16, 18; 14:1–3, 5–7, 10–11, 14–15, 18–20; 15:1, 4–7 (1999-ben publikálva) (3. vagy 4. század)

London 3./4.

A Sinaiticus [Si] (Kr. u. 340–350) tartalmazza a Jelenések könyvének teljes szövegét

Az Alexandrinus [A] (kb. 450) a Jelenések könyvét teljes egészében tartalmazza.

A 046-os kódex tartalmazza a Jelenések könyvének teljes szövegét

A Jelenések könyve hiányzik a Vaticanusból.

Bohairikus kopt [Boh] 3./4. század

Sahidikus kopt [Sah] 3./4. század

Ephraemi Rescriptus [C] 5. század

Örmény [Arm] az 5. századtól

Etióp [Eth] i. sz. 500 körül

A Jelenések könyvének korai kéziratairól bővebben lásd: www.BibleQuery.org/Revelation Manuscripts.html.